Pintér György - Múzeumi krimik
Tíz év kihagyás után ismét makettépítésre adtam a fejem. Ennek a típusnak életnagyságú másával rendelkezem, ezért is volt számomra érdekes a megépítése.
A kitet barátnőmtől kaptam karácsonyra, próbáltam legjobb tudásom szerint összerakni, bár előrevetítem,nem vagyok egy rutinos szakember. Utoljára 16 éves koromban űztem a hobbit, az akkori anyagi és technikai színvonal mellett természetesen mindent ecsettel festettem, ami a harckocsiknál még talán annyira nem is volt feltűnő, de akkoriban nem mertem volna belevágni egy ilyen polgári jármű építésébe. Mivel különösen szívem csücske a típus, ezért most mindent bevetve igyekeztem széppé varázsolni a motort.
A makett az országban ritkaságnak számított, mivel tudtommal csak 1997-ben forgalmazták és sehol nem volt raktáron. Angliából érkezett, ami némileg megviselte a dobozt és minimálisan tartalmát is. Rengeteg alkatrész leszakadt a csapokról, néhány meg is sérült. A fejidom elég szépen el volt csavarodva. A részletes összeállítási útmutatónak köszönhetően könnyű volt a kóboralkatrészek beazonosítása. A rajzok egyértelműek, jól láthatóak.
Az első futóműnél kezdődik az összeszerelés, sok probléma nincs vele, pozitív csalódás, hogy a teleszkópszárak ugyanúgy funkcionálnak két fémrugó segítségével, mint az igaziak. Azonban a kereket és a sárvédőt felszerelve kiderül, hogy a sárvédőtől ez nehézkesen mozog, úgyhogy minimális farigcsálást, csiszolást igényel ez az alkatrész. Az első futómű viszonylag részletgazdag, szinte az összes csavar látszik a féknyergen és a teleszkópon is a húzócsillapítás-állító is. Itt még egy apróság nem stimmelt, a fékcsőelosztó az alsó villahídon. Mindhárom "fitting" lefelé áll, pedig a főfékhengertől jövő vezeték csapjának felfelé kéne. Ez könnyen korrigálható. A kithez vékony gumicsöveket mellékelnek fékcső gyanánt, ezek teljesen megfelelőek és bőséges mennyiségűek.
Következő lépés a motorblokk összeszerelése, itt szinte semmi gond nem adódott, pontosan illeszkednek az alkatrészek, szintén részletesek, bár ha kötekedni akarok, megjegyzem, hogy a kuplungfedél alapján a motorblokk nem ZX-7R, hanem ZXR 750-é, ami nagy vonalakban hasonlít a hetes blokkjához. A kipufogódob két félből áll, igényelt némi tömítést, csiszolást.
Ezek után lefújtam a felniket, felkerültek a féktárcsák, amik alapból krómozottak és elég szépek. Viszont az anyaguk alapból zöld, amit nem értettem. Kevésbé lenne feltűnő a féktárcsa furataiban, ha mondjuk szürke lenne az anyaga.
A hátsó futómű összeállítása nem kis türelmet igényel, viszont nagyon dekoratív és szinte teljesen élethű, ugyanis ugyanolyan működő himbarendszer dolgozik benne,mint az igaziban. A hátsó gátlóban szintén fém rugó van, ezt nem könnyű összeaplikálni festés után, de ha sikerül, nagyon szép az összkép.
A váz két félből áll, és ezek összeillesztése talán a legmacerásabb az egészben. A motorblokkot belehelyezni a ram air házzal, a légzőnyílásaival, meg a hátsó futóművet a helyére illeszteni, és akkor még a hátsó sárvédőnek is stimmelnie kell, ekkor jöhet csak a másik vázfél. Itt az illeszkedéssel voltak gondok. A villanyaknál egy persely gondoskodik róla, hogy a kormány tökéletesen forduljon.
Szemenkénti láncot kapunk a maketthez, aminek összerakása elég idegörlő feladat. A piskóták sorban vannak egy egy öntőkereten és ezek egymásrahelyezésével jön létre 3 részletben a lánc. A csapokat egy nem túl forró vasdarabbal lehet elnittelni. Ha túl meleg, akkor elég a csap vége, ami így is elég pici. Én ezt egy állítható forrasztópákával csináltam. Ezek után levágni sem egyszerű a keretről a csapokat, mert nagyon vékonyak a piskóták és sérülékenyek. Ha mindez sikerül, akkor egy teljesen működőképes láncot kapunk, ami a kerékkel és az első lánckerékkel mozog. Hozzáteszem,nem kell tologatni a makettet, mert a lánc az én példányomon elakad az első lánckerék és a dekni között. De azért látványos.
Az üvegalkatrészek szépek, bár kicsit vastagok. A kormányon a kapcsolószerveknek nem sok köze van az igaziakhoz. A műszerfal nagyon szép, és a mellékelt matricák annyira részletesek, hogy szinte le lehet olvasni a számlapról, hány km-t "futott" a kis hetes.
Az idomok viszonylag szépek, bár felszerelésük sem egyszerű. A fejidomot melegítve próbáltam visszaegyengetni torzulásából, és sikeresen kettétörtem. Utána továbbmelegítve a két darabot kiegyengettem, majd összeragasztottam nagy nehezen, tömítettem, majd kicsiszoltam. Viszonylag jól sikerült, nem látszik a varrat. A faridom két félből áll, és szép kis öntési sorja húzódik végig rajta. Ezt fél napon át csiszolgattam. A tankon a töltőnyílás krómozott, élethű, a benzincsap is külön alkatrész. A lábtartókonzolok szintén krómosak, elég szépen mutatnak. A légszűrőház és a tank túlfolyóit a maradék fékcsövekből szereltem fel. A fejidomot felszerelve látszik, hogy a lámpa arányaiban kisebb mint az igazi példányon, de ez elviselhető hiba.
Festéshez Revell és Humbrol olajbázisú festékeket használtam és egy Badger Vega 2000-es pisztollyal fújtam. Az idomok színe nem teljesen egyezik az eredeti 636 zölddel,és a lila is sötétebb, de nem akartam keverni a színeket, ebben nem sok rutinom van, szóval az egész sötétebb árnyalatú mint az igazi gyári 7RR zöld-lila kombináció. Érthetetlen módon az útmutató csak lakkot javasol az idomokra, ugyanis anyagukban színezettek. De hát könyörgöm, hogy nézne ki, miután tömítve és csiszolva lett?! A pofán és a faridomon a fehér részeket matricaként kapjuk, ami szerintem minősíthetetlenül gyenge és egyből szakad, ráadásul nem is illeszkedik, hanem gyűrődik. Biztosan van erre is valami csodaszer, de én úgy döntöttem inkább fényes fehérrel kifújom ezeket a részeket.
A kész makett elég impozáns méretű (hossza: 23,6 cm) és nagyon dekoratív. Főleg azoknak ajánlom, akik ennek a legendás típusnak a megszállottjai.