Iljusin Il-10 / Avia B-33
1:72, KP
Pintér György - Múzeumi krimik
Az Il-10-es a II. világháború utolsó évében állt szolgálatba, de Sztálin annyira félt az Iljusin csatarepülőgépek gyártási darabszámának csökkenésétől, hogy nem engedélyezte az Il-2-es leváltását az újabb, korszerűbb típusra. Így a harci cselekményekre az Il-10-es már nem volt kihatással. Legközelebb a koreai háborúban szerepelt a típus, viszont akkor már a sugaras gépek uralták az eget… Az 50-es évek közepére ki is koptak a légierők (köztük a Magyar Légierő) állományaiból ezek a gyönyörű gépek. Sajnos hazánkban egyetlen példány sem maradt meg az utókor számára…
Az Il-10-es a KP cég harmadik makettjeként látta meg a napvilágot, valamikor a ’70-es évek elején. Az én példányomat (az eredeti tulajdonos elmondása alapján) valamikor a ’80-as évek első éveiben kapta és eddig a padláson lapult. Ennek ellenére a dobozt kibontva kellemes látvány tárult elém: 49 db világosszürke és két átlátszó alkatrész nézett velem farkasszemet, meglepően jó minőségben, bár anyagukat én kicsit ridegnek tartom. A fő szerkezeti egységek (törzsfelek, szárnyak, vezérsíkok) szerintem szépek. Kevés sorja ugyan van rajtuk, de öntési hibával sehol sem találkoztam. A problémák a kisebb alkatrészek megmunkálásával vannak, bár gondoljunk bele, hogy a hasonló korú Airfix, Heller, Frog, Novo makettek sem voltak semmivel sem jobbak, Il-10-est meg azóta sem gyárt senki… Szóval, a kabin spártai és ezzel már jócskán felül is értékeltem a derék cseh gyártó erőfeszítéseit. Mindössze két ülést kapunk egy-egy marslakóval, egy nagyon elnagyolt géppuskával és egy műszerfallal, amelyen viszont a műszerek keretei már rajta vannak (méghozzá a kor színvonalához képest szép kivitelben)! A légcsavar kevés faragás után használható, akárcsak a légcsavarkúp. A futószárak vaskosak, de a valóságban is ilyenek voltak, itt legfeljebb a kitámasztót és néhány apróságot kell cserélni, de alapnak tökéletesen megfelelnek. A kerekeket sorja és kilökőtüske-nyomok „díszítik”, a burkolólemezek nagyon vastagok, feltétlenül vékonyításra szorulnak.
A szárnyban lévő gépágyúk csöveit gondolom senki sem veszi komolyan, mert egy-egy injekcióstű-darabbal könnyen pótolhatók. Fegyverzetként két bombát is kapunk, de ezek is elnagyoltak. A farokfutót külön adja a cég félig behúzott illetve kiengedett állapotban, ennek fészke viszont nincs kialakítva a törzsben (maga a farokkerék szép, a különálló villa viszont megint sorjás). A kabintető meglepően vékony, de nem a legtisztább, ennek ellenére használhatónak tűnik.
Ha megküzdöttünk az összeállítás nehézségeivel, jöhet a festés. A gyártó három géphez biztosít festési leírást, valamint szovjet, észak-koreai és csehszlovák változatokhoz matricákat. A leírás alapján mindhárom gép egyforma sötétzöld–világoskék színű. (Érdekes, hogy a több, mint 20 éves eredeti matricákon a lakkréteg nem sárgult be…)
Összefoglalva: a makett problémái ellenére is szimpatikus, de rengeteg munka lesz vele. Kiegészítő készlet szerintem csak egy makettező vágyálom marad, legfeljebb a Part Il-2 kabin maratásból használható fel pár alkatrész a részletezéshez. Ezen kívül csak egy régi Propagteam matrica van a maketthez ami az 1949-1951 között használt magyar felségjelzéseket tartalmazza.
Az Il-10-es a KP cég harmadik makettjeként látta meg a napvilágot, valamikor a ’70-es évek elején. Az én példányomat (az eredeti tulajdonos elmondása alapján) valamikor a ’80-as évek első éveiben kapta és eddig a padláson lapult. Ennek ellenére a dobozt kibontva kellemes látvány tárult elém: 49 db világosszürke és két átlátszó alkatrész nézett velem farkasszemet, meglepően jó minőségben, bár anyagukat én kicsit ridegnek tartom. A fő szerkezeti egységek (törzsfelek, szárnyak, vezérsíkok) szerintem szépek. Kevés sorja ugyan van rajtuk, de öntési hibával sehol sem találkoztam. A problémák a kisebb alkatrészek megmunkálásával vannak, bár gondoljunk bele, hogy a hasonló korú Airfix, Heller, Frog, Novo makettek sem voltak semmivel sem jobbak, Il-10-est meg azóta sem gyárt senki… Szóval, a kabin spártai és ezzel már jócskán felül is értékeltem a derék cseh gyártó erőfeszítéseit. Mindössze két ülést kapunk egy-egy marslakóval, egy nagyon elnagyolt géppuskával és egy műszerfallal, amelyen viszont a műszerek keretei már rajta vannak (méghozzá a kor színvonalához képest szép kivitelben)! A légcsavar kevés faragás után használható, akárcsak a légcsavarkúp. A futószárak vaskosak, de a valóságban is ilyenek voltak, itt legfeljebb a kitámasztót és néhány apróságot kell cserélni, de alapnak tökéletesen megfelelnek. A kerekeket sorja és kilökőtüske-nyomok „díszítik”, a burkolólemezek nagyon vastagok, feltétlenül vékonyításra szorulnak.
A szárnyban lévő gépágyúk csöveit gondolom senki sem veszi komolyan, mert egy-egy injekcióstű-darabbal könnyen pótolhatók. Fegyverzetként két bombát is kapunk, de ezek is elnagyoltak. A farokfutót külön adja a cég félig behúzott illetve kiengedett állapotban, ennek fészke viszont nincs kialakítva a törzsben (maga a farokkerék szép, a különálló villa viszont megint sorjás). A kabintető meglepően vékony, de nem a legtisztább, ennek ellenére használhatónak tűnik.
Ha megküzdöttünk az összeállítás nehézségeivel, jöhet a festés. A gyártó három géphez biztosít festési leírást, valamint szovjet, észak-koreai és csehszlovák változatokhoz matricákat. A leírás alapján mindhárom gép egyforma sötétzöld–világoskék színű. (Érdekes, hogy a több, mint 20 éves eredeti matricákon a lakkréteg nem sárgult be…)
Összefoglalva: a makett problémái ellenére is szimpatikus, de rengeteg munka lesz vele. Kiegészítő készlet szerintem csak egy makettező vágyálom marad, legfeljebb a Part Il-2 kabin maratásból használható fel pár alkatrész a részletezéshez. Ezen kívül csak egy régi Propagteam matrica van a maketthez ami az 1949-1951 között használt magyar felségjelzéseket tartalmazza.
|
|
Törzs
|
|
|
Szárny
|
|
|
Keret_1
|
|
|
Keret_2
|
|
|
Kabintető
|
|
|
Matrica_1
|
|
|
Matrica_2
|
2008.03.03.