Pintér György - Múzeumi krimik
Rövid Történet
Az előző változat (BTR-60 PA) hibáiból tanulva, 1964-ben megkezdődött a típus továbbfejlesztése, melynek eredményeképpen, a 14.5 mm KPVT fedélzeti gépágyú egy védett toronyba került.(ez a torony teljes egészében megegyezik a BRDM-2-n találhatóval) Ezáltal ez a típus lett a járműcsalád fő változata. A BTR-60PB 1966-tól, 1976-ig volt sorozatgyártásban. A járművet sok ország rendszeresítette, és néhány példánya a mai napig szolgálatban áll.
A makett
Mióta megkedveltem a harcjárműveket az 1/72-es méretarányban, figyelemmel kísérem az ukrán ACE cég termékeit, melynek számomra kedvező típusválasztéka van. Egy ideje már érdekelt, hogy mikor fogják kiadni a 8 kerekes BTR család valamelyik tagját (BTR-60, -70, -80). Majd elérkezett az idő, és megjelent a BTR-60-as család, rögtön 3 altípussal. Nekem a BTR-60 PB tetszett meg leginkább, a páncélozott torony miatt. Amint tehettem lecsaptam egy példányra, és rögtön neki is álltam.
A dobozban a cégtől megszokottnál valamivel kellemesebb összkép fogadott, 8 vinil kerékkel, és egy kb. 1 cm2-es fotomaratással. Az útmutató a cégtől megszokott, nem túl informatív A4-es lap 2 felé hajtva. A makett 128 alkatrészből áll, melyből 8 gumi, 6 fotómaratott, a többi pedig fehér színű műanyag. Mielőtt elkezdtem volna járművet, átnéztem az útmutatót, melyen a lépések véletlenül sem sorrendben vannak. Az összeállítást a toronnyal kezdtem mely összesen 3 alkatrészből áll (+2 a fegyverzet, de ez később került fel), majd mindezt a járműtest felső felébe rögzítettem. A felső járműtestet a már kész toronnyal, összeraktam a test aljával és végével, így összeállt a jármű "alapja". Ekkor el kezdtem gondolkodni azon, hogy mi lenne ha a makettet egy pici alapon helyezném el, melyen a kerekek különböző magasságban vannak. Tanulmányozni kezdtem a festési variációkat, mely alapján összesen 7 különböző jelzésű járművet készíthetünk el, egy szovjet, egy NDK-s, egy Azerbajdzsáni, egy csehszlovákiai, egy finn, egy szíriai, és egy UN-es jármű közül választva. Úgy döntöttem a finn festésű változatot készítem el, melynek fehér-szürke-zöld kamója van. Mivel az útmutató téli festésűként jelöli, kezdett összeállni egy kép, melyen a jármű egy saras-havas terepen küzd a zord finn időjárással. Hamarosan neki is láttam a jármű alá kerülő alap elkészítéséhez.
Az alap
Miután kitaláltam, hogy nagyjából hogyan is szeretném elkészíteni a makettet, szükségem volt az alapra, hogy a kerekeket hozzá tudjam állítani, így elérve azt, hogy egyik kerék se "lebegjen" a levegőben. A munkát azzal kezdtem, hogy megkerestem a tartalékban fekvő 10x15cm-es képkeretem, majd méretre vágtam hozzá egy sztirollapkát. Ezen a lapon kijelöltem egy nagyjából elipszis alakú területet, mely a minidioráma leendő "falait" volt hivatott jelölni.(a képen néhol látszik is a fekete filctoll nyoma) Terveim szerint az alap enyhén emelkedik felfelé, így kivágtam az oldallapokat szintén sztirolból. Amint ezzel megvoltam, nekiláttam a belső "bordázatot" megépíteni, mely a későbbi talaj rögzítését könnyíti meg.
A bordázat elkészülte után, vékony szálakat vágtam, melyet a csonakdeszkákhoz hasonló módon rögzítettem pillanatragasztó segítségével. Ezután fogtam a tömítőpasztát, betömtem az apróbb réseket, javítgattam az alakzaton, és ennek száradása után lecsiszoltam a felületet. Csiszolás után megkaptam az általam kívánt domborzat alapját, és a dioráma falai is kialakultak. Ezek után próbaképpen, kikevertem egy-két ml műgyantát és belocsoltam pár helyet vele, mely a domborzat elkészítését segítette. (a sárga anyag a képen)
Következett maga a domborzat, a "növényzettel". A talajt a szokásos sulifix+homok módszerrel készítettem, ám másokkal ellentétben én nem kevertem a kettőt össze (nem szeretek ragacsos lenni ha nem muszály), hanem a szórható fűnél alkalmazott módszerrel vittem fel, néhány helyen több rétegben is, mely a "gödrök" létrehozásában játszott szerepet. A téli "növényzet" egyszerű gyökérzetből készült, méretre vagdostam, majd rögzítettem a még meg nem száradt talajban. Később ezeket megerősítettem pillanatragasztóval is. A talaj és a növényzet száradása után, kikevertem egy sötétbarna színt, mely a sárhoz hasonló, és ezzel lefújtam a teljes domborzatot.
Ennek száradása után lefújtam az alapot feketére, így az oldalfalak és az alapként használt sztirollap színe megegyezik a képkeret színével. (az előző(felső) képen ezek színe még az eredeti fehér, a baloldali képen viszont már fekete) Majd fehér színt fújtam a domborzatra óvatosan, hogy az éppen megmaradó hó látszatát keltsem. Ilyenkor a hóréteg még olyan vékony, hogy néhol kikandikál a talaj. Később(miután a járműre felkerültek a kerekek) újra kevertem egy kis sötétbarnát, hogy a keréknyomokat megjelöljem, majd száradás után ezt fényes lakkal csillogóvá tettem.
Vissza a maketthez
Miután a jármű alá kerülő alap nagyjából kész volt, nekiláttam a futóműnek, melynek kerekei 5 alkatrészből állnak darabonként. A rajzot nézegetve gondoltam nem lesz gond megcsinálni úgy, hogy forogjanak is, ám az alkatrészek minősége közbeszólt. A 4 műanyag alkatrészből 3-al volt gond, mindegyik nagyobb volt valamerre mint kellett volna. Az 5-ös alkatrészre nagyon nehezen lehetett felrakni a vinil gumikat, így a peremet lecsiszoltam úgy, hogy alig keljen eröltetni a gumit, viszont maradjon is alkatrészen. A 8-as alkatrész egyszerűen túl vastag volt, míg a 6-os alkatrészen lévő lyuk általában szűk volt, vagy ki kellett fúrni.
Az alkatrészek farigcsálása után összeragasztottam a kerekeket (a gumikat nem ragasztottam fel, csal felraktam!), majd nekiláttam a testen lévő felfüggesztéseknek. Az egész összeépítésnek most érkeztem el a legnehezebb részéhez, a kerekek talajhoz állításához. Elsőnek megcsináltam azokat a kerekeket amivel nem volt tennivaló, tehát ami tulajdonképpen vízszintes állapotban volt. Majd egyenként megnéztem hogy mely kerekek vannak lejjebb, melyek feljebb. A lejjebb lévő kerekeknél, a 9-es alkatrészt kettévágtam, majd betoldottam egy pár mm magas rúddarabbal, ezután a 11-es alkatrészt a megfelelő magasságon rögzítettem a 9-eshez. Ekkor meghajlítottam a 10-es alkatrészt úgy hogy, a már meglévő kerekek, illeszkedjenek. A feljebb lévő kerekeknél ugyanezt végeztem el, csak az ellenkező irányban, tehát a 9-es alktrészek magasságát nem növeltem, hanem csökkentettem.(kivágtam belőlük 1-2 mm-t)
Tehát készen állt a futómű, és a járműtest nagyja. Felragasztottam a búvónyílásokat, és nekiláttam a tömítésnek. A tömítőanyag száradása után átcsiszoltam ezeket a részeket, majd 800-as csiszolópapírral a járműtest nagyrészét. Erre azért volt szükség, mert a makett, az anyaga miatt nem rendelkezik szép egyenletes felülettel, mint azt mondjuk a Revell-nél megszokhattuk. Ekkor következett egy újabb kellemetlen rész, a kapaszkodók elkészítése, mivel ezt nem adják a maketthez, sőt az útmutatóban mintegy mellékesen közlik, hogy bizony ezt a kedves makettezőnek kell otthon megcsinálnia. A járművön 18 kapaszkodót, fellépőt, és kettő, a lámpák előtt lévő alkatrészt (egyébként a valóságban erre rakják visszapillantó tükröt, de a képek nagy részén nem volt rajta, így én sem készítettem el őket) kell megcsinálnunk, ez bizony nem 2 perc. A rajzon semmilyen méret nincs megadva, így még bonyolultabb a dolog, annyi segítséget kapunk, hogy a maketten apró lyukak jelzik hova kell rakni őket. Felraktam a 6 apró fotómaratott alkatrészt (melynek pontos helyét nem jelöli semmi), majd a már kész kapaszkodókat.
Festés és koszolás
Elkészült a makett abban a formában, ahogy a festését végre lehetett gond nélkül hajtani. Leszedtem a 8 vinil gumit(ezért volt értelme annyit vacakolni az abroncsokkal!) gond nélkül, majd lefújtam az első színt, mely a fehér volt. Sajnos nem volt matt fehérem, így kénytelen voltam a fényeset használni. A Revell-4-esét választottam erre a célra, utólag jól, mivel érzésem szerint jobban fed a humbrolnál, így elég volt egy réteg. Száradás után felkerült a szürke, ez Humbrol 167-es volt. Ezután felraktam a toronyra a maradék 2 alkatrészt, majd felfújtam az utolsó zöld színt, amely a humbrol 117-ese lett. Később a matricák helyét belakkoztam fényeslakkal, így a matricák nem fénylenek fel. Felraktam a matricákat (5 db), megvártam míg megszáradt, és lefújtam az egész makettet matt lakkal.
Ezután erősen felhigított barna festéket és matt lakkot kevertem, felraktam a gumikat, és leködöltem a makettet, a kerekekre körkörös mozdulatokkal, lényegesen több keveréket juttattam fel, mely így a koszos kerék érzetét kelti. Majd kikvertem újra az alapnál már használt sárszínt, ezt humbrol 160-as barna és revell 8-as fekete, kb. 1:1-es összekeverésével értem el. Ezzel a színnel ecsettel befestettem a gumik futófelületét, és az oldaluk egy részét.
Összegzés
Végül elkészült a harcjármű, mely számomra megfelelően sikerült. Ajánlom a makettet azoknak akik a típuscsalád kedvelői, és egy kicsit több türelmük van a Revell-től rosszabb minőségű makettekhez.