Imperial Guard Leman Russ Turret Enplacement

~1:48, saját (2008)

Pintér György - Múzeumi krimik Lapozgatva az Imperial Armour könyveket nagyon megtetszett egy harckocsi toronnyal ellátott erődítés. Olyannyira, hogy gondoltam, jómagam is készítek egyet. A gond csak az volt, hogy feláldozni egy tankot a torony elkészítéséhez szívfájdító, ugyanakkor csak a tornyot megvenni eléggé drágának bizonyult volna, így elkészítettem a saját változatomat, melynek előnye, hogy olyanra építhettem, amilyenre csak szeretném.

Ötlettöl a megvalósításig

Mint mindig, most is a tervezéssel kezdtem a dolgot, először papírra skicceltem az elképzeléseimet. Rövid tervezgetés és fantáziálás után olyan konzekvenciákra jutottam, mint: a nyílászárók nem oldalra, hanem felülre kerülnek egy kis kiszögellésre, mely egyrészt látványosabbá és összetettebbé teszi az eredményt, mivel megtöri a formát, másrészt kitaláltam azokat a további apró változtatásokat, melyeket az építésnél figyelembe kell vennem.

Építés és anyagok

A torony jó "szkreccses" szokáshoz híven sztirolból készült (mi másból?). Alapja 1 mm sztirollemez méretre szabva és pillanatragasztóval ragasztva. Mivel a fő forma aránylag hamar megvolt, úgy döntöttem, hogy belsőteresre építem meg a modellt. Ezt azért is tehettem meg, mert az apró méretek miatt nem kellett belső merevítéseket alkalmazni. A belső tér kialakításához szintén maradék alkatrészeket használtam, a szekrények, a lövegzár, és a tüzér ülőhelye viszont saját gyártmány. A szekrények 2mm sztirolból készültek, ajtónak egy fél mm-es enyhén kisebb lemezt ragasztottam az elejére, majd egy apró furat készítése után egy "L" alakúra hajlított drót került abba, a kilincset imitálandó. A lövegzár egy Panzer IV-es lövegének mintájára lett megálmodva, persze rengeteg módosítással. A torony elejének két oldalára apró lyukak kerültek, akárcsak a löveg befogására, így azokba vastagabb drótdarabokat helyezve a löveg szintén mozgatható lett.
A búvónyílások fedeleinek zsanérjai némi maradék maratás felhasználásával mozgathatóra lettek megépítve. A torony búvó nyílása saját gyártmány, a bunkeren található egy 1:35-ös Tigris I-es töltőkezelőjének búvó nyílása, csak a rögzítése lett megváltoztatva, az is csak azért, hogy nyitható legyen.

Felkerült egy-két maradék alkatrész is a részletek kedvéért, például fényszóró, antenna, rekesz a jobb oldalra (ez eredetileg az Italeri Jerry cans készletéből való kanna tartó egyik fele). A lövegcső tipliből készült (szerintem nagyon passzol egy tank lövegéhez, sőt eléggé illik sok sci-fi cucchoz is), csak minimálisat kellett faragni hozzá.

A bunker

A bunker búvó nyílásáról már szó esett, most néhány dolog magáról az építményről. Mivel a torony készült el először, ahhoz igazítva készítettem el a felépítmény tetejét, melyre a toronynak nagyon pontosan kell illeszkednie. Ráadásul már a tervezésnél úgy döntöttem, hogy ez a rész kerek lesz, így nem kis munkának néztem elébe. Apró trapéz formájú sztirol darabokat ragasztottam egymás mellé, egy kerek sztirol lapra, amit előtte gondosan kerekre faragtam és csiszoltam. Már ez kemény munka volt, sokat segített a körsablon, mellyel körvonalat rajzoltam előtte a lemezre, és ahhoz a vonalhoz viszonyítva tudtam dolgozni. Miután ráragasztottam majdnem teljesen körbe a kis lapocskákat (csak azért nem teljesen, mert az egyik oldalra került a bunker kiszögellése, itt jön képbe megint a gondos tervezés), és megszáradt, óvatosan laposra csiszoltam, és ráragasztottam egy 2 mm-es, előre méretre vágott sztirol lemezre. Ez a lemez lett az alap teteje, melyre a következő lépésben felkerültek az oldalak. Az oldalak is 2mmes sztirolból készültek, melyek gondos méricskélés után sok próba után lettek összeragasztva. A sok méréssel és próbával rengeteg plusz munkát tudunk megspórolni! Különösen igaz ez az egyszerűbb formákra, illetve azokra, melyekre rá, vagy környékükre más formák is kerülnek, hiszem az újabb darabok kitűnő viszonyítási alapot nyújtanak, ezért azokhoz nézve a legkisebb hiba és eltérés is rendkívül észlelhető és idegesítő lehet! Miután megvoltak a főbb oldalak megépítettem a kis kiszögellést, melyre a búvó nyílás került.

Kívülre 1 mm sztirolból extra páncélzatot tettem, arra fél mm-es vékony csíkokat, és csavar imitációkat, amik öntőkeretből készültek. Először hatszögletűre kell faragni, aztán felszeletelni és felragasztás után a kívánt méretre reszelni. Akinek sikerül hatszögletű profilt szereznie szerencsésebb helyzetben van:) A csavarokra egy apró kerek darab került, ami a túlnyúló csavart hivatott megjeleníteni, ez a piciny darab horgászólomból készült. Csak kiveszünk egy megfelelő átmérőjű darabot, és méretre vágjuk, majd felragasztjuk. A pótpáncél elemekre egykét maradék alkatrész is került.

Az egyik oldalra készült egy hosszabb kanyargós cső is, sokat dobhat egy-egy ilyen részlet a modellünkön, jól kifestve nagyon életszagú eredményt érhetünk el ilyen apróságokkal. Közvetlenül mellé egy tigris Ies kipufogó teteje került, a túloldalra a bejárathoz egy nagyobb "kályhacső", ami viszont az előbb említett kipufogónak az alja, némi extra alkarésszel elváltoztatva.
A lövegre, egyrészt mivel a tipli oldalán három helyen is végig futott egy-egy hosszú nyílás, zsebkendőből takaróponyva került, melyet először pillanatragasztóval rögzítettem több helyen, majd cérnával három helyen meghúztam, hogy kicsit buggyos legyen. Ezeket a részeket körbecsöpögtettem ragasztóval, és miután megszáradt már gyűrötten maradt; ezt követően magnószalagból vékony csíkokat vágtam és körbetekertem a cérnás részeket, hogy eltakarják a cérnát, majd az egyik végükre egy kicsit ráhagytam és fölé maradék maratásból apró csatok kerültek. A csatok fémszínt, a pántok sötét barna festést kaptak a megfelelő kiemelésekkel.

A belsö tér

A külső létra a kiszögellés oldalán tűzőgép kapocsból készült, a belső vékony sztirol csíkokból. Hogy a belső tér ne legyen olyan egyhangú, hullámkarton papírt ragasztottam a falakra, melyeket az alapszín felfestése után sötétebb színekkel befolyattam és rozsdával, valamint fém színekkel szárazecseteltem, ezzel is azt az érzést keltve, hogy igazából fémlemezekről van szó.
A polc sztirolból készült, a lőszerek tartói rajta egy kis maradék hullámpapírból. Egy-két öntőkeret darab, egy pisztolytáska, egy teljes és egy fél lőszeres doboz a falra szerelve, utóbbi mint térképtartó, és a kint induló cső másik vége került felszerelésre a részletek kedvéért.

Festés

A torony sötét sárga festést kapott, és mivel egy helyben rögzített állásról van szó, nagyon erős koptatást, rozsdát, megfolyásokat és koszt vittem fel rá.
Alapozáshoz Humrol 110-est használtam (ez egy sötétebb sárga árnyalat) valamint egy-két helyen Revell matt egérszürkét (47) (nem nevetni, tényleg ez a neve!). A száradás után (egy napot hagytam rá, vagyis 24 órát, ez azért fontos, mert mi már lehet, hogy úgy látjuk, a festék már megszáradt, de ha egy másik festékkel rámegyünk, a réteg nagyon csúnya lehet) jöhetett az alapszín, ami Lifecolor akril Italian Sand lett (kb homokszín, UA 107). Az oldalra szerelt páncéllemezeknek mást színt gondoltam ki, ezáltal változatosabbá téve a végeredményt. Ez olív zöld lett (Tamiya XF-49), de sokat gondolkoztam a sötétzöld árnyalaton is, szerintem tökéletesen mutatna bármilyen hasonló sötétsárga-sötétzöld kombó, például Kommando-Khaki és Catachan Green. Ez utóbbival tökéletes Cadian színeket varázsolhatunk lövegállásunkra. Persze ahány hadtest, alakulat, vagy éppen modellező, annyiféle variáció jó lehet.

Az alapszínek felfestését követően erőteljes átmosás jött először matt feketével, majd sötét barnával, így az egész modell egy kicsit sötétebb árnyalatot kapott. Az éleket ezek után az eredeti színnel emeltem ki, illetve a fém részeket fémes színnel.Most jött a festés fáradalmas ámbátor legizgalmasabb része: a megfolyások, kopások, rozsdafoltok megfestése. Sok koszfolt felfestésére is sor került. A megfolyások nagyon híg fekete és barna, illetve ezek különböző arányú keverékével készültek, először nagyon hígan, aztán óvatosan egyre sűrűbb régegekkel, de mindig más arányban keverve haladta a megfolyások és foltok belseje felé. Sok foltnál a középre némi fémes árnyalatot és felvittem, imitálva, hogy a festés a fémig visszakopott egy-egy sérült helyen... A matricák maradékokból készültek, valamint a Games Workshop Imperial Guard Transfer sheet matricalapjáról, ami külön megrendelhető a gyártótól 1,25 angol fontért... Ezért a pénzért ráadásul nagy adag matricát kapunk cserébe.

Az alap (Base) készítése

Az alapot, vagy ahogy fentebb írtam "base"-t, egyszerűen elkészíthetjük. Lustábbak vásárolhatnak megfelelő méretűt, azonban a gyártók skáláján nem szerepelhet minden létező méret, ugyanakkor nem nehéz az elkészítése házilag. Egy régebbi diomámámon kerek vágódeszkát használtam, jelen esetben, mivel kisebb a modell, elég volt egy használhatatlanná vált DVD. Mondjuk a jelenlegi árakat nézve 80-100 Forint újat venni sem tétel. Előszőr a bunker aljára ragasztottam egy méretre vágott műanyag lemezt, hogy ha benézünk ne a DVD mintáját lássuk, mivel belsőteres a modell. Mégiscsak hogy nézne ki hogy bazi TDK feliraton dolgoznak a katonák a 40. évezredben?

Ezt követően lecsiszoltam a lemez egyik oldalát, majd ráragasztottam a bunkert a megfelelő pozícióba. Ehhez pillanatragasztót használtam. Hagytam egy kicsi száradni, majd nekiláttam a környezek kialakításának.
Nem kell megijedni ha nem tökéletesen egyenes a felépítmény alja, a felvitt föld, fő stb. rétege el fogja takarni teljes egészében.
Maga a talaj finomra szitált macskaalom, műfű, kávézacc (jó illatot kölcsönöz a kész terepnek, és sötét a színe), kevéske víz (a ragasztó hígításához), némi akril festék (a kívánt szín eléréséhez) és PVA ragasztó keveréke lett. Egy kb centi széles sztirol lemez darabkával kentem fel az így keletkezett trutyit, jól betömködve a lemez és az építmény közötti részeket, és eligazgatva a "talajt". Miután ezzel végeztem, statikus műfüvet szórtam a talajra, kicsit megnyomkodtam, majd egy megdörzsölt vonalzóval felállítottam a szálakat. Egy két helyre nagyobb macskaalomdarabkákból kövek kerültek, ezeket szürkére festettem, sötétbarnával majd feketével befolyattam, és szárazecseteltem. Festés előtt azonban talán tanácsos lehet matt lakkal kicsit beitatni, hogy később a festésnél, ha nedves lesz ne porladjon szét...

Végül néhol sötét és világos barnákkal javítgattam és igazítottam a terepen a végső eredmény eléréshez.
Kellemes építgetést mindenkinek!