Pintér György - Múzeumi krimik
Miért is jó makettezni - azt hiszem a most bemutatásra kerülő makett nagyon jó példa lesz a kérdés megválaszolására. Mit is építettem most?
A lengyel IBG Models, 1:72-es méretarányú Centaur Mk. IV-es makettje készült el, szokás szerint ecsettel festve.
Mi ez a Centaur, hiszen úgy néz ki, mint egy Cromwell! Valóban, sok köze van hozzá. Amíg a Cromwell az A27M típusjelölést kapta, a Centaur A27L néven fut és ez az egy betű sok mindent megmagyaráz. A Cromwellben egy lebutított (gyakorlatilag újrahasznosított) Merlin repülőmotor, amelyet Meteornak neveztek el, 600 lóerőt ad le, a Centaurban egy jóval gyengébb, Liberty V12-es motor lett beépítve. A 27 literes (!) erőmű mindössze 395 lóerőt tudott felmutatni. Azt hiszem, már rájöttetek, hogy a típusjelölésben az "L" betű a Liberty-t jelenti, az "M" pedig értelemszerűen a Merlin/Meteor-t.
Hogy tovább fokozzam a zűrt meg a zavart, 1942 novemberéig az A27L Centaur Cromwell II névre hallgatott, az A27M pedig a Cromwell III-as volt. Ugye tudjátok követni?
Haladjunk! Szóval British Cruiser Tank Mk. VIII, Centaur (A27L) Mk. IV, azaz a makett a 8. sorozatú angol cirkáló harckocsik 4. sorozatú Centaurját ábrázolja. Mi van, mi van, mi van!? Elsőre furcsa ez az angol rendszer, de azért van benne logika. (A cirkáló harckocsik közt az előd, Mk. VII-ként az A24-es Cavalier volt, utódja Mk. IX-esként az A30-as Challenger, a Cromwell továbbfejlesztésének tekinthető A34-es Comet pedig lett a Mk. X-es.) Az első Mk. jel a harckocsi funkcióját tekintve jelöli, hogy hányadik a sorban, míg a típus utáni pedig a típusváltozatot adja meg. A gyalogsági, azaz az Infantry tankok, mint a Matilda vagy a Churchill szintén külön kaptak sorozat és külön típusváltozatra utaló "Mk" jelet.
Na de kanyarodjunk vissza. A gyenge motor miatt hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem ez a típus fogja megnyerni az angoloknak a II. világháborút, így végül olyan feladatot szántak neki, ahol nem okoz túl nagy problémát. ha csak vánszorog (közúton 43 km/h, terepen max. 26 km/h-sebességgel). A Centaur Mk. I-est a 6 fontos ágyújával csak kiképzésre használták, a Mk. II-es meg csak kísérleti változat lett. A Mk. III-as a 75 mm-es ágyújával már biztató jeleket mutatott, de a legjelentősebb a Mk. IV-es változat lett a maga 95 mm-es tarackjával. Közeli támogatói szerepkörre szánták (Close Support), és a D-napot, meg az azt követő heteket tekinthetjük a típus fénykorának. Bár ez sem volt sima ügy.
Ha megnézitek a fotókat, furcsa jeleket láthattok körbe a tornyon. 360°-os skála! Mi a fenének tették azt oda? Talán arra számítottak, hogy a harc közben a legénység nem tudja majd, hogy merre van előre? Ilyenről szó sincs. Azért került oda, mert az I. világháborús csatahajók ágyú tornyain is hasonló volt...
Nem igen bíztak a típusban, viszont a partraszállásnál számítottak az ütős tarackokra, ezért az a fantasztikus ötlet született, hogy a partraszálló hajókon egyfajta telepített hajóágyúként fogják alkalmazni a Centaurokat. Kiszerelték a motorokat, egyrészt hogy könnyebb legyen a vas, másrészt meg hogy annak a helyére is muníciót lehessen pakolni. A jelölés pedig a partra szálló erők megfigyelőinek segített a célzásban, a tűzvezetés irányításában. Itt ugyanis nem eredeti feladatkörhöz tartozó közvetlen tüzelést kellett megvalósítani, hanem tűzérségként, távolabbi célpontokat kellett elérni. Tűzérségi irányzék viszont nem volt beépítve, így maradt a régi, de kipróbált módszer. A partról megüzenték, hogy hány fokba fordítsák a löveget és milyen magasra célozzanak, aztán kiadták a "TŰZ" parancsot. Ja, nem is... A "LÖVÉS" parancsot, hiszen a Királyi Haditengerészetnél a "TŰZ" szó elhangzása a hajó kigyulladásának a jelzése volt. Szép is lett volna: elhangzik, hogy "TŰZ", aztán lövés helyett mindenki beugrik a tengerbe...
Aztán egy bizonyos Montgomery nevű katona - valami tábornokféle - biztatására a tengerészgyalogosok mégis csak visszaszerelték a motorokat és felkészültek a járművek szárazföldi használatára. Érdekességként még megemlíthető, hogy a Centaurok mellé rendelt parancsnoki/megfigyelő Sherman V (M4A4) OP harckocsik tornyaira is felkerült a jelzés.
Ok, dehát valahogy túl kell élni a partra szállást, úgy, hogy bele kell hajtani a hajókról a tengerbe. Szerencsére volt ott egy másik fazon is, bizonyos Percy Hobart, meg a bandája, akik mindenféle vicces dolgot kitaláltak, sőt meg is valósítottak.
Így aztán a Centaur harckocsikra egy úgynevezett gázló készlet (wading set) került, az illesztéseknél tömítőpasztát használtak, a fegyverek pedig védő burkolatot kaptak. A Királyi Tengerészgyalogosok Páncélos Támogató Csoportja azaz a Royal Marines Armored Support Group (RMASG) a brit és a kanadai csapatoknak kijelölt Gold, Juno és Sword partszakaszon összesen 80 Centaurral kezdte meg a küzdelmet 1944. június 6-án.
Két héttel később az alakulatot megszüntették, így tulajdonképpen a Centaur Mk. IV-esek pályafutása majdhogynem véget is ért. A megmaradt harckocsikat persze nem küldték olvasztóba, különböző módon tovább alkalmazták őket. Sok esetben Meteor motort építettek be, így már Cromwell-ként harcoltak tovább. Különleges kivitelű járművek is kialakításra kerültek. Kétféle toronnyal kísérletezve légvédelmi feladatra próbálták ki. Ezek voltak a Centaur Mk. I AA. és Mk. II. AA változatok, visszafogott sikerrel. Sokkal nagyobb pályafutást tudhat magáénak a szintén a "Hobart's Funnies" közé tartozó Centaur Dozer, amelyből 250 darab készült és még a koreai háborúban is használták. Volt még Centaur ARV (a Royal Engineers páncélozott mentőjárműve), Centaur OP (tüzérségi megfigyelő, kamu ágyúval a toronyban), sőt még Centaur Kangaroo néven gyalogsági harcjármű is (Infantry Fighting Vehicle).
Most már sok mindent tudsz a Centaur harckocsiról, és még csak nem is maketteztél! Szóval ez egy nagyon jelentős hozadéka a makettezésnek. Utána olvasol a megépítendő dolognak, megtudod, hogy milyen szerepe volt a világtörténelemben, el tudod helyezni a haditechnika fejlődési vonalán. Néha egészen meglepő dolgokra derül fény, nem gondolod?
Nos, akkor a jó hosszú bevezetés után makettezzünk egy kicsit! Szóval adott a makettes doboz tartalma, kiválasztottam, hogy az "Assegai" nevűt fogom elkészíteni. Maga a szó egyébként egy afrikai hajítófegyvert, magyarul lándzsát jelent. (Figyelsz? Most is tanultál valamit!) Hoppá, hát erről a járműről is van kép az interneten, többek közt itt: http://hu.pinterest.com/pin/823032900641762368/
A kép a felirat szerint 1944 júniusában készült Normandiában, a Tilly-sur-Seulles nevű városkában. Ez a tengerparttól légvonalban kb. 15 km-re van, tehát még eléggé az invázió elején lehetünk. Fent vannak még a gázlókészlet dobozai is. A makett összeállítási útmutatója Bernières-sur-mer-t jelöli, ez egy tengerparti város és annak idején a kanadaiaknak kijelölt "JUNO Beach"-hez tartozott. A jármű a jelölések alapján viszont az 1. Királyi Tengerészgyalogos Támogató Ezred 1. ütegéhez tartozik, az "A" csapathoz, akik viszont a nyugatra fekvő szomszédos, a briteknek kiosztott "GOLD Beach"-en szálltak partra (1st Royal Marine Armoured Support Regiment 1st Battery A Troop - A harckocsi nevének kezdőbetűje a csoport nevével megegyező). Persze abban a kavarodásban minden lehetséges volt. Most akkor kanadai, vagy brit? A zászló a harckocsi frontján kanadai, viszont a jármű a kanadaiak mellett szolgálatot teljesítő brit királyi tengerészgyalogság támogatására szolgált. Ha valaki tudja az igazságot, ossza meg velem!
Visszatérve a maketthez, az összeállítás egyszerű volt, a lengyel gyártó a futóművekkel jelentősen megkönnyíti a dolgunkat. A "wading set" nem része a készletnek, ahhoz a méreteket a Star Decals nevű matricagyártó Centaur lapjához tartozó útmutatóról vettem át. Innen származik az az infó is, hogy kiegészítők nem a jármű Khaki Brown SCC2-es, hanem a British Olive Drab SCC15-ös színét kapták. Szerencsére mindkettő a rendelkezésemre állt a HATAKA kék kupakos verziójából. A gázlókészlet vékony műanyag lapból, a hozzá tartozó kábelezés acélszálból készült. A torony fokbeosztásához kapunk matricákat, ám a roppant tagolt felület azért alaposan feladta a leckét még úgy is, hogy rendesen kentem rá a matricalágyítót. Nem lett tökéletes, viszont a nagyméretű szegecsek köré kent tömítőpasztát imitáló sötét festék foltok valamelyest segítettek eltüntetni a problémásabb részeket. A mellső fényszórókat védő kereteket szintén vékony drótból hajlítottam meg. Ez nem volt előre tervezett akció, csak az egyik fotomaratott apró alkatrész a csipeszemből sikeresen föld körüli pályára áll, így hát kénytelen voltam egy teljes garnitúrát legyártani. Nagyjából a 40 meghajtogatott alkatrészből sikerült 4 egyformát kiválasztanom. A motortérre és a sárvédőkre dobozokat, kannákat helyeztem el, ezek a korábban épített Universal Carrier makettekből maradtak meg. A ponyvákat vékony alumíniumlemezből hajtogattam, gyűrtem össze, de drótkötél tekercset is készítettem. Ja, majd elfelejtettem, a sárvédők hátsó nyúlványát eltávolítottam, mert a fotón jól látható, hogy az az eredetin sem volt fent.
A jelképes "I"-re a pontot a Trumpeter Master Tools "S" méretű lánca tette fel, amelyet a fényszórók védőkeretei köré helyeztem fel.
A kész makett az AK Interactive Ultra Matt lakkjával nyerte el végső állapotát. Természetesen ez a munka is kapott egy alaplapot, valamint egy saját tervezésű névtáblát.
Gratulálok a kitartásodhoz, ha mindezt végig olvastad! Köszönöm.
Ha még mindig nem léptél le, úgy talán érdekelhetnek az alábbi linkek is, ahonnan összeszedtem az információkat. (On-line fordítóval nem kell angol tudás sem.)
https://www.tanks-encyclopedia.com/ww2/gb/A27L_Cruiser_MkVII_Centaur.php
https://tvd.im/land-systems/2341-cruiser-tank-mk-viii-centaur-a27l.html
http://tank-photographs.s3-website-eu-west-1.amazonaws.com/british-centaur-mkIII-cruiser-tank.html
https://milart.blog/2017/05/31/1st-canadian-centaur-battery-rca/
http://ww2talk.com/index.php?threads/visit-to-villers-bocage.25950/page-2
http://panzerserra.blogspot.com/2013/03/centaur-cs-mk-iv-royal-marines-case.html
https://www.youtube.com/watch?v=MY1rkG9mPrQ
https://www.youtube.com/watch?v=yV9J3nX9ykc
https://leadadventureforum.com/index.php?topic=137142.0
https://en.wikipedia.org/wiki/Royal_Marines_Armoured_Support_Group
http://www.jemimafawr.co.uk/2020/05/09/the-royal-marines-armoured-support-group-in-normandy-1944/