Douglas C-47 Skytrain
1:72, Italeri
Pintér György - Múzeumi krimik
Nem emlékszem már rá, hogy hol és miként vettem ezt a makettet, mivel a szállítógépek nem tartoznak a kedvenc makettjeim közé. (Elsősorban talán azért, mert elég nagyok, így a tárolása nehezen megoldható).
Típusismertetőt nem írok, mert aki ezt elolvassa, az valószínűleg ismeri az internetet,és pontosan utána tud olvasni.
Maga a makett hozza az Italeri-színvonalat: Vésett panelvonalak, melyek kicsit mélyebbek, mint az elvárt volna, néhol zsugorodási nyomok, mely valószínűleg a puha műanyag következménye. Összességében egy szép makett, én legalábbis meg voltam vele elégedve.
Az összeállítás során nem is igazán akadt probléma a géppel. A pilótafülét - mint az egész makettet is - a dobozból építettem meg. A szélvédőn keresztül kevés látszik belőle, ezért nem is nagy baj.
Az alkatrészek szépen illeszkednek, ezért tömítésre szinte nem is volt szükség. Ahol mégis, ott kipróbáltam a Gunze Mr. Surfacer nevű anyagát, amellyel teljesen meg voltam elégedve.
A festése is nagyon egyszerű, hiszen nem bonyolult mintázatról van szó. Korábbi gépeimnél viszont kerültem az inváziós csíkokat tartalmazó változatokat, de itt pont a látványosság növelése miatt mégis ezt választottam. Viszonylag sikerült is jól felfesteni ezeket, persze a felületek is viszonylag tagolatlanok voltak. A törzsön lévő csíkok maszkolása nehezebb volt, de ez is elfogadható lett.
Az egyszínű festést próbáltam a panelvonalak átfújásával kicsit megtörni.
A matricák miatt kicsit aggódtam, mert elég nagy felületük van,és az Italeri kicsit rideg matricákat készít, de komoly gondot nem okozott, talán csak a sárga D8-asnál kellett néhol bemetszeni a gyűrődéseket. A törzsön lévő felségjelzés fehérje viszont nem takart eléggé, de amikor ez láthatóvá vált, akkor már túl nagy munka lett volna kijavítani, ezért így hagytam.
A többi géphez viszonyítva nagy mérete miatt elég jól mutat a vitrinben, arról nem is beszélve, hogy klasszikus repülőgépalakja van.
Összességében egy esztétikus darabbal bővült a gyűjteményem.
Típusismertetőt nem írok, mert aki ezt elolvassa, az valószínűleg ismeri az internetet,és pontosan utána tud olvasni.
Maga a makett hozza az Italeri-színvonalat: Vésett panelvonalak, melyek kicsit mélyebbek, mint az elvárt volna, néhol zsugorodási nyomok, mely valószínűleg a puha műanyag következménye. Összességében egy szép makett, én legalábbis meg voltam vele elégedve.
Az összeállítás során nem is igazán akadt probléma a géppel. A pilótafülét - mint az egész makettet is - a dobozból építettem meg. A szélvédőn keresztül kevés látszik belőle, ezért nem is nagy baj.
Az alkatrészek szépen illeszkednek, ezért tömítésre szinte nem is volt szükség. Ahol mégis, ott kipróbáltam a Gunze Mr. Surfacer nevű anyagát, amellyel teljesen meg voltam elégedve.
A festése is nagyon egyszerű, hiszen nem bonyolult mintázatról van szó. Korábbi gépeimnél viszont kerültem az inváziós csíkokat tartalmazó változatokat, de itt pont a látványosság növelése miatt mégis ezt választottam. Viszonylag sikerült is jól felfesteni ezeket, persze a felületek is viszonylag tagolatlanok voltak. A törzsön lévő csíkok maszkolása nehezebb volt, de ez is elfogadható lett.
Az egyszínű festést próbáltam a panelvonalak átfújásával kicsit megtörni.
A matricák miatt kicsit aggódtam, mert elég nagy felületük van,és az Italeri kicsit rideg matricákat készít, de komoly gondot nem okozott, talán csak a sárga D8-asnál kellett néhol bemetszeni a gyűrődéseket. A törzsön lévő felségjelzés fehérje viszont nem takart eléggé, de amikor ez láthatóvá vált, akkor már túl nagy munka lett volna kijavítani, ezért így hagytam.
A többi géphez viszonyítva nagy mérete miatt elég jól mutat a vitrinben, arról nem is beszélve, hogy klasszikus repülőgépalakja van.
Összességében egy esztétikus darabbal bővült a gyűjteményem.
|
|
Felülnézet
|
|
|
Szemmagasságból a "noseart"-al
|
|
|
Alulról
|
2010.11.17.
Utolsó módosítás: 2010.12.01.
Utolsó módosítás: 2010.12.01.