Pintér György - Múzeumi krimik
Az olasz C-1 Ariete, vagyis a "Kos" a modern MBT-széria építési projektem frissiben beszerzett darabja. Jó véleményeket olvastam erről a ritka makettről, melyet végül is a "Cserebere" rovaton keresztül be is tudtam szerezni (még egyszer köszönet érte Zsotyának).
A makett 227 daraból áll, melyek 4 öntőkereten találhatók, minden gondosan be van nejlonozva. A lánctalp gumiból van, elég szép, és szerencsére nem túl merev. Kapunk még matricákat, textil "kábelt", és periszkóp lencséket.
A kit 2004-ben készült, ennek megfelelően jól kidolgozott alkatrészekből áll. Sorja alig található, öntési hibák, beszívódások, kilökőtüske nyomok pedig sehol, vagy csak rejtett helyeken. Az öntés jó minőségű, éles, nem igazán találunk "elcsúszott" felű alkatrészeket. A fődarabok is nagyon jól sikerültek, külön kiemelendő a torony tetején található csúszásgátló felület.
Előszónak ennyit, majd ha nekikezdek, nézek fotókat is, és akkor az élethűség kérdéskörét is megpróbálom kitárgyalni.
A cikk megint alváz-test-torony blokkban íródik, mindegyiket apránként frissítem.
Az építést szokás szerint a legunalmasabb résszel, az alvázzal kezdtem. Ide viszonylag sok alkatrészt kell szerelni, nincsenek előre öntött lengőkarok, azokat külön kell beragasztani, így elvileg bonyolultabb terepre is helyezhetjük a kész harckocsit, ha szeretnénk. Szerencsére ragasztani sem muszáj a karokat, mivel jól szorulnak a helyükre, így később lehetséges még igazítani rajta. A futógörgőkön életemben először - végre! - nem találtam hosszában végigfutó, csiszolásra váró öntési nyomot. Ennek nagyon örültem, mert ez nagyon unalmas munka... A gumi peremre sérüléseket imitáltam. A plasztik lánctalp szerintem szép kidolgozású, nem túl rideg, bár itt-ott enyhén sorjás. Arra figyelni kell, hogy a kötényezés beragasztása után nem nagyon lehet beszerelni a lánchajtó kerekeket
A test fő darabjai jól passzolnak, a motortér feletti rács gyönyörű, annak ellenére, hogy műanyag. A hátsó résznél az eredeti fotókat követve ajánlott kinyomozni, hogy mely illesztési vonalakat kell eltüntetni, és melyeket nem. Itt hátul a hegesztési varratok is hiányoznak, bár ezeket tömítés/csiszolás után úgyis újra el kellene készíteni (ha lennének). De nincsenek, úgyhogy tömítőpaszta segítségével pótoltam. Kétoldalt a harckocsi élei lekerekítettek, viszont a maketten a szép ívre hosszában egy csík került, amit le kell csiszolni. Az első lámpa burkolatába befut egy kábeleket tartalmazó cső, amit a két alkatrész érintkezésénél el kell szépen tömíteni. A visszapillantó tükör karjai nagyon vékonyak, így tisztázásuk sok türelmet és kézügyességet igényel. A tükör felületén két hatalmas kilökőtüske nyom éktelenkedik, ezt vízszintes állapotban folyékony ragasztóval töltöttem fel, majd némi csiszolás után szép sima felületet kaptam. A kötényezés nagyon rosszul passzol, és önmagában is az egyik legtöbb munkát igénylő alkatrész, ugyanis nagyon sok rajta a sorja. De némi farigcsálás és csiszolás után mindez megoldható, az segíthet, ha a kötényezést nem a tüskékkel, hanem azokat levágva, simán ragasztjuk, úgy egy kicsit feszül az egész (legalábbis nálam).
A torony összeszerelése előtt sok fényképnézegetés ajánlott, mert alaposan utána kell járni annak, hogy hol kell tömíteni, és hol nem, illetve hova kellenek még extra hegesztési varratok. Az alsó és felső rész, a cső körüli páncéllemez és a hátsó toronydoboz felragasztása után érdemes ennek a műveletnek nekifogni. Előtte azonban a toronydoboz belsején található kilökőtüske nyomokat kell eltüntetni. A hegesztési varratokat hol tömítőpasztával, hol pedig húzott szálból készítettem. A lövegpajzson található 3 kis fül, ezeket érdemes kifúrni, mint ahogy az a valóságban is látható. A csavarok rá vannak öntve az mellső felületre, de megkapjuk őket külön is. Én éltem is a lehetőséggel, hiszen az előbbieket a csiszolási munkák miatt amúgy is ajánlott leszedni. A kapaszkodókat, és a ködgránátvetők kupakjainak láncait is pótoltam (rézdrót, maradék maratás). A ködgránátvetők tartósínjeit is tömíteni kell, mert a két hosszanti fémcsík (a makett bontásában) igazából egy darab. A parancsnok fő periszkópjának takarólemeze hibás méretű, ami lecsukott állapotban látszik, így azt vékony fémlemezből újraszabtam, a tetején a csavarok fémgyűrűjét drótból készültek. Emellett pótoltam egy kábelt (nem tudom mi a célja), ami a lövegpajzsról fut fel az irányzék elé.
A szerszámok rögzítőnyílásait betömtem, és a megfelelő tüskéket pedig eltüntettem a szerszámokról. Ezek letisztogatása elég időigényes feladat, mert sok van belőlük.
A jármű jelenleg festésre kész, de amíg nem lesz meg a kompresszorom, nem kezdek neki. Én több makettet nem fogok eltolni ecsettel:)
Festés után majd csak a kötényezést, a szerszámokat, a toronygéppuskát és a visszapillantó tükröket kell felszerelni, valamint a görgőket és a lánctalpat.