Fiat CR.32 Chirri
1:72, Italeri
No.1322
Pintér György - Múzeumi krimik
Az Italeri „Historic Upgrade” sorozatának újabb tagja magyar vonatkozása miatt számunkra szinte kötelező vételnek tekinthető. A csomagolás szerintem remek, a szép grafika ízléses körítést kapott. A kit származása miatt volt bennem némi félelem, mert a feljavított készletek közé sorolt makett egyértelműen csak a Supermodel öröksége lehet, ugyanis az Italeri sorra jelenteti meg annak egykori termékeit.
A dobozt kinyitva a jókedvem akkor kezdett elszállni, amikor megláttam a két, összesen 55 alkatrészt tartalmazó kisméretű szürke öntőkeretet egyesítve, amiket szétválasztva a kedvezőbb árfekvésű legkisebb csomagolásába is betehetett volna a gyártó. A zacskó kibontása után az alkatrészekre pillantva aztán végleg elment a kedvem a makettől és a düh lett úrrá rajtam a felületi kidolgozásnak köszönhetően, amit - a motorburkolat felső részét leszámítva - érintetlenül hagytak. A teljesen szükségtelen anyagimitációt vastag domború panelvonalakra emlékeztető bordák borítják, a törzs alján lévő osztások is domborúak, a néhány nagyobb szerelőnyílás fedelet pedig vastag árkok képviselik. Csak a motorburkolat felső új darabja fogadható el, de az oldalsó kopoltyúk azon is rosszak, akárcsak a törzsfeleken. A homorú lemezek alkotta nagyméretű szellőzőket is elrontották, mert a szárny belépő-élénél lévő egymás fölötti kettőből a felső hiányzik, valamint alul vízszintesen is kettő volt az eredeti gépen az egy hosszú helyett. Az alsó szárny belépő-éle előtt pótolt dudorok pozíciója téves, a szárny síkja alatt kellene lenniük. A légcsavar-kúp alatti beömlő természetesen zárt, azonban nem olyan vészes a megjelenítése, ügyes festéssel is javítható az élethűsége, bár a haladók újra is gyárthatják a terelőlemezeket, viszont a mögöttük lévő hűtőt és a motor mellső részét is pótolni kellene akkor, ami már komolyabb feladatnak ígérkezik. A forgó légcsavar mögött körkörösen elhelyezett rengeteg apró lemez még elfogadható vastagságú. Sajnos a kipufogó csonkok nem változtak és a kornak megfelelően a burkolatokba öntöttek, de legalább mellékelték a hátravezetett verziót is, aminek végeit ki kell fúrni, ha erre esne a választásunk. A futóművek esetében annyi változás történt, hogy a két fél közé illeszthető kerekek alsó támasztódúcait egyesítették és alakjuk is élethűbb lett, akárcsak a szárnytartó dúcoké, amiknél a középsőket szintén – kettesével - egybeöntötték. A farokfutó sajnos megegyezik az eredetivel, a törzsfelekkel együtt felezettek a kerekek és burkolataik. Ezzel szemben a pilótafülke alapos renoválást kapott, azonban a tökéletestől ez is messze van. A belső falakat alapként használható, de hiányos és a különböző berendezések nélküli csővázzal láttak el, valamint egy szegecselt padlót is készleteztek, amin a lábtartókat kiálló rácsok képviselik, és amire a pedálokat is ráöntötték. Ezenkívül a műszerfal matricája mellett az ülés hevedereinek matricája, a botkormány és a fejtámasz is rendelkezésre áll már. És mindezekért cserébe csupán az alkalmatlan pilótát tiltották el a makettől és száműzték a dobozból. A szélvédő komoly hibája, hogy az alsó élei nem íveltek, ezenkívül a fülke kivágásának bőr borítású pereme is hiányzik. A kisebb részegységeket (fegyvercsövek, venturi cső, fellépő, célzó távcső) mind tartalmazza a készlet – ezek az elődtől származnak.
A kit alak- és mérethűsége jó, mindössze a törzs hossza nagyobb 2mm-rel, amit a felület helyreállítására időt szánók szintén kijavíthatnak.
A használati útmutatóban színes festési rajzokat láthatunk, melyek hét repülőgépről készültek. Ezek közül öt olasz, kettő spanyol jelzésű és az öt terepfoltos mellett két alumínium színű példányt is választhatunk, mindkét üzemeltetőtől egy-egy gép ilyen. A talján felségjelűekből három farokrésze nemzetiszínű, a másik kettő oldalkormányán fehér keresztet viselt. Ez utóbbiak egyedi festései miatt talán érdekesebbek lehetnek: az egyik beömlőjének oldalán kisméretű cápaszáj van, a másikét zöldre mázolták és a sárgás alapszínre festett zöld és barna foltokból csak előbbiek kerültek az oldalkormányára. Egyébként a csomagoláson is feltűntették a jó minőségű és pontos nyomású matricalap tartalmát, így a termék kibontása nélkül is szembesülhetünk a magyar jelzések hiányával.
Összességében nagyon meggyőző a talján cég újdonsága, engem legalábbis meggyőzött, hogy tovább várjak egy normális CR.32 makettre, mert ezzel csak a soha meg nem épülők számát gyarapíthatom. Kár volt a fáradtságért, a felület helyrehozása nélkül a felújított részegységek mit sem érnek, ráadásul azoknál is csak félmegoldásokat kapunk, így a magam részéről óva intem kedves honfitársaimat a készlettől!
A dobozt kinyitva a jókedvem akkor kezdett elszállni, amikor megláttam a két, összesen 55 alkatrészt tartalmazó kisméretű szürke öntőkeretet egyesítve, amiket szétválasztva a kedvezőbb árfekvésű legkisebb csomagolásába is betehetett volna a gyártó. A zacskó kibontása után az alkatrészekre pillantva aztán végleg elment a kedvem a makettől és a düh lett úrrá rajtam a felületi kidolgozásnak köszönhetően, amit - a motorburkolat felső részét leszámítva - érintetlenül hagytak. A teljesen szükségtelen anyagimitációt vastag domború panelvonalakra emlékeztető bordák borítják, a törzs alján lévő osztások is domborúak, a néhány nagyobb szerelőnyílás fedelet pedig vastag árkok képviselik. Csak a motorburkolat felső új darabja fogadható el, de az oldalsó kopoltyúk azon is rosszak, akárcsak a törzsfeleken. A homorú lemezek alkotta nagyméretű szellőzőket is elrontották, mert a szárny belépő-élénél lévő egymás fölötti kettőből a felső hiányzik, valamint alul vízszintesen is kettő volt az eredeti gépen az egy hosszú helyett. Az alsó szárny belépő-éle előtt pótolt dudorok pozíciója téves, a szárny síkja alatt kellene lenniük. A légcsavar-kúp alatti beömlő természetesen zárt, azonban nem olyan vészes a megjelenítése, ügyes festéssel is javítható az élethűsége, bár a haladók újra is gyárthatják a terelőlemezeket, viszont a mögöttük lévő hűtőt és a motor mellső részét is pótolni kellene akkor, ami már komolyabb feladatnak ígérkezik. A forgó légcsavar mögött körkörösen elhelyezett rengeteg apró lemez még elfogadható vastagságú. Sajnos a kipufogó csonkok nem változtak és a kornak megfelelően a burkolatokba öntöttek, de legalább mellékelték a hátravezetett verziót is, aminek végeit ki kell fúrni, ha erre esne a választásunk. A futóművek esetében annyi változás történt, hogy a két fél közé illeszthető kerekek alsó támasztódúcait egyesítették és alakjuk is élethűbb lett, akárcsak a szárnytartó dúcoké, amiknél a középsőket szintén – kettesével - egybeöntötték. A farokfutó sajnos megegyezik az eredetivel, a törzsfelekkel együtt felezettek a kerekek és burkolataik. Ezzel szemben a pilótafülke alapos renoválást kapott, azonban a tökéletestől ez is messze van. A belső falakat alapként használható, de hiányos és a különböző berendezések nélküli csővázzal láttak el, valamint egy szegecselt padlót is készleteztek, amin a lábtartókat kiálló rácsok képviselik, és amire a pedálokat is ráöntötték. Ezenkívül a műszerfal matricája mellett az ülés hevedereinek matricája, a botkormány és a fejtámasz is rendelkezésre áll már. És mindezekért cserébe csupán az alkalmatlan pilótát tiltották el a makettől és száműzték a dobozból. A szélvédő komoly hibája, hogy az alsó élei nem íveltek, ezenkívül a fülke kivágásának bőr borítású pereme is hiányzik. A kisebb részegységeket (fegyvercsövek, venturi cső, fellépő, célzó távcső) mind tartalmazza a készlet – ezek az elődtől származnak.
A kit alak- és mérethűsége jó, mindössze a törzs hossza nagyobb 2mm-rel, amit a felület helyreállítására időt szánók szintén kijavíthatnak.
A használati útmutatóban színes festési rajzokat láthatunk, melyek hét repülőgépről készültek. Ezek közül öt olasz, kettő spanyol jelzésű és az öt terepfoltos mellett két alumínium színű példányt is választhatunk, mindkét üzemeltetőtől egy-egy gép ilyen. A talján felségjelűekből három farokrésze nemzetiszínű, a másik kettő oldalkormányán fehér keresztet viselt. Ez utóbbiak egyedi festései miatt talán érdekesebbek lehetnek: az egyik beömlőjének oldalán kisméretű cápaszáj van, a másikét zöldre mázolták és a sárgás alapszínre festett zöld és barna foltokból csak előbbiek kerültek az oldalkormányára. Egyébként a csomagoláson is feltűntették a jó minőségű és pontos nyomású matricalap tartalmát, így a termék kibontása nélkül is szembesülhetünk a magyar jelzések hiányával.
Összességében nagyon meggyőző a talján cég újdonsága, engem legalábbis meggyőzött, hogy tovább várjak egy normális CR.32 makettre, mert ezzel csak a soha meg nem épülők számát gyarapíthatom. Kár volt a fáradtságért, a felület helyrehozása nélkül a felújított részegységek mit sem érnek, ráadásul azoknál is csak félmegoldásokat kapunk, így a magam részéről óva intem kedves honfitársaimat a készlettől!
|
|
DSC00660
|
|
|
DSC00661
|
|
|
DSC00662
|
|
|
DSC00663
|
|
|
DSC00664
|
|
|
DSC00665
|
|
|
DSC00666
|
|
|
DSC00667
|
|
|
DSC00668
|
|
|
DSC00669
|
|
|
DSC00670
|
|
|
DSC00671
|
|
|
DSC00672
|
|
|
DSC00673
|
|
|
DSC00676
|
|
|
DSC00679
|
|
|
DSC00680
|
|
|
DSC00688
|
|
|
DSC00689
|
|
|
DSC00690
|
|
|
DSC00691
|
|
|
DSC00692
|
|
|
DSC00693
|
|
|
DSC00694
|
|
|
DSC00695
|
|
|
DSC00696
|
|
|
DSC00698
|
2015.08.27.
Utolsó módosítás: 2015.08.30.
Utolsó módosítás: 2015.08.30.