Chevy Bison

1:25, AMT (2005)

Pintér György - Múzeumi krimik Hirdetés alapján vettem meg ezt a kitet. Az AMT újrakiadásai közé tartozik, kinyitva egyből megtetszett. Ismerve az AMT kiteket, azok minőségét különösebb meglepetés nem ért. Az öntőformát valószínűleg felújíthatták, mert közel sem volt olyan sorjás, mint a megszokott. A másik pozitív dolog az AMT újrakiadásaiban, hogy lecserélték a műanyagot, ez már sokkal jobban ragasztható megmunkálható.

Az összerakást a motorblokkal és a váltóval kezdtem. Ősrégi Detroit Diesel motor van a gépben, ami kevés fotót sikerült találni róla, az alapján készült a blokk. Régi szívódízel, se turbo, se semmi. Igazából még a külső vezetékek közül is összesen kettőt kellett pótolni. A színe szürkészöld lett, fotók alapján. A sebességváltóról jóval több fotót találtam, azt jelentősen fel is javítottam, kész állapotában azonban ebből semmi sem látszik…

Ez után következett az alváz. Könnyen összeállt, nem volt vele gond. Egy rakat vezetéket pótoltam rajta természetesesen. A KFS csavarfej készletéből egy párat fel is használtam, igaz, ezek is jól eldugott helyre kerültek. A fékek felszerelése az összerakási útmutató alapján abszolút nem egyértelmű, azzal komolyan meg kellett szenvedni. (többszöri próba után is rossz helyre kerültek… persze a kerekek felhelyezésénél derült ki). A felnik kivitelezése viszont nagyon tetszik. Jó bontás, a kerékagyak külön alkatrészek, ez egy dögösebb festésnél nagy előny! Az üzemanyag tartályok közül csak az egyiket raktam fel, hiszen nappali gépet akartam készteni. (ezért a hálókabint sem raktam fel) A tartály alclad alumíniumfestést kapott a hegesztési varratok elkészítése után, majd külön elkészült a tartályt tartó pánt. Ehhez két milliméter széles fekete díszítő matricát és 1,5 milliméteres krómfóliát használtam. Az eredmény nekem tetszik. A hátsó sárvédőket lecseréltem a KFS által készítettre, mivel a kithez adottra a rendkívül gyenge az egyetlen megfelelő szó...

A fülke könnyen összeállt, igazából ez egy elég egyszer, olcsó gépnek számít Amerikában, nem szokták túlcicomázni. A CB rádiót áthelyeztem látványosabb helyre, illetve a tetőkárpitot készítettem el. Az ülések az eredetin is elég fapadosak, így itt is azok maradtak. Az üveg meglepő módon körbe ér a teljes belsőn, de ez utólag direkt jó is. Nagyon jó merevséget ad a kabinnak. A kabinnak a tamiya metálbarna akrill színét választottam, revell fényes lakkal fedve. Nagyon szép szín lett az eredménye.

A kipufogó csövek saját gyátmányok, evergreen csőből készültek. Vágás, csiszolás, alapozás, majd krómfestés következett. A légszűrő szintén saját, acél valamiből (THX Brúnó) fém hálószövetből és műanyag lemezből készült. Megérte lecserélni. Ezután jött a hűtőmaszk felhelyezése. Hát ez elég amorfra sikerült az AMT-től, a ragasztó meg is folyt, eldőlt, gyári króm le, új fel. És itt rájöttem, miért legyen króm? Ehhez sokkal jobban passzol az arany. Az összes króm alkatrészt visszacsiszoltam, maszkoltam és jött az alclad arany színe. Szerintem nagyon jól passzol. Elégedett lettem a végeredménnyel. Igazából a hűtőmaszk íve nem stimmel a motorsisakéval, de ezt már lehetetlen javítani. Egyetlen amit meg akarok majd tenni vele, az az antennák lecserélése.