Daihatsu Midget DK 1957
1:32, ARII
No.400678
Pintér György - Múzeumi krimik
A háromkerekű, kétüteműekre jellemző hangú, kékes füstbe burkolódzó, állandóan dudáló járgányok több országban is szerves részei az utcaképnek. Latin-Amerikában, Afrikában de főleg Ázsiában – Kína, Japán, Banglades, India... Nincs is úti beszámoló a feldíszített motoros riksák fotói nélkül.
Az idei, 2011-es mosonmagyaróvári kiállításon láttam meg egy aprócska kis dobozt, ami mindkét nap egy halom tetején árválkodott. Belepillantottam, megtetszett a jó áron kínált aprócska makett és megvettem a második nap végére már nagyon unott arcú eladótól.
Mielőtt rátérnék arra, hogy mi is vár ránk a dobozban, nézzük át röviden a Midget történetét. Sajnos nem egyszerű információt találni ezekről a régi, ötvenes években tervezett japán járművekről, de egy gyors internetes keresés azért segítségünkre lehet. Az első, DK jelzésű Midget 1957-ben készült el. Az apró, egyszemélyes járművet egy kéthengeres , 250 köbcentiméteres, 10 lóerős léghűtéses motor hajtotta. A kabinon nem volt ajtó, csak egy vászontető, a motorkerékpárokra jellemző kormányrudat markoló vezetőt csak ez védte az időjárástól.
Két évvel később jelent meg az MP változat. Ebben már zárt, kétszemélyes kabinban utazhattak a keményen dolgozó tulajdonosok. A motort is lecserélték, egy kicsit erősebb, 12 lóerős, 305 köbcentiméteres változatra. Kisebb-nagyobb módosításokkal ez a változat egészen 1972-ig volt gyártásban. Az ARII egyébként ezt a változatot is kiadta.
1996-ban újraszületett a típus, egy aprócska négykerekű teherautó formájában. A 600 köbcentiméteres motorral szerelt mini-áruszállító 2001-ig volt gyártásban.
Nézzük a makettet. A méretarányhoz és az eredeti jármű méretéhez illően aprócska a doboz, tetszetős dobozgrafikával. Ha jól tudom az „Owners Club”-ban megjelent makettek nem az ARII saját tervezésű kitjei, hanem egy közel harminc évvel ezelőtti japán gyártó szerszámait vették át. A történet részletei sajnos homályosak, be kell érnünk ennyivel.
Az alkatrészeket vidám, neon-banánzöld színben kapjuk. Festés előtt mindenképpen kell alapozó, de ezt úgyis minden magára valamit adó makettező használja.
A készlet korából adódóan találunk némi sorját, de nem fog nagy gondot okozni az eltávolítása. Az apróbb részletek megjelenítése nem rossz, bár sok mindent nincs is részletezni a Midgeten. A készlet egyértelműen leggyengébb alkatrésze a ponyva. Érdemes lehagyni a makettről, vagy sajátot építeni helyette. Ahogy láttam a fotókon, a kabin hátsó fala nem fémből, hanem ponyvából volt. Egy kis feljavítás ezeken az alkatrészeken rengeteget javítana a makett végleges megjelenésén.
Az átlátszó alkatrészek szépen öntöttek, de sajnos van rajtuk pár apró karc, mivel a többi alkatrésszel egy zacskóba csomagolták őket.
A gumiabroncsokat nem műanyagból, hanem gumiból kapjuk. A kidolgozásuk átlagos, láttam már ennél sokkal rosszabbat is.
A matricalapon pár jelzést, műszerfalat és ponyvafeliratokat kapunk.
A makett könnyen építhetőnek tűnik, kis feljavítással, ügyes koszolással nagyon sokat ki lehet hozni belőle.
Az idei, 2011-es mosonmagyaróvári kiállításon láttam meg egy aprócska kis dobozt, ami mindkét nap egy halom tetején árválkodott. Belepillantottam, megtetszett a jó áron kínált aprócska makett és megvettem a második nap végére már nagyon unott arcú eladótól.
Mielőtt rátérnék arra, hogy mi is vár ránk a dobozban, nézzük át röviden a Midget történetét. Sajnos nem egyszerű információt találni ezekről a régi, ötvenes években tervezett japán járművekről, de egy gyors internetes keresés azért segítségünkre lehet. Az első, DK jelzésű Midget 1957-ben készült el. Az apró, egyszemélyes járművet egy kéthengeres , 250 köbcentiméteres, 10 lóerős léghűtéses motor hajtotta. A kabinon nem volt ajtó, csak egy vászontető, a motorkerékpárokra jellemző kormányrudat markoló vezetőt csak ez védte az időjárástól.
Két évvel később jelent meg az MP változat. Ebben már zárt, kétszemélyes kabinban utazhattak a keményen dolgozó tulajdonosok. A motort is lecserélték, egy kicsit erősebb, 12 lóerős, 305 köbcentiméteres változatra. Kisebb-nagyobb módosításokkal ez a változat egészen 1972-ig volt gyártásban. Az ARII egyébként ezt a változatot is kiadta.
1996-ban újraszületett a típus, egy aprócska négykerekű teherautó formájában. A 600 köbcentiméteres motorral szerelt mini-áruszállító 2001-ig volt gyártásban.
Nézzük a makettet. A méretarányhoz és az eredeti jármű méretéhez illően aprócska a doboz, tetszetős dobozgrafikával. Ha jól tudom az „Owners Club”-ban megjelent makettek nem az ARII saját tervezésű kitjei, hanem egy közel harminc évvel ezelőtti japán gyártó szerszámait vették át. A történet részletei sajnos homályosak, be kell érnünk ennyivel.
Az alkatrészeket vidám, neon-banánzöld színben kapjuk. Festés előtt mindenképpen kell alapozó, de ezt úgyis minden magára valamit adó makettező használja.
A készlet korából adódóan találunk némi sorját, de nem fog nagy gondot okozni az eltávolítása. Az apróbb részletek megjelenítése nem rossz, bár sok mindent nincs is részletezni a Midgeten. A készlet egyértelműen leggyengébb alkatrésze a ponyva. Érdemes lehagyni a makettről, vagy sajátot építeni helyette. Ahogy láttam a fotókon, a kabin hátsó fala nem fémből, hanem ponyvából volt. Egy kis feljavítás ezeken az alkatrészeken rengeteget javítana a makett végleges megjelenésén.
Az átlátszó alkatrészek szépen öntöttek, de sajnos van rajtuk pár apró karc, mivel a többi alkatrésszel egy zacskóba csomagolták őket.
A gumiabroncsokat nem műanyagból, hanem gumiból kapjuk. A kidolgozásuk átlagos, láttam már ennél sokkal rosszabbat is.
A matricalapon pár jelzést, műszerfalat és ponyvafeliratokat kapunk.
A makett könnyen építhetőnek tűnik, kis feljavítással, ügyes koszolással nagyon sokat ki lehet hozni belőle.
|
|
Doboz
|
|
|
Ontokeretek
|
|
|
Reszletek
|
|
|
Reszletek
|
|
|
Egyeb alkatreszek
|
|
|
Gumiabroncsok
|
|
|
Osszeszerelesi utmutato
|
|
|
1/32 Owners Club makettek
|
2011.04.19.