Pintér György - Múzeumi krimik
Kedves Makettező Sporttársak!
Hadd osszam meg veletek egyik új makettem fotóit és az építés leírását!
Tőlem szokatlan módon, idegen vizekre evezve, egy autó építésébe fogtam bele.
Ajándékba kaptam egy igen impozáns dobozba csomagolt, igazi, régi stílusú autót.
Régóta szemeztem már ezzel a dizájnnal, de magamtól belekezdeni még soha nem mertem.
Ez egy Delage 100S, 1931-ből, D.8SS kivitel, tehát a Delage 8-hengeres korszakában készült soros, felülvezérelt motorját szerelte bele, a maga 4060köbcentis űrméretével. Ezek változattól függően 100-120LE teljesítményt adtak le, ami 140km/h sebességre gyorsította ezt a felsőkategóriás francia csodát.
(itt jegyezzük meg, hogy a wikipedia szerint a 100-as modelleket 1936-40 között gyártották, így van némi ellentmondás a doboz 1931-es adatával)
Maga a készlet nem éppen mai darab. Átdobozolva az évek során 3 dobozgrafikával bukkant fel, a beltartalomban annyi különbség van, hogy a nemfekete alkatrészek milyen színű anyagból lettek öntve. Az én példányom fehér anyagú, aminek különösen azután örültem meg, hogy láttam, hogy van olyan készlet, amit vad sárga színnel öntöttek.
A dobozban a gumiabroncsok gumiból vannak, és szépek. Az alkatrészek java fekete, a karosszéria fehér műanyag. Külön keretem megkapjuk a krómozott alkatrészeket, illetve az üvegezést. Az útmutató összetűzött lapokból áll, de jól lehet belőle dolgozni. Amire való, azt tudja. A rendszámokat, a műszereket és az emblémát matricaként kapjuk.
Az összeállítást az útmutató szerinti sorrendben végeztem. A motor részletes és szép, de én pár vezetékkel és kábellel kiegészítettem. Az alváz az én példányimban egy kicsit el volt csavarodva, így a 4 feltámaszkodási pont közül egyik 2mm-re elállt a síktól. Ezt a két gerenda és a keresztmerevítő összeragasztásakor korrigáltam a megfelelő beállítással és lesúlyozással. Az alváz merevségét a motor tartó bakok és a váltómű lemeze tovább növeli, így csak ezek beragasztása után szabadítottam fel az alvázat.
A futóművek részletesek, szépek. Az első kerekek kifordíthatók lennének, de én nem vagyok híve a mozgó alkatrészeknek, így fixen rögzítettem. De megvan minden rudazat, hogy együtt tudjanak elfordulni.
A karosszéria két felének összeragasztásakor látszik, hogy azok a méret miatt a kihülés során vetemedtek egy kicsit. Ha a tűzfalat illesztjük össze, akkor a törzs vége nyílik szét, illetve fordítva is így viselkedik. Ha mindkét végét összeszalagozzuk, akkor meg az utaskabin mögötti keresztgerenda tér ki felfelé. Én ez alá egy kb3-4 cm hosszú, egyenes öntőkeret darabot ragasztottam, így az is törés nélküli lett.
Tömítőpaszta csak az építés közbeni sárülések javításához kellett. A fényezéshez egyedi elgondolás alapján választottam a színeket. A fényezést szórópisztollyal végeztem, de a fényes lakkozás ecsetes. (valahogy a fényes lakkot nem tudom rendesen szórni. Rendszerint köpi a festékszóró, ami a higítás emelésével megszűnik, de addigra már alig van lakk a higítóban.... Ezt csak a fényes lakk csinálja. Ha tudja valaki az okát, akkor legyen szíves írja meg. Köszi.) A matricák szépen tapadnak, jól kezelhetőek, nem szakadnak. Pedig sacc alapján a készlet biztos van 20 éves.
A kerekek szintén forgatgató kivitelben is elkészíthetők, de én nem akartam vele "autókázni", így fixre ragasztottam.
A készletben van még ponyvatető, de én azt elhagytam, mert akkor a belső terekből alig látszana valami.
Összeségéban nekem nagyon tetszik a verda. Autókban nem volt rutinom, de egy nagyon kezelhető készletről van szó, így viszonylag gyorsan, látvábyos darab építhető belőle.
Üdv
Balázs