autó
1:25, Revell ésAMT
Pintér György - Múzeumi krimik
Sziasztok!
Ott kezdeném, hogy volt egy álmom. Mondhatni azt, hogy Dodge Charger fanatikus vagyok, nagyon tetszenek ezek az autók. Főleg azok, melyeket átalakítottak, picit változtattak rajtuk. Építettem egy gyári ’68-as Chargert, (Revell 07188 új kiadás) és egy ’69-es Chargert V10-es Viper motorral, ülésekkel, kerekekkel, ültetett futóművel. (Revell 85-2546 Charger, Revell 07079 ACR Viper) Valami újat szerettem volna, olyat, amilyen még senkinek sincsen. Beleástam magam a régi Dodge-ok világába, körbenéztem a Muscle carok között és rájöttem arra, hogy kevés a kombi. Dodge-ból Coronet és Dart kombikat találtam, a Coronetből pedig volt Superbee Wagon, aminek formája hasonlít a Chargerére. Charger kombit viszont soha nem gyártottak. Végiglapoztam pár makettező oldalt, ott sem találtam ilyen átépítést. Ezekután jött a „Csináljuk meg a saját kombi Chargerünket” felkiáltásom.
Az alap a fentebb említett (és könnyebben beszerezhető) ’68-as Charger R/T Revell készlet. Elégedett voltam ezzel a készlettel, jól kidolgozott, kevés sorja van az alkatrészeken, ráadásul lemezfelnik is találhatóak a dobozban. Az átépítéshez felhasználtam egy AMT készletet is, egy ’65-ös Chevelle Superwagon személyében. Erről az autóról jött a tető és a tetőcsomagtartó is. Méricskéltem, nézegettem sokáig és tetszett ez a forma. A Charger karosszériáról levágtam a tetőt egy dremel segitségével.A levágott tetőelem tökéletes lesz egy General Lee készlet átalakításához, ugyanis abban hibás karosszéria található. Elcsiszoltam a sorjákat, a vágás durva nyomait. Ezután következett a Chevelle csonkítása. Nagy ráhagyásokkal vágtam, mivel lecsiszolni sokkal könnyebb, mint hozzátenni. A Charger karosszériát összeházasítottam a Chevelle tetejével. Revell ragasztót használtam és a hátulján kezdtem. Egészen a b-oszlopokig fixen ragasztottam mindent. Egy éjszakát hagytam kötni az anyagokat. Az elejével gondok voltak. A Charger teteje keskenyebb, mint a Chevelle-é. A Dodge ablakkeretét és tetővonalát kettévágtam, majd egyik este az egyik oldalt fixáltam a már meglévő tetőhöz, másik este pedig a másik oldalt. Középen volt egy kb 3mm széles rés. Ezt a rést sztirollappal pótoltam, majd hajlítottam és formára csiszoltam. Az illesztéseket Revell plasto tömítőanyaggal pótoltam, majd száradás után csiszoltam. Felmerült egy gondolat, hogy 3-ajtós kombit készítek, és mondjuk könnyebb is lett volna, de az nem én vagyok. Egy igazi kombi 5-ajtós! A Charger nagy ajtóvonalait is eltömítettem, majd egy szike segítségével újrakarcoltam az immár oldalankénti 2 ajtó vonalait. Türelemjáték volt a javából és biztos kezet igényelt. A karosszériával párhuzamosan folyt a motor és az utastér építése is. A motornál apróbb feljavításokat eszközöltem, mint pl a gyújtáselosztó és gyújtókábelek kialakítása. Ezeket 0,8-as kábelekből csináltam. Az elosztó szerencsére tüskés kivitelű, így a tüskékre blankolt kábelvégeket húztam és pillanatragasztóval ragasztottam. Ezekbe tudtam később bedugni a gyertyakábeleket. A motorblokk színe az eredeti 440-es Magnum motorhoz hasonló zöldeskék árnyalatot kapott. A kipufogócsonkok Alclad bevonattal lettek gazdagabbak, majd rozsda-befolyatásokat alkalmaztam és rozsda-pigmenttel kentem át őket. Az utasteret is át kellett szabni, kezdve azzal, hogy a csomagtartót is ki kellett alakítani. Vékony sztirollapokból alakítottam ki, többször belepróbálva a karosszériába, hogy megfelelő legyen a végeredmény. A csomagteret tömítőpasztával tömítettem, majd az egészet a személyautók lökhárítójának javításához használt struktúrspray-vel fújtam le. Az egész utastér egy karamellhez hasonló barna árnyalatot kapott. Az ülések gyáriak, ahogy a fejtámlák is. Ami különlegesség, hogy hátra is felraktam két fejtámlát. Az ülésk fehér színt kaptak. Az oldalkárpitok viszont nem úszhatták meg az átalakulást. Az eredeti ajtóvonalnál vágtam el, majd az első ajtókárpitot is kettévágtam, majd egy pár mm-es kivágás után összeillesztettem őket. A B-oszlophoz szintén sztirollapot ragasztottam be, amit a fentebb említett sprayvel struktúráltam. Az utastérben pár elemet, többekközt a középkonzolt, Bare metal fóliával vontam be. A karosszériát alapoztam majd lefújtam egy modern Mini (C15 kódszám) színre, erre a sötétzöldre. Hasonló szín szerepelt a Dodge palettáján is! Mivel volt egy Astra kombim, és az is zöld volt fehér tetővel, és mivel nagyon tetszett, így egyértelmű volt, hogy a Charger Wagonnak is fehér lesz a teteje. A zöld szín száradása után kimaszkoltam a tetőt majd lefújtam fehérre. Az egész kasztni kapott egy réteg lakkot. Amíg ez száradt, folytatódott az alváz és a belsőtér összerakása-festése. A karosszériát enyhén megcsiszoltam majd felraktam az oly jellegzetes csíkokat hátra és még pár matricát. Az ablakkereteket és az egész hátfalat Bare metal fóliával vontam be. Pepecs munka volt, de mindenképpen megéri a fáradozást. A fóliázás után szintén lakkoztam. Száradás után a teljes hátulját kimaszkoltam és vízbázisú fekete festékkel lefújtam. A kívánt részekről nedves fülpiszkálóval leszedtem a fekete festéket. Így készültek el az autó hátulján lévő díszlécek és lámpakeretek. Eljött a házasság ideje, így nem volt más hátra, csak az ablakok behelyezése. Igen ám, de milyen ablakok kerülnek be? Az AMT Chevelle készletben vastag és egybeöntött „fürdőkád” van, azt nem akartam berakni, plussz az eleje nem is lett volna jó. A Charger első szélvédője nem stimmel, mert szélesebb lett a teteje. Párommal sokszor illatgyertyázunk. Ezek az illatos dolgok rendszerint átlátszó műanyag csomagolásban kaphatóak. Egy jó makettező a szemétből is tud valamit készíteni-használni. Nos ezen átlátszó vékony műanyag dobozokból születtek az ablakok. Több sablon, és többszöri újrapróbálás után (ez a nyomdafestéket tűrő változat, egyébként az első szélvédő 2. Próbálkozása után volt két nap kihagyásom és sűrű káromkodásom, mert az elkészült, szépen lakkozott karosszériát nem akartam összekenni a ragasztóval) születtek meg a szélvédőim, ablakaim. A tetőkárpit egy vékony, fehér, lukacsos anyag, amit be is ragasztottam. Ezután összetoltam a karosszériát az alvázzal-utastérrel. Felkerültek az apróságok, mint lökhárítók, ablaktörlők, tükrök. Az autón 4 ajtó van, így 4 kilincs is kell rá. Nem titok, a kombi projekt mellett csinálok egy Charger Daytonát is. Abból a készletből vannak a kilincsek, a hátsó fejtámlák és egy hátsó ablaktörlő is! A rendszámtábla matricája is ebből a készletből származik. A miértre majd egy másik cikkben meglesz a válasz. Az alvázat rozsdáztam, az ajtókereteket befolyattam fekete festékkel, a motorháztetőt becsúsztattam a helyére, felraktam a hátsó lámpákat rögzítettem a kerekeket és egyszercsak elkészült az én megálmodott autóm. Remélem nem hagytam ki semmi fontosat. Nagyon jó építés volt, élveztem minden pillanatát, a kisebb kihívásokat és úgy az egészet. Remélem nekem van az első Charger Wagonom a világon, de ha nem, az sem baj. Két kis hibát elkövettem az építés során. Szerettem volna napellenzőket és a középső tükröt beragasztani. A tetőkárpit ragasztása után összetoltam a karosszériát az alvázzal. Felragasztottam az első kötényt is, és a kis apróságokat. A fotózás közben jött a felismerés; kihagytam a középső tükröt és a napellenzőket. Mivel a vezető ablaka félig leeresztett állapotban van, azon a nyíláson lehet, hogy pótlom a tükröt. Köszönöm, hogy végigolvastátok!
Jó makettezést mindenkinek!
Ott kezdeném, hogy volt egy álmom. Mondhatni azt, hogy Dodge Charger fanatikus vagyok, nagyon tetszenek ezek az autók. Főleg azok, melyeket átalakítottak, picit változtattak rajtuk. Építettem egy gyári ’68-as Chargert, (Revell 07188 új kiadás) és egy ’69-es Chargert V10-es Viper motorral, ülésekkel, kerekekkel, ültetett futóművel. (Revell 85-2546 Charger, Revell 07079 ACR Viper) Valami újat szerettem volna, olyat, amilyen még senkinek sincsen. Beleástam magam a régi Dodge-ok világába, körbenéztem a Muscle carok között és rájöttem arra, hogy kevés a kombi. Dodge-ból Coronet és Dart kombikat találtam, a Coronetből pedig volt Superbee Wagon, aminek formája hasonlít a Chargerére. Charger kombit viszont soha nem gyártottak. Végiglapoztam pár makettező oldalt, ott sem találtam ilyen átépítést. Ezekután jött a „Csináljuk meg a saját kombi Chargerünket” felkiáltásom.
Az alap a fentebb említett (és könnyebben beszerezhető) ’68-as Charger R/T Revell készlet. Elégedett voltam ezzel a készlettel, jól kidolgozott, kevés sorja van az alkatrészeken, ráadásul lemezfelnik is találhatóak a dobozban. Az átépítéshez felhasználtam egy AMT készletet is, egy ’65-ös Chevelle Superwagon személyében. Erről az autóról jött a tető és a tetőcsomagtartó is. Méricskéltem, nézegettem sokáig és tetszett ez a forma. A Charger karosszériáról levágtam a tetőt egy dremel segitségével.A levágott tetőelem tökéletes lesz egy General Lee készlet átalakításához, ugyanis abban hibás karosszéria található. Elcsiszoltam a sorjákat, a vágás durva nyomait. Ezután következett a Chevelle csonkítása. Nagy ráhagyásokkal vágtam, mivel lecsiszolni sokkal könnyebb, mint hozzátenni. A Charger karosszériát összeházasítottam a Chevelle tetejével. Revell ragasztót használtam és a hátulján kezdtem. Egészen a b-oszlopokig fixen ragasztottam mindent. Egy éjszakát hagytam kötni az anyagokat. Az elejével gondok voltak. A Charger teteje keskenyebb, mint a Chevelle-é. A Dodge ablakkeretét és tetővonalát kettévágtam, majd egyik este az egyik oldalt fixáltam a már meglévő tetőhöz, másik este pedig a másik oldalt. Középen volt egy kb 3mm széles rés. Ezt a rést sztirollappal pótoltam, majd hajlítottam és formára csiszoltam. Az illesztéseket Revell plasto tömítőanyaggal pótoltam, majd száradás után csiszoltam. Felmerült egy gondolat, hogy 3-ajtós kombit készítek, és mondjuk könnyebb is lett volna, de az nem én vagyok. Egy igazi kombi 5-ajtós! A Charger nagy ajtóvonalait is eltömítettem, majd egy szike segítségével újrakarcoltam az immár oldalankénti 2 ajtó vonalait. Türelemjáték volt a javából és biztos kezet igényelt. A karosszériával párhuzamosan folyt a motor és az utastér építése is. A motornál apróbb feljavításokat eszközöltem, mint pl a gyújtáselosztó és gyújtókábelek kialakítása. Ezeket 0,8-as kábelekből csináltam. Az elosztó szerencsére tüskés kivitelű, így a tüskékre blankolt kábelvégeket húztam és pillanatragasztóval ragasztottam. Ezekbe tudtam később bedugni a gyertyakábeleket. A motorblokk színe az eredeti 440-es Magnum motorhoz hasonló zöldeskék árnyalatot kapott. A kipufogócsonkok Alclad bevonattal lettek gazdagabbak, majd rozsda-befolyatásokat alkalmaztam és rozsda-pigmenttel kentem át őket. Az utasteret is át kellett szabni, kezdve azzal, hogy a csomagtartót is ki kellett alakítani. Vékony sztirollapokból alakítottam ki, többször belepróbálva a karosszériába, hogy megfelelő legyen a végeredmény. A csomagteret tömítőpasztával tömítettem, majd az egészet a személyautók lökhárítójának javításához használt struktúrspray-vel fújtam le. Az egész utastér egy karamellhez hasonló barna árnyalatot kapott. Az ülések gyáriak, ahogy a fejtámlák is. Ami különlegesség, hogy hátra is felraktam két fejtámlát. Az ülésk fehér színt kaptak. Az oldalkárpitok viszont nem úszhatták meg az átalakulást. Az eredeti ajtóvonalnál vágtam el, majd az első ajtókárpitot is kettévágtam, majd egy pár mm-es kivágás után összeillesztettem őket. A B-oszlophoz szintén sztirollapot ragasztottam be, amit a fentebb említett sprayvel struktúráltam. Az utastérben pár elemet, többekközt a középkonzolt, Bare metal fóliával vontam be. A karosszériát alapoztam majd lefújtam egy modern Mini (C15 kódszám) színre, erre a sötétzöldre. Hasonló szín szerepelt a Dodge palettáján is! Mivel volt egy Astra kombim, és az is zöld volt fehér tetővel, és mivel nagyon tetszett, így egyértelmű volt, hogy a Charger Wagonnak is fehér lesz a teteje. A zöld szín száradása után kimaszkoltam a tetőt majd lefújtam fehérre. Az egész kasztni kapott egy réteg lakkot. Amíg ez száradt, folytatódott az alváz és a belsőtér összerakása-festése. A karosszériát enyhén megcsiszoltam majd felraktam az oly jellegzetes csíkokat hátra és még pár matricát. Az ablakkereteket és az egész hátfalat Bare metal fóliával vontam be. Pepecs munka volt, de mindenképpen megéri a fáradozást. A fóliázás után szintén lakkoztam. Száradás után a teljes hátulját kimaszkoltam és vízbázisú fekete festékkel lefújtam. A kívánt részekről nedves fülpiszkálóval leszedtem a fekete festéket. Így készültek el az autó hátulján lévő díszlécek és lámpakeretek. Eljött a házasság ideje, így nem volt más hátra, csak az ablakok behelyezése. Igen ám, de milyen ablakok kerülnek be? Az AMT Chevelle készletben vastag és egybeöntött „fürdőkád” van, azt nem akartam berakni, plussz az eleje nem is lett volna jó. A Charger első szélvédője nem stimmel, mert szélesebb lett a teteje. Párommal sokszor illatgyertyázunk. Ezek az illatos dolgok rendszerint átlátszó műanyag csomagolásban kaphatóak. Egy jó makettező a szemétből is tud valamit készíteni-használni. Nos ezen átlátszó vékony műanyag dobozokból születtek az ablakok. Több sablon, és többszöri újrapróbálás után (ez a nyomdafestéket tűrő változat, egyébként az első szélvédő 2. Próbálkozása után volt két nap kihagyásom és sűrű káromkodásom, mert az elkészült, szépen lakkozott karosszériát nem akartam összekenni a ragasztóval) születtek meg a szélvédőim, ablakaim. A tetőkárpit egy vékony, fehér, lukacsos anyag, amit be is ragasztottam. Ezután összetoltam a karosszériát az alvázzal-utastérrel. Felkerültek az apróságok, mint lökhárítók, ablaktörlők, tükrök. Az autón 4 ajtó van, így 4 kilincs is kell rá. Nem titok, a kombi projekt mellett csinálok egy Charger Daytonát is. Abból a készletből vannak a kilincsek, a hátsó fejtámlák és egy hátsó ablaktörlő is! A rendszámtábla matricája is ebből a készletből származik. A miértre majd egy másik cikkben meglesz a válasz. Az alvázat rozsdáztam, az ajtókereteket befolyattam fekete festékkel, a motorháztetőt becsúsztattam a helyére, felraktam a hátsó lámpákat rögzítettem a kerekeket és egyszercsak elkészült az én megálmodott autóm. Remélem nem hagytam ki semmi fontosat. Nagyon jó építés volt, élveztem minden pillanatát, a kisebb kihívásokat és úgy az egészet. Remélem nekem van az első Charger Wagonom a világon, de ha nem, az sem baj. Két kis hibát elkövettem az építés során. Szerettem volna napellenzőket és a középső tükröt beragasztani. A tetőkárpit ragasztása után összetoltam a karosszériát az alvázzal. Felragasztottam az első kötényt is, és a kis apróságokat. A fotózás közben jött a felismerés; kihagytam a középső tükröt és a napellenzőket. Mivel a vezető ablaka félig leeresztett állapotban van, azon a nyíláson lehet, hogy pótlom a tükröt. Köszönöm, hogy végigolvastátok!
Jó makettezést mindenkinek!
|
|
wagon 01
|
|
|
wagon 02
|
|
|
wagon 03
|
|
|
wagon 04
|
|
|
wagon 05
|
|
|
wagon 06
|
|
|
wagon 07
|
|
|
wagon 08
|
|
|
wagon 09
|
|
|
wagon 10
|
|
|
wagon 11
|
|
|
wagon 12
|
|
|
wagon 13
|
|
|
wagon 14
|
|
|
001
|
|
|
002
|
|
|
003
|
|
|
004
|
|
|
005
|
|
|
006
|
|
|
007
|
|
|
008
|
|
|
009
|
|
|
010
|
2015.02.20.