Pintér György - Múzeumi krimik
Hogy mit keres ez itt, amikor se nem makett, se nem tank?
A Makettinfo egyik célja a hazai műszaki emlékek dokumentálása - amíg még lehet. Egyrészt szerencsére vannak, akik hozzám hasonlóan gerjednek a súlyos vasakra és néhányan akár makett formájában is megörökítenek ilyen gépeket. Másrészt ezek az egyre fogyó magyar nehézipar működő évtizedeinek fontos emlékei. Az átlagmagyar nem nagyon láthat már ilyen komoly szerkezeteket, de képet kaphat, mekkora erők is dolgoznak egy ilyen üzemben.
A jövőben is tervezek hasonló anyagokkal provokálni. Akit ezek hidegen hagynak, az lapozzon tovább Warbirds aktuális repülőjére, ettől nem lesz kevesebb szép makett az oldalon. 😉
A minap volt szerencsém kipipálni egy pontot a bakancslistámról. A Dunaújvárosi Vasmű melletti kiserdőben évtizedek óta kallódik néhány igazán nagy vas, amik a hazai acélipar történetébe engednek bepillantani. Egy részük a szomszédos üzemből, mások a Lőrinci Hengerműből kerültek ide. Feleslegessé váltak, de szerencsére a megsemmisüléstől megmenekültek. Az ipartörténeti skanzent 1989-ben adták át a vasmű ikonikus bejárata mellett. Idővel benőtte őket az erdő, a táblák és a lámpaoszlopok mára az enyészeté lettek, de néhány éve került forrás állagmegóvásra, a környezet rendezésére. Sajnos ezzel valószínűleg csak időt nyertek, a friss hírek szerint az üzem maradékának napjai meg vannak számlálva és utána kérdéses az eszközök sorsa is.
Sajnos tájékoztató táblák hiányában alig tudni valamit a gépekről, de igyekeztem kideríteni, amit lehet. Ha valakinek van pontosabb infója, ne habozzon megosztani, kijavítani - ezt előre is köszönöm!
Találtam egy remek videót, ami bemutatja egy kovácsüzem működését, jóval kisebb gépekkel. A hengerállvány: https://youtu.be/POtXePLACQA?t=154.
Látható, hogy miután a munkadarab egyszer átment a hengerek között, felül visszaadják az induló oldalra és újra átküldik a gépen. A trió elrendezésű gépeken három henger van egymás fölött, így oda-vissza lehet küldeni a munkadarabot, ami ipari méretekben óriási előny. A kiállított meghajtóállvány feladata volt a bejővő erőt a három hengerre szétosztani, ehhez kellett a három hatalmas fogaskerék. A bejövő erőt (nyomatékot) talán egy a kiállítotthoz hasonló kardántengely juttatta el az állványig.
(Egy forrás szerint ez nem is a hengerállványnak, hanem a fúró-hengerállványnak a pörgőszekrénye. Ezt a hengerállvány felújításánál használták, a tengelyfuratok újraszabályozásánál. Mindenesetre ezt fenntartással kezelném, amíg hozzáértő meg nem erősíti.)
A légkalapács: https://youtu.be/POtXePLACQA?t=381.
A videón látható légpárnás kalapács szíjhajtáson kapja az energiát, az hajt egy dugattyút, ami sűrített levegőt termel a medvét mozgató másik dugattyúnak. Gyakorlatilag egy gépbe sűrítették a levegős rendszert. Részben azért van szükség a levegő közbeiktatására, hogy a folyamatos hajtás és a meg-megálló kalapács ne legyen "merev" kapcsolatban.
A kiállított légkalapács némileg eltérő elven működött, azt sűrített levegő (esetleg gőz) működtette. A Vasmű területén több központi üzemegység állította elő a sűrített levegőt, ami vastag csöveken jutott el a műhelyekbe, kohókba. A közelben kiállított kétdugattyús gép például az 1-es légsűrítőben működött. A sima járókerekéből ítélve ezt talán szíj hajthatta.
A kiállított daraboknál több helyen is találni nyílfogazású fogaskerekeket. Ezeknek több előnye is van a hagyományos, egyenesfogazásúakkal szemben. A ferdefogazású kerekeken egyidejűleg több fog érintkezik, így jobban, egyenletesebben oszlik el a nyomaték. A nyílfogazású kerék két ferdefogazásúból áll, így a csapágyakat nem éri oldalirányú terhelés. Sokkal csendesebben, vibrációmentes járnak, ez a tulajdonságuk az autóiparban is fontossá tette őket. André Citroën az 1910-es években sokat foglalkozott velük, erre utal az autómárka logójában a két nyílfog. Ha valaha is felmerült benned, miért zúg a rükverc az autókban, hát ezért. Az előremenő fokozatokban ferdefogazású kerekeket használnak, míg a ritkán használt hátramenetnél az egyszerűbb, kisebb helyigényű egyenesfogazásút.
Akit érdekel a szabadtéri kiállítás, menjen el és nézze meg, amíg teheti. A parkerdő nagy, amúgy is érdemes felkeresni a szép őszi időben, fotósoknak is kedvelt helyszíne.
A Makettinfo egyik célja a hazai műszaki emlékek dokumentálása - amíg még lehet. Egyrészt szerencsére vannak, akik hozzám hasonlóan gerjednek a súlyos vasakra és néhányan akár makett formájában is megörökítenek ilyen gépeket. Másrészt ezek az egyre fogyó magyar nehézipar működő évtizedeinek fontos emlékei. Az átlagmagyar nem nagyon láthat már ilyen komoly szerkezeteket, de képet kaphat, mekkora erők is dolgoznak egy ilyen üzemben.
A jövőben is tervezek hasonló anyagokkal provokálni. Akit ezek hidegen hagynak, az lapozzon tovább Warbirds aktuális repülőjére, ettől nem lesz kevesebb szép makett az oldalon. 😉
Lemezvágógép
A fémlemezek vágását, darabolását, lyukasztását végezte.
A minap volt szerencsém kipipálni egy pontot a bakancslistámról. A Dunaújvárosi Vasmű melletti kiserdőben évtizedek óta kallódik néhány igazán nagy vas, amik a hazai acélipar történetébe engednek bepillantani. Egy részük a szomszédos üzemből, mások a Lőrinci Hengerműből kerültek ide. Feleslegessé váltak, de szerencsére a megsemmisüléstől megmenekültek. Az ipartörténeti skanzent 1989-ben adták át a vasmű ikonikus bejárata mellett. Idővel benőtte őket az erdő, a táblák és a lámpaoszlopok mára az enyészeté lettek, de néhány éve került forrás állagmegóvásra, a környezet rendezésére. Sajnos ezzel valószínűleg csak időt nyertek, a friss hírek szerint az üzem maradékának napjai meg vannak számlálva és utána kérdéses az eszközök sorsa is.
Sajnos tájékoztató táblák hiányában alig tudni valamit a gépekről, de igyekeztem kideríteni, amit lehet. Ha valakinek van pontosabb infója, ne habozzon megosztani, kijavítani - ezt előre is köszönöm!
Triósori meghajtóállvány
Ez valójában egy áttételház, ami a hajtóerőt három tengelyre vitte át.
A triósor egy háromhengeres lemezhengerlőgép. A megmunkálandó darab először a két alsó henger között ment át, majd a két felső között. Így a munkadarabot nem kellett annyiszor mozgatni, sem a gépet átállítani.
A triósor egy háromhengeres lemezhengerlőgép. A megmunkálandó darab először a két alsó henger között ment át, majd a két felső között. Így a munkadarabot nem kellett annyiszor mozgatni, sem a gépet átállítani.
Találtam egy remek videót, ami bemutatja egy kovácsüzem működését, jóval kisebb gépekkel. A hengerállvány: https://youtu.be/POtXePLACQA?t=154.
Látható, hogy miután a munkadarab egyszer átment a hengerek között, felül visszaadják az induló oldalra és újra átküldik a gépen. A trió elrendezésű gépeken három henger van egymás fölött, így oda-vissza lehet küldeni a munkadarabot, ami ipari méretekben óriási előny. A kiállított meghajtóállvány feladata volt a bejővő erőt a három hengerre szétosztani, ehhez kellett a három hatalmas fogaskerék. A bejövő erőt (nyomatékot) talán egy a kiállítotthoz hasonló kardántengely juttatta el az állványig.
(Egy forrás szerint ez nem is a hengerállványnak, hanem a fúró-hengerállványnak a pörgőszekrénye. Ezt a hengerállvány felújításánál használták, a tengelyfuratok újraszabályozásánál. Mindenesetre ezt fenntartással kezelném, amíg hozzáértő meg nem erősíti.)
Kéttonnás légkalapács
A légkalapács: https://youtu.be/POtXePLACQA?t=381.
A videón látható légpárnás kalapács szíjhajtáson kapja az energiát, az hajt egy dugattyút, ami sűrített levegőt termel a medvét mozgató másik dugattyúnak. Gyakorlatilag egy gépbe sűrítették a levegős rendszert. Részben azért van szükség a levegő közbeiktatására, hogy a folyamatos hajtás és a meg-megálló kalapács ne legyen "merev" kapcsolatban.
Dugattyús kompresszor
Ez állította elő a sűrített levegőt az üllők, légkalapácsok és más gépek számára.
A kiállított légkalapács némileg eltérő elven működött, azt sűrített levegő (esetleg gőz) működtette. A Vasmű területén több központi üzemegység állította elő a sűrített levegőt, ami vastag csöveken jutott el a műhelyekbe, kohókba. A közelben kiállított kétdugattyús gép például az 1-es légsűrítőben működött. A sima járókerekéből ítélve ezt talán szíj hajthatta.
A kiállított daraboknál több helyen is találni nyílfogazású fogaskerekeket. Ezeknek több előnye is van a hagyományos, egyenesfogazásúakkal szemben. A ferdefogazású kerekeken egyidejűleg több fog érintkezik, így jobban, egyenletesebben oszlik el a nyomaték. A nyílfogazású kerék két ferdefogazásúból áll, így a csapágyakat nem éri oldalirányú terhelés. Sokkal csendesebben, vibrációmentes járnak, ez a tulajdonságuk az autóiparban is fontossá tette őket. André Citroën az 1910-es években sokat foglalkozott velük, erre utal az autómárka logójában a két nyílfog. Ha valaha is felmerült benned, miért zúg a rükverc az autókban, hát ezért. Az előremenő fokozatokban ferdefogazású kerekeket használnak, míg a ritkán használt hátramenetnél az egyszerűbb, kisebb helyigényű egyenesfogazásút.
Akit érdekel a szabadtéri kiállítás, menjen el és nézze meg, amíg teheti. A parkerdő nagy, amúgy is érdemes felkeresni a szép őszi időben, fotósoknak is kedvelt helyszíne.
|
|
|
|
|
Fogaskerék, népi motívumokkal
|
|
|
Nem hiányzik valakinek a Technic Lego készletéből?
|
|
|
Triósori meghajtóállvány
|
|
|
Úgy tűnik, a fogakat párszor újra fel kellett hegeszteni
|
|
|
Az állvány a lőrinci üzemből került ide
|
|
|
A hajtóerőt átadó hatalmas fogaskeréksor
|
|
|
Kéttonnás légkalapács
|
|
|
Sűrített levegő emelte fel a dugattyút, majd a kalapács teljes súlyával a munkadarabra csapott
|
|
|
A dunaújvárosi légkalapácsokat főleg a Škoda, a Kovosvit és a Massey gyártotta
|
|
|
A nehéz, mozgó rész a medve, abba van befogva a cserélhető ütőszerszám
|
|
|
Biztos, ami biztos, a munkadarabot odahegesztették, nehogy lába kéljen
|
|
|
Dugattyús kompresszor
|
|
|
A gép a vasmű 1-es légsűrítőjében dolgozott
|
|
|
Ganz, MAN, Sulzer és szovjet gyártmányú kompresszorokat is használtak
|
|
|
Olvasztókemence
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kardántengely
|
|
|
Elképzelni is nehéz, mekkora erők átviteléhez kellett ekkora monstrum
|
|
|
Ennek biztos nem így kéne kinéznie, ez jó nagyot szólhatott
|
|
|
A kardántengely ép vége
|
|
|
Nyílfogazású fogaskerék
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lemezvágógép
|
|
|
A gép Zólyomról került ide
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A némeg DEMAG cég lemezegyengető gépe
|
|
|
Érdemes megfigyelni a hatalmas meneteket, amik egybentartották a szerkezetet
|
|
|
A lemezek a 3+4 henger között mentek át, hogy a hullámosságukat csökkentsék
|
|
|
A nagyobb hengereket a rövidebbek támasztották, hogy a rendkívüli igénybevétel miatt ne hajoljanak meg
|
|
|
A felsőt hengersort a munkadarab vastagságának megfelelően lehetett emelni-süllyeszteni
|
|
|
A felső hengersort a kiállított óriás kardántengely kistestvérei kötötték össze a hajtóművel
|
|
|
A hengerlőgép áttételháza
|
|
|
Lemezszállító kocsik
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Dunai Vasmű jellegzetes kapuja
|
|
|
A munkás-paraszt egység némileg szájbarágós ábrázolása a bejárat fölött
|
2025.10.14.