Ma egy olyan területre merészkedek be, aminek nálam sokkal avatottabb szakemberei vannak. De mivel ez is a történelem szelete, így érdekel.
Az akkor többnyire fekete-fehér képernyőkön vidám fiatalok ünneplik a pártjuk győzelmét az elnöki palota, a Moneda előtt. Szól, immár ki tudja hányadszor a „Venceremos” a chilei Népi Egység dala. A vastag keretű szemüveget viselő győztes, dr. Salvador Allende elnök, mosolyogva integet a tömegnek. Eufórikus a hangulat. 1970. szeptember 4-e van. Példátlan! Ez egyesült baloldal jelöltje – igaz nem elsöprő többséggel, de törvényes úton hatalomra került! „Allende abban reménykedett, hogy meg tudja mutatni a világnak, hogy Chile szocializmusa különbözik majd más országok kommunista és szocialista kísérleteitől. Az alkotmányt megőrzik, és a sajtót nem cenzúrázzák. A polgári szabadságjogokat védik. A kormányzat azzal kezdte, hogy növelte a foglalkoztatottságot és a béreket, valamint agrárreformokat hajtott végre.”
Salvador Allende
Valamivel több mint három esztendővel később, ugyanezen a téren harckocsik közelítenek az elnöki palota felé és lecsap a légierő. Hawker Hunterek támadják a palotát, chilei repülők Santiagoban a törvényesen megválasztott chilei elnök munkahelyét. 1973. szeptember 11-ét írjuk ekkor, a chilei puccs sötét napját. Estére az elnök halott, tízezreket terelnek a katonák a koncentrációs táborrá alakított santiagoi futballstadionba... vége egy álomnak.
Egy viszonylag szűk kör tudja csak, hogy ekkor nem csak a Népi Egység kormánya és egy társadalmi változás lendülete tört meg véresen, de a lázadó katonák szétverték, megsemmisítették a Cybersyn központját is.
„A hatalomátvétel kellős közepén a hadsereg egy különös szobát fedezett fel Santiago belvárosának egyik jellegtelen irodaépületében. A hatszögletű szoba hét fehér üvegszálas székkel volt körülvéve, befelé néző körben. Ez a „műveleti szoba” (vagy: műhely) volt a fizikai interfésze egy összetett, Cybersyn nevű rendszernek.”
A rendszer vezérlőterme
A (több mint 5000 km hosszú) nagrágszíj fazonú országban a később elpusztított vezetés fontosnak tartotta a gazdaság, legyen az a kiskereskedelem, a feldolgozás, a bányászat, az üzemi működés vagy bármi más, ami az ország működése szempontjából meghatározó volt ellenőrzését/befolyásolását.
A történet a kritikus vállalatok államosításával kezdődött. „Az Allende-kormány első évében a bruttó hazai termék 7,7%-kal, a termelés 13,7%-kal, a fogyasztási szint pedig 11,6 százalékkal nőtt. 1971 végére a kormány az összes nagyobb bányászati vállalatot és Chile 68 legfontosabb iparágát a magánszektorból az állami szektorba helyezte át.” Ezt követően kezdték kidolgozni a Cybersy Projektet, hogy segítse a nemzetgazdaság állami irányítását. A projekt lelke Stafford Beer brit kibernetikus volt, aki egy vállalatvezetési rendszert igyekezett a chilei pénzügyminiszter Fernando Flores felkérésére, országos szintűre fejleszteni. Az elérendő cél az volt, hogy az ország gazdaságát az akkori periférikus szintről felemelje és csökkentse kitettségét a nemzetközi nagyvállalatokkal szemben.
Stafford Beer
Történt mindez akkor, amikor a jobb számítógépek kisebb-nagyobb szekrény méretűek voltak, az adatok lyukszalagokon, lyukkártyákon illetve nagyobb fazék méretű mágnesszalagos adathordozókon voltak és minden lépést át kellett fordítani valamelyik programnyelvre BASIC, ALGOL, FORTRAN, a kapcsolatok pedig telefonvonalakon keresztül működtek. A személyi számítógépek fogalma sem létezett. Az egyszerű földi halandók számára, már, aki tudott róla, pedig az informatika világa egy távol, fantasztikus és megközelíthetetlen, esetleg haszontalan univerzum volt.
Így 1971-ben elkezdtek kiépíteni egy országos hálózatot, egyes adatok alapján kb. ötszáz távgépíró berendezés, népies nevén telex és egy nagy teljesítményű számítógép (1971!) felhasználásával, ami a befutó adatok alapján elemzéseket készített az ellátás jobb működtetéséhez valós idejű adatok alapján. „A terepről származó információkat statisztikai modellező szoftverbe (Cyberstride) táplálnák, amely figyelemmel kísérné a termelési mutatókat, például a nyersanyagkészleteket vagy a magas hiányzási arányt.” Alapvetően gyárakat, bányákat kapcsoltak be a rendszerbe, amiket előzőleg a rendszer mérnökei lemodelleztek, azaz számszerűsítették a termelési mutatókat, folyamatokat. Ezek az adatok aztán a továbbiakban, rendszeresen befutottak az említett telexvonalakon a központi számítógépbe, ahol ezek alapján hoztak döntéseket. Egy évvel a kezdés után a rendszer működött és az észszerű termelést segítő döntések mellett segítette az ottani vezetést kivédeni a kamionosok sztrájkja keltette ellátási zavarok leküzdését. Hozzáértők szerint egy számítógépekkel felügyelt, szocialista tervgazdasági modell kelt életre a Cybersyn futurisztikus központjában.
Itt lépett ki a számítógépes tervezés a hadseregek és a tudományos intézetek zárt világából a gazdasági élet napi használatába. A drasztikusan megszakított kísérlet a mai napig foglalkoztatja a szakembereket, hiszen egy korai kísérlet volt, amikor a számítástechnikának még magyar neve sem volt és kibernetikával azonosították. Filmek podcast-sorozatok szólnak a témáról.
Források
https://99percentinvisible.org/episode/project-cybersyn/
https://medium.com/iipp-blog/dreaming-of-cybernetic-democratic-socialism-remembering-chiles-project-cybersyn-9b3d78323b95
https://thereader.mitpress.mit.edu/project-cybersyn-chiles-radical-experiment-in-cybernetic-socialism/