ISU-152

1:72, Zvezda No.5026

Pintér György - Múzeumi krimik Nemrég került a kezembe a Zvezda ISU-152-es készlete. A hagyományos dobozban melyre egy egész kellemes grafikát nyomtattak, két szürke öntőkeret + egy harckocsi teknő, egy A/3 méretű összeállítási rajz és egy matricalapocska került. Figyelmes – no meg angolul, vagy oroszul tudó – szemlélő számára ott van egy felirat, ami szerint:
1. készlet, ragasztó nélkül (orosz)
2. nem igényel ragasztást, összepattintható (angol)
Na, most akkor mi van? Első pillanatban durvának tűnt, az összepattinthatóság, de a másodikban... A gyanú akkor ébredt fel bennem, amikor megláttam a műanyag lánctalp-csíkon az illesztő füleket. Ezeken lévő nyílásokon keresztül a görgők tengelyeire lehet felfűzni a lánctalpat. Ez a megoldás számomra új volt, de logikus.
Maga az alkatrészbontás egyszerű, áttekinthető. Sorjának nem sok, vetemedésnek semmi nyoma sincs. Kaptam egy olyan alkatrészt, amit nem ártana a többi 152-es maketthez sem! Ez megszünteti a típus makettjeinek állandó hibáját, hogy a teknő és a sárvédő találkozásánál, bár nehezen látható helyen, de komoly rés szokott keletkezni. No, itt erről szó sem lehet!
A jármű fő fegyvere, a 152-es löveg egész érdekes módon rögzül, hiszen oldalirányban is korlátozottan mozgatható függőlegesen is. Ez a többi, hasonló maketten ebben a formában nem megoldható, csak a függőleges mozgatás lehetséges. Ráadásul az összepattintható alkatrészek miatt a a lövegblendét felülről védő/takaró lemez is együtt mozog a lövegcsővel, lövegbölcsővel. A látványos lángrejtőt érdemes volna fémmaratásra cserélni! Hasonló változtatást érdemelne a drótkötélkoszorú. Az alkatrészek illeszkedés jó. Valóban össze lehet rakni az egészet szárazon. Komolyabb csiszolásra a póttartályoknál volt szükség.
A festési útmutató Zvezda és Humbrol kódokban adja meg a festékeket. Egy zöld, nyári festésű a „Kirovgrád Felszabadítója” felirattal, egy teljesen fehér és egy itt-ott kopott fehérségű „Moszkva” feliratos. Hogy a matricalapon kapott”Előre az ellenség szétzúzásáért!” feliratot hová kéne tennem, az nem derül ki, de gondolom a nyári festésűre, mert a fehér felirat a fehér alapon nem nagyon mutatna. Mindhárom variációra rárajzolták a légvédelmi géppuskát, bár a típus korai változatain nem nagyon volt.
A makett összerakása valóban szinte teljesen ragasztótlanul is sikerülhet, de a görgők külső korongját ragasztottam. A lánctalpcsík életveszélyesnek bizonyult. Nem rugalmas, mint a régi Airfix-ek gumiszalagjai, hanem merev, így hajlamos a törésre! A korábban leírt rögzítése stabil, de életszerűtlen kinézetet ad, az állandó belógásáról híres járműnek. A maketten, mint ez a képen is látható, gyakorlatilag feszül a lánctalp. A meghajtókerék, amúgy a lánctalp nyílásaiba illeszkedő karmait gondosan levagdostam. Így egész szépen illeszkedett a lánctalpcsík és elegendő is lett a hossza. Karmokkal nem elég a hossz! A differencia nem nagy, de az az egy-másfél milliméter gond.Ügyes megoldás a póttartályok kialakítása és rögzíthetősége. A leírtakon kívül csak az emelőhorgokat kell a megfelelő helyekre rögzíteni.
A festésnél, mint látható is, a kopott, téli festést választottam. A matricázás és a végső lakkozás még hátra van.
Összességében egy kellemes, egydélutános (ha már létezik az "egyéjszakás" kifejezés, más ügyben) makettet kapunk. Ha valaki nem vágyik vad feljavítási orgiákra, akkor megtalálta a megfelelő idegnyugtatóját a Zvezda e termékében. Az én véleményem, az eddig összerakott hét ISU-152 között (amelyben még mindig nincs benne az Italeri 7039-es kódszámúja, amit nem bírok beszerezni) a "közepesnél jobb" minősítést kapja.