SOKO G-4 SUPER GALEB
1:72, YuMo
No.A-001 (1997)
Pintér György - Múzeumi krimik
A típus rövid története:
Jugoszlávia sokféle tekintetben mindig is kilógott a keleti blokk országainak sorából. Így volt ez a légierő vonatkozásában is, hiszen amíg döntően szovjet technika került a szocialista tábor államaiba, addig amerikai Shooting Star, Thunderjet, Sabre típusok repültek déli szomszédunknál. Egyértelműen a T-33-as szolgált alapjául a G-2 Galeb (Sirály) jelű repülőgépnek, a későbbi G-4 Super Galeb (hadrendi jelzése N-62) viszont a BAe. Hawk-ra emlékeztet. Angol gyártmányú Martin-Baker Mk10 YU duplanullás a katapultülés, Viper 632-es a hajtómű, de vegyes származású, szovjet, angol, francia, amerikai és saját gyártású a fegyverzet. Maga a prototípus 1978. július 17-én repült először. Két és fél évvel később, 1980. december 17-én követte ezt egy 6 darabból álló nullszéria, ezen gépek jelzése G-4PPP volt. A sorozatgyártás 1983-ban indult és 1984 októberében rendszeresítették a Jugoszláv Légierőben (JRV) - később Jugoszláv Légierő és Légvédelem (JRV i PVO) - ezt a kiképző és könnyű harci repülőgépet. 1990-től a "Letece Zvezde" - Repülő Csillagok nevű légibemutató csoport is használta, valamint 1991-ben a típus exportálták, a Burmai Légierő (jelenleg Myanmari Légierő) rendszeresítette. A 90-es évek elején jelentős korszerűsítési program alapján jött létre a G-4M (N-62M) változat, amely külsőre rögtön felismerhető a szárnyvégi rakétaindító sínekről. Ebből gyakorlatilag 2 prototípus épült, de az 1991-ben kirobbant polgárháború(k), majd az azokat követő nemzetközi beavatkozás meghiúsították a sorozatgyártást. Az alap G-4-es változatot ebben a helyzetben széleskörűen alkalmazták, de az összességében közel tíz éves háborús időszakban becslések szerint a legyártott mennyiség közel 30%-a megsemmisült.
Források:
1, Haditechnika 2001/3-4, 2002/1; Szigeti Szilveszter - A jugoszláv légierő korában használt sugárhajtású kiképző repülőgépei
2, A makett összeállítási útmutatója
3, Bill Gunston - A korszerű harci repülőgépek enciklopédiája
A makett rövid története: Nem egy nagy cég, hanem egy lelkes kis csapat termékét rejti a doboz. Rade Sipka Úr és testvére vállalkozása önerőből, körülbelül 100.000 német márka saját tőke befektetésével hozta létre a készletet. Céljuk közt szerepelt az is, hogy a nemzetközileg akkor nem túl népszerű légierejűket kedvezőbb oldalról tüntessék fel a makett segítségével. Támogatóként ezért szerették volna megnyerni a Jugoszláv Légierő illetékeseit, de kérésüket elutasították, illetve későbbiekben is csak minimális, de nem anyagi támogatást kaptak. Egy kiállított repülőgép felmérésére, vázolására, dokumentálására kaptak lehetőséget, amely alapján megvalósulhattak a makett tervei. Ez a tevékenység közel egy évig tartott. Hagyományos módszerekkel készültek a rajzok és az öntőformák, ezek alapanyagát például Magyarországról szerezték be. A gyártás megindítása után a kis csoport nemzetközileg is terjeszteni kezdte a készletet, de például nálunk sem sikerült forgalmazót találniuk.
Kiegészítés: 1990-ben négyen kezdték a előkészületeket Sasa Cvejic, Djuro Bajic, Cedo Sipka és Rade Sipka. Az öntőformák anyagát Budapestről szerezték be, a maratást 1996-ban Belgrádban készítették a DBD nevű cégnél. A kész makettek forgalmazását 1997-ben tudták megkezdeni.
Hogy is kezdődött nálam ez a Super Galeb történet? Több hónappal ezelőtt Archy barátom rendelést szervezett a JadarHobby Shop-ról. Teljesen véletlenül botlottam a készletre és rögtön eldöntöttem, nekem ilyen kell! Archy leadta a rendelést, de sajnos a Super Galeb nem volt raktáron, sőt nem is ígértek belőle a későbbiekben sem. Nem is részletezem, letörtem. Közben már más ügyből kifolyólag kapcsolatban álltam a Haditechnika című folyóirattól F. Nándival, de segített a Super Galebhez is háttéranyagot szerezni. Az újság 2001/3-4 és 2002/1 száma közölt alapos típusismertetőt, már ezek is a kezemben voltak és nincs makett! Ismét Nándi ötlete vitte előbbre a dolgot. Felvetette, hogy nézzem meg az 5 évvel ezelőtti újság egyik hirdetését, amelyben valaki ilyen maketteket árult! Nosza rajta, vérebként vetettem magam az újabb nyomra. A telefonszám még élt, a 3. alkalomra sikerült beszélnem K. Attilával. Elmondta, hogy bár eladó makettje már nincs (Jaj...), de utána érdeklődik Szerbiában (tekintve, hogy Jugoszlávia - még a kicsi is - időközben megszűnt.) Kezdett felébredni a remény! Több hét eltelt, közben azért szorgalmasan keresgéltem a képeket a neten és Attila is rengeteg exkluzív fotót bocsátott a rendelkezésemre.. Egyszer csak megjött a várva várt hír, már Magyarországon van a makettem! Innentől már csak pár nap volt hátra hogy izgatottan kicsomagolhassam a küldeményt. Nézzétek meg Ti is!
A makett az első és tudomásom szerint egyetlen készlete a YuMo nevű gyártónak. Az összeállítási útmutató szerint ugyan tervben volt a G-2 Galeb, a J-1 Jastreb és az NJ-1 Jastreb Trainer kiadása is, de ezek megvalósulásáról nem tudok. Mindezek ellenére nincs miért szégyenkeznie a makettnek, ugyan nem éri el a legújabb fejlesztésű Revell repülőgépek színvonalát, a többi tradicionális gyártó (Heller, Airfix, Italeri) készleteinél semmivel sem rosszabb. A csomagolás már önmagában is díjazható. Az átlátszó alkatrészeket külön fóliázták a szürke alkatrészektől, bár a matricalap is megérdemelt volna egy külön "zacskót" Az összeállítási útmutató egyszerű, jól nyomon követhető.
A makett felülete ugyan enyhén szemcsés, de ez nem fog gondot okozni, véleményem szerint az alapozó festés orvosolni fogja. Beszívódások az illesztőcsapoknál előfordulnak, az orr részen ráadásul elég feltűnő, kötelező javítani! Egyes alkatrészek sorjásak, ezek egyszerűen korrigálhatóak. A panelvonalak vésettek, egész jók. Az alkatrészek illeszkedése a szárazpróbák alapján megfelelő, deformációval nem találkoztam. Egyedüliként talán csak a gépágyú gondola felfekvése hézagos kissé, de ez is könnyen javítható, viszont a csöveket célszerű lesz injekciós tűkkel lecserélni és a törzstől kicsit távolabb beragasztani. A beömlőnyílást nem dolgozták ki, viszont a szűk résen keresztül szinte egyáltalán nem lehet belelátni, szerintem fekete festék is megteszi. A különböző szellőző rések megnyitása az anyagvastagság miatt körülményes, itt is fekete festékkel lehet majd megoldani a feladatot. A futóaknák egyszerűek, illetve hiányosak, de mivel a becsukott ajtók nem külön elemek, így nem vészes a hiba. Az orrkerék egybe van öntve a futószárral, valamint a rugóstag csuklója túl nagy lett, így a ráöntött fényszóró feljebb van, mint kellene. A törzs-féklap szintén nem külön alkatrész, akárcsak a fényszórók a törzsön és a szárnyvégeken. A törzs hátsó részén lévő kisebb áramlásterelő lemezek inkább dudorok lettek, ezeket talán nem is lehetne szebben megcsinálni a kis méretek miatt, azért az elvékonyításukkal mindenképpen próbálkozzunk meg. A Pitot-cső vékonyítása vagy cseréje injekciós tűre kötelező. Figyeljünk arra, hogy a francia Mirage típusokhoz hasonlóan a cső végén van egy vastagabb dudor.
A kabin egyszerű, sima oldalkonzolokkal, a műszerfalakra matricákat kapunk ezek az egyrészes kabintetőhöz megfelelnek. A tető illeszkedése külön figyelmet érdemel, hogy mind hátul, mind elöl tökéletesen felfeküdjön. A szélvédő és a törzs találkozási vonala - áthatása - íves és nem egyenes! A katapultülés minősége elég jó, ügyes festéssel jól fog mutatni. Maximalistáknak pedig nem fog gondot okozni műgyanta alkatrészek beszerzése és beépítése.
A makett nem tartogat extrákat, például külön kormányfelületek, vagy bőséges fegyverzet - pedig különböző repülőnapokon alaposan körbe pakolták a gépet a műszakiak bombákkal, rakétákkal (BL755., Durandal, Maverick, különböző bombák és rakéta blokkok). Függesztményként egy törzs alatti GP-9 gépágyúkonténert, 2 db. 362,5 literes póttartályt és szintén 2 db. Vi Soko Mostar L128-04 nem irányított rakéta blokkot kapunk.
A matricalap azért mégiscsak az extrák közé tartozik, a cseh PROPAGTEAM nyomása. A rengeteg stencil a fél lapot elfoglalja, ezek felragasztása valószínűleg közel annyi időt igényel, mint maga az építés. Egy elkészült maketten úgy láttam, hogy a fehér szín kissé elcsúszott a matricalapon,de ez lehet, hogy csak egyedi eset volt. Minden esetre nem árt, ha körbevágjuk a jelzéseket. Egyébként 4 különböző gép közül választhatunk, de azt előre el kell döntenünk, melyiket építjük meg, mert például az egyes antennákat aszerint kell meghagynunk, vagy eltávolítanunk. A burmai jelzés igazi különlegesség, de az 1992 előtti illetve utáni jugoszláv változat mellet egy boszniai szerb gép is megépíthető. Az előbbi felül egyszínű zöld festést visel, míg az utóbbiak a szürkéskék-sötétzöld foltosak. Fényképeken találkoztam olyan Super Galebekkel, amelyeknél a függőleges vezérsík világosszürke színre volt festve.
Összegzés: A ritka típusok gyűjtői mindenképpen szerezzék be a készletet, de a könnyű megépíthetőség miatt minden makettezőnek ajánlható. A sok orosz, amerikai felségjelzésű gép közt üdítő színfolt lesz a Super Galeb!
A készletet korlátozott darabszámban az alábbi címen lehet megrendelni:
Kiskovács Attila
Telefon:77/428-690
e-mail: spiroaster@gmail.com
Jugoszlávia sokféle tekintetben mindig is kilógott a keleti blokk országainak sorából. Így volt ez a légierő vonatkozásában is, hiszen amíg döntően szovjet technika került a szocialista tábor államaiba, addig amerikai Shooting Star, Thunderjet, Sabre típusok repültek déli szomszédunknál. Egyértelműen a T-33-as szolgált alapjául a G-2 Galeb (Sirály) jelű repülőgépnek, a későbbi G-4 Super Galeb (hadrendi jelzése N-62) viszont a BAe. Hawk-ra emlékeztet. Angol gyártmányú Martin-Baker Mk10 YU duplanullás a katapultülés, Viper 632-es a hajtómű, de vegyes származású, szovjet, angol, francia, amerikai és saját gyártású a fegyverzet. Maga a prototípus 1978. július 17-én repült először. Két és fél évvel később, 1980. december 17-én követte ezt egy 6 darabból álló nullszéria, ezen gépek jelzése G-4PPP volt. A sorozatgyártás 1983-ban indult és 1984 októberében rendszeresítették a Jugoszláv Légierőben (JRV) - később Jugoszláv Légierő és Légvédelem (JRV i PVO) - ezt a kiképző és könnyű harci repülőgépet. 1990-től a "Letece Zvezde" - Repülő Csillagok nevű légibemutató csoport is használta, valamint 1991-ben a típus exportálták, a Burmai Légierő (jelenleg Myanmari Légierő) rendszeresítette. A 90-es évek elején jelentős korszerűsítési program alapján jött létre a G-4M (N-62M) változat, amely külsőre rögtön felismerhető a szárnyvégi rakétaindító sínekről. Ebből gyakorlatilag 2 prototípus épült, de az 1991-ben kirobbant polgárháború(k), majd az azokat követő nemzetközi beavatkozás meghiúsították a sorozatgyártást. Az alap G-4-es változatot ebben a helyzetben széleskörűen alkalmazták, de az összességében közel tíz éves háborús időszakban becslések szerint a legyártott mennyiség közel 30%-a megsemmisült.
Források:
1, Haditechnika 2001/3-4, 2002/1; Szigeti Szilveszter - A jugoszláv légierő korában használt sugárhajtású kiképző repülőgépei
2, A makett összeállítási útmutatója
3, Bill Gunston - A korszerű harci repülőgépek enciklopédiája
A makett rövid története: Nem egy nagy cég, hanem egy lelkes kis csapat termékét rejti a doboz. Rade Sipka Úr és testvére vállalkozása önerőből, körülbelül 100.000 német márka saját tőke befektetésével hozta létre a készletet. Céljuk közt szerepelt az is, hogy a nemzetközileg akkor nem túl népszerű légierejűket kedvezőbb oldalról tüntessék fel a makett segítségével. Támogatóként ezért szerették volna megnyerni a Jugoszláv Légierő illetékeseit, de kérésüket elutasították, illetve későbbiekben is csak minimális, de nem anyagi támogatást kaptak. Egy kiállított repülőgép felmérésére, vázolására, dokumentálására kaptak lehetőséget, amely alapján megvalósulhattak a makett tervei. Ez a tevékenység közel egy évig tartott. Hagyományos módszerekkel készültek a rajzok és az öntőformák, ezek alapanyagát például Magyarországról szerezték be. A gyártás megindítása után a kis csoport nemzetközileg is terjeszteni kezdte a készletet, de például nálunk sem sikerült forgalmazót találniuk.
Kiegészítés: 1990-ben négyen kezdték a előkészületeket Sasa Cvejic, Djuro Bajic, Cedo Sipka és Rade Sipka. Az öntőformák anyagát Budapestről szerezték be, a maratást 1996-ban Belgrádban készítették a DBD nevű cégnél. A kész makettek forgalmazását 1997-ben tudták megkezdeni.
Hogy is kezdődött nálam ez a Super Galeb történet? Több hónappal ezelőtt Archy barátom rendelést szervezett a JadarHobby Shop-ról. Teljesen véletlenül botlottam a készletre és rögtön eldöntöttem, nekem ilyen kell! Archy leadta a rendelést, de sajnos a Super Galeb nem volt raktáron, sőt nem is ígértek belőle a későbbiekben sem. Nem is részletezem, letörtem. Közben már más ügyből kifolyólag kapcsolatban álltam a Haditechnika című folyóirattól F. Nándival, de segített a Super Galebhez is háttéranyagot szerezni. Az újság 2001/3-4 és 2002/1 száma közölt alapos típusismertetőt, már ezek is a kezemben voltak és nincs makett! Ismét Nándi ötlete vitte előbbre a dolgot. Felvetette, hogy nézzem meg az 5 évvel ezelőtti újság egyik hirdetését, amelyben valaki ilyen maketteket árult! Nosza rajta, vérebként vetettem magam az újabb nyomra. A telefonszám még élt, a 3. alkalomra sikerült beszélnem K. Attilával. Elmondta, hogy bár eladó makettje már nincs (Jaj...), de utána érdeklődik Szerbiában (tekintve, hogy Jugoszlávia - még a kicsi is - időközben megszűnt.) Kezdett felébredni a remény! Több hét eltelt, közben azért szorgalmasan keresgéltem a képeket a neten és Attila is rengeteg exkluzív fotót bocsátott a rendelkezésemre.. Egyszer csak megjött a várva várt hír, már Magyarországon van a makettem! Innentől már csak pár nap volt hátra hogy izgatottan kicsomagolhassam a küldeményt. Nézzétek meg Ti is!
A makett az első és tudomásom szerint egyetlen készlete a YuMo nevű gyártónak. Az összeállítási útmutató szerint ugyan tervben volt a G-2 Galeb, a J-1 Jastreb és az NJ-1 Jastreb Trainer kiadása is, de ezek megvalósulásáról nem tudok. Mindezek ellenére nincs miért szégyenkeznie a makettnek, ugyan nem éri el a legújabb fejlesztésű Revell repülőgépek színvonalát, a többi tradicionális gyártó (Heller, Airfix, Italeri) készleteinél semmivel sem rosszabb. A csomagolás már önmagában is díjazható. Az átlátszó alkatrészeket külön fóliázták a szürke alkatrészektől, bár a matricalap is megérdemelt volna egy külön "zacskót" Az összeállítási útmutató egyszerű, jól nyomon követhető.
A makett felülete ugyan enyhén szemcsés, de ez nem fog gondot okozni, véleményem szerint az alapozó festés orvosolni fogja. Beszívódások az illesztőcsapoknál előfordulnak, az orr részen ráadásul elég feltűnő, kötelező javítani! Egyes alkatrészek sorjásak, ezek egyszerűen korrigálhatóak. A panelvonalak vésettek, egész jók. Az alkatrészek illeszkedése a szárazpróbák alapján megfelelő, deformációval nem találkoztam. Egyedüliként talán csak a gépágyú gondola felfekvése hézagos kissé, de ez is könnyen javítható, viszont a csöveket célszerű lesz injekciós tűkkel lecserélni és a törzstől kicsit távolabb beragasztani. A beömlőnyílást nem dolgozták ki, viszont a szűk résen keresztül szinte egyáltalán nem lehet belelátni, szerintem fekete festék is megteszi. A különböző szellőző rések megnyitása az anyagvastagság miatt körülményes, itt is fekete festékkel lehet majd megoldani a feladatot. A futóaknák egyszerűek, illetve hiányosak, de mivel a becsukott ajtók nem külön elemek, így nem vészes a hiba. Az orrkerék egybe van öntve a futószárral, valamint a rugóstag csuklója túl nagy lett, így a ráöntött fényszóró feljebb van, mint kellene. A törzs-féklap szintén nem külön alkatrész, akárcsak a fényszórók a törzsön és a szárnyvégeken. A törzs hátsó részén lévő kisebb áramlásterelő lemezek inkább dudorok lettek, ezeket talán nem is lehetne szebben megcsinálni a kis méretek miatt, azért az elvékonyításukkal mindenképpen próbálkozzunk meg. A Pitot-cső vékonyítása vagy cseréje injekciós tűre kötelező. Figyeljünk arra, hogy a francia Mirage típusokhoz hasonlóan a cső végén van egy vastagabb dudor.
A kabin egyszerű, sima oldalkonzolokkal, a műszerfalakra matricákat kapunk ezek az egyrészes kabintetőhöz megfelelnek. A tető illeszkedése külön figyelmet érdemel, hogy mind hátul, mind elöl tökéletesen felfeküdjön. A szélvédő és a törzs találkozási vonala - áthatása - íves és nem egyenes! A katapultülés minősége elég jó, ügyes festéssel jól fog mutatni. Maximalistáknak pedig nem fog gondot okozni műgyanta alkatrészek beszerzése és beépítése.
A makett nem tartogat extrákat, például külön kormányfelületek, vagy bőséges fegyverzet - pedig különböző repülőnapokon alaposan körbe pakolták a gépet a műszakiak bombákkal, rakétákkal (BL755., Durandal, Maverick, különböző bombák és rakéta blokkok). Függesztményként egy törzs alatti GP-9 gépágyúkonténert, 2 db. 362,5 literes póttartályt és szintén 2 db. Vi Soko Mostar L128-04 nem irányított rakéta blokkot kapunk.
A matricalap azért mégiscsak az extrák közé tartozik, a cseh PROPAGTEAM nyomása. A rengeteg stencil a fél lapot elfoglalja, ezek felragasztása valószínűleg közel annyi időt igényel, mint maga az építés. Egy elkészült maketten úgy láttam, hogy a fehér szín kissé elcsúszott a matricalapon,de ez lehet, hogy csak egyedi eset volt. Minden esetre nem árt, ha körbevágjuk a jelzéseket. Egyébként 4 különböző gép közül választhatunk, de azt előre el kell döntenünk, melyiket építjük meg, mert például az egyes antennákat aszerint kell meghagynunk, vagy eltávolítanunk. A burmai jelzés igazi különlegesség, de az 1992 előtti illetve utáni jugoszláv változat mellet egy boszniai szerb gép is megépíthető. Az előbbi felül egyszínű zöld festést visel, míg az utóbbiak a szürkéskék-sötétzöld foltosak. Fényképeken találkoztam olyan Super Galebekkel, amelyeknél a függőleges vezérsík világosszürke színre volt festve.
Összegzés: A ritka típusok gyűjtői mindenképpen szerezzék be a készletet, de a könnyű megépíthetőség miatt minden makettezőnek ajánlható. A sok orosz, amerikai felségjelzésű gép közt üdítő színfolt lesz a Super Galeb!
A készletet korlátozott darabszámban az alábbi címen lehet megrendelni:
Kiskovács Attila
Telefon:77/428-690
e-mail: spiroaster@gmail.com
|
|
A doboztető
|
|
|
Az ismertető első oldala
|
|
|
Az összeállítási útmutató kellően részletes
|
|
|
Festési variációk
|
|
|
A stencilfeliratok elhelyezése nem "egy estés" feladat
|
|
|
A Propagteam nyomtatta a matricalapot
|
|
|
Példaértékű csomagolás
|
|
|
Vésett panelvonalak és aprólékos kialakítás jellemzi a felületet
|
|
|
A felület helyenként kicsit szemcsés
|
|
|
A sorja eltávolítása nem okozhat gondot
|
|
|
A panelvonalak helyenként túl vaskosak
|
|
|
A törzs bal oldala
|
|
|
A katapultülések viszonylag részletesek
|
|
|
A neten egész jó képeket találhatunk a G-4-esről
|
|
|
A régi jugoszláv felségjellel
|
|
|
Variálható fegyverzet
|
2007.12.01.
A már fentebb említett urakon kívül külön köszönettel tartozok F. Zolinak is, aki a makett ismertető megírásához nyújtott jelentős segítséget.