Pintér György - Múzeumi krimik
Nagy kedvencem mind a típus, mind a gyártó Tamiya, így nagy kedvvel készítettem ezt a makettet apróbb, saját hibából adódó döccenőkel.
Egy korai Navy festésű szürke-fehér festéssel szerettem volna elkészíteni és ehhez nagyon megtetszett a fekete orrú Black Aces század CAG madara. Beszereztem a Furball Aero Design matricáját (USN F-14 Tomcats Colors & Markings Part III), amit a Cartogaph készített kiváló minőségben, beszereztem még a Master Model pitot-ot és az Eduard gyantakerekeket.
Az építést a kabinnal kezdtem, amihez a Quinta Studios szetjét használtam, ami számomra sokkal könnyebben használható, mint a maratott alkatrészek... Mondjuk sok értelme nem volt, mert csukott kabintetővel kb. semmi se látszik és amit a Tamiya ad, az is tök jó. Max katapultülés-hevedereket kellene pótolni, ha nem ültetjük bele az amúgy nagyon szép "bácsikat".
A gép összeállításával nem volt gondom, egyedül a behúzott állapotban lévő örvénykeltő lapok tömítésével és újrakarcolásával dolgoztam egy ideig.
A szélvédő elején lévő halványzöld szín felvitele csak sokadszorra sikerült úgy ahogy, belülről fújva sok vékony rétegben nagyon híg Tamiya LP átlátszó kék+sárga plusz Mr Color sima higítójával (itt nem leveling thinner, ahogy máshol azt használom). A fő kabintetőről nem kell egy az egyben leszedni a középen lévő sorját, mert az direkt van ott, ami nem robbanózsinór, hanem állítólag villámvédelmi csík (embedded lightning diverter). Én nagy lendülettel lecsiszoltam ezt is, belülről fújtam meg később szürkével. A szélvédő egy nagyobb darab átlátszó műanyag, kicsit kellett csiszolni és újrakarcolni, hogy jól passzoljon a géptörzzsel.
Zsírtalanítás után szürke Gunze Finishing Surfacer 1500-zal alapoztam, majd az MRP színeivel festettem a kamót a színátmeneteknél Blutack segítségével. Utólag világosítottam a szürke színen kb. random mintával, a fehérnél meg néhol több, néhol kevesebb réteggel, így talán nem olyan egységes a végeredmény. Nem is volt célom egy leharcolt gép, mivel viszonylag új volt még akkoriban a Tomcat, plusz ez a főnöki gép. Lakkozás Gunze GX matt és fényes - az orron a radarburkolat az maradt fényes.
A Tamiya által adott fegyverzet is nagyon jó, de sok darabból állnak és nem volt kedvem sokat tömíteni, csiszolni, stb. Így beszereztem a Reskit 3D nyomtatott AIM-9G és AIM-54A szetteket. Nagyon szépek, néhol azért látszódnak a 3D nyomtatási rétegek, de festék alatt nem zavaró számomra. Egyedül a Pheonix sárga és barna csíkmatricák voltak jóval hosszabbak, mint kellene, így ezt a Tamiya-ból használtam fel.
Amikor már késznek nyilvánítottam és beraktam a vitrinbe, utána vettem észre, hogy a szárnypilonok és a Sidewinder-ek furán állnak. Ezen kicsit csodálkoztam, "ez meg, hogy sikerült???" A Tamiya elég hülyebiztos szokott lenni… Szemből nézve, ahol a Sparrow van, függőlegesnek kellene lenni a pilonnak, oldalról a Sparrow kicsit lefele kellene álljon, a Sidewinder meg kb. vízszintes kellene legyen. Hát az enyémen nem így álltak. Nosza ki a vitrinből, elkezdtem lefeszegetni a pilonokat (kicsit paráztam, hogy túl sok kár keletkezik majd, de minimálisan kellet csak javítani a festésen) és a rajtuk lévő Sidewinder-eket jobban figyelve ragasztottam vissza. Így se lett 100%-os, de sokkal jobb.
A kész kandúr szép nagy madár, hogy képzavarral éljek, festés közben többször bevertem a festőkabinba és a végén a vitrinbe is épp, hogy befért. :-)
Köszi, hogy megnéztétek!