Pintér György - Múzeumi krimik
Egy kezdő szárnybontogatásai is lehetne a makett címe, mert nem ez a hatodik makettem, de ez az első "koszolt".
Nos, a makettet testvéremtől kaptam karácsonyra (2007), örültem is neki, mint majom a farkának, mert nagyon tetszenek a törtszárnyú gépek.
Dodozbontás
A doboz oldalranyílós, nem a legerősebb fajta, de az enyémet hála Istennek, nem érte semmi ütés, így megőrizte épségben a két sötétkék és egy átlátszó öntőkeretet.
A két kék kereten az alkatrészek pontosak, öntési hibával nem találkoztam, sorja nem volt, a panelek vésettek és elég mélyek, tehát újrakarcolni nem kell. Az átlátszó kereten csak a kabintetőt kapjuk két félből (nem mintha nagy jelentőssége lenne, mert csak csukott kabinnal készíthető el a madárka), a kabintető víztiszta, de nagyon vastag és torzít is rendesen.
Az építés
Nagy sebbel-lobbal el is kezdtem építeni a makettet, követve az útmutatót (ami egyszerű, nem robbantott rajz mint az ICM-é, bár ez legyen a legkisebb gondunk). Először a pilótafülke, ami 1/72 lévén elégséges (feljavítani fölösleges nem fog látszani a kész maketten).
Miután a pilótafülkével végeztem és elégedett is voltam vele összeragasztottam a két törzsfelet és alá a szárnyakat. Hát mit ne mondjak elkellett a tömítés, főleg a törzs és a szárny találkozásánál (legorsszabb helyen). Na Putty (igazából mestertapaszt használtam). Aztán nekiestem csiszolópapírral. Nohát úgyahogy sikerült.
Festés
Következett volna, ha lett volna hozzá festékem (blue angel blue), de mivel szűkebb hazámban (végeknek legszebbike, Eger), csak egy makettbolt található és az nem épp a széles választékról híres (inkább a borsos árakról...) nem volt ilyen színű festék, és nem is seíthetnek a beszerzésében. Lógó orral csüggedten ballagtam haza, mivel egy festékért nem fogok utazni egész a fővárosig. Így hát a kis Corsair bekerült a vitrinbe a társai mellé és itt várta sorsa jobbrafordulását.
Egy napon betévedtem a makettboltba szétnézés céljából, de mivel most a tulaj volt bent megint feltettem a kérdést nincs-e most olyan színű festék. Nézegettünk katalógusokat, színskálákat, hasonlítgattuk össze a festékeket, és a végén rátaláltunk az "igazira".
Ezután már csak fújni kellett és szép kékben tündöklött a madárka.
(Alkotói szabadság következik.) Az orrát sárgára festettem, a szárny belépőéleit matt feketére.
A futóműaknákat olive drab-ra, a futószárakat szürkére. A kerekeket elcsiszoltam, mert álló helyzetűre tervztem a gépet, amikor a gumi ellapul.
Felmatricáztam a gépet
Koszolás, koptatás
A szárazecseteléssel kezdtem, amivel a fémes kopásokat imitáltam.
Korommal (meggyújtott öntőkeret kormát fogtam fel egy papíron)összekoszoltam a csillagmotort és a gép orrát mintha folyna az olaj, a szárnytőhöz és a szárnyfelhajtáshoz rozsdát használtam (nálam a rozsdásítás azt jelenti, hogy frissen felhordott alapszínbe szórok rozsdát , amit valamilyen vasról kaparok és válogatok hogy ne legyen benne nagy darab), ezutána az egész gépet kicsit "összemaszatoltam" kormos zsebkenzővel.
Végszerelés
Felhegyeztem a futóművet. Következtek a rakéták. Hát itt a rendelkezésre álló 10 darabból csak 6 fért fel a gépre (nem fértek el egmás mellett...) Felkerültek az antennák.
A végeredmény nekem tetszik, nagyon sokat kell még fejlődnöm és bízok az építő kritikáitokban.