Northrop F-5A Tiger
1:48, Italeri
Pintér György - Múzeumi krimik
1998-ban láttam életemben először nagy köteléket repülni! Ezt az eseményt is nagy várakozás előzte meg, mert ugyan előtte már gazdagodtam az Aerotriga és a Sky Hussars bemutatóival, de azért a Turkish Stars első magyarországi bemutatója ettől jóval nagyobb élményt látszott nyújtani! És ez így is lett…hmmm, emlékszem,barátommal furának találtuk a bemutatógépek között az egy-egy kopottabb, szinte narancssárga gépet a tűzpirosak között. Mivel azonban mindkettőnknek első lökős kötelékbemutató élménye volt, így ez is csak pozitívként maradt meg bennünk. Az F-5-ös típus pedig már régóta kedvencünk is volt, és még most is az! Sajnálatos módon nemrég balesetet szenvedett egy "Csillag" Törökországban, ezért is gondoltam,megírom már ezt a cikket.
Ezzel el is érkeztem ahhoz, hogy miért is építettem meg egy évvel később ezt a makettet. A budapesti makettboltban azonban ahányszor megfordultam, sosem láttam 48-es méretű F-5A-t! Míg egyszer csak ott volt. Kérésemre kinyitották az Italeri egyik ritka rossz darabjának dobozát, ami első és sokadik ránézésre is egy réges-régi Academy makettre emlékeztetett. Szinte biztos vagyok benne, hogy lemásolták és kész! A bibi az volt, hogy sehol nem láttam benne a szárnyvégi tipikus formájú tartályokat! Eszembe jutott, hogy anno minden makettező barátomnak megvolt az Academy F-5-ös sor, kétülésesek is, meg a T-38-as is, hát utána is jártam és szerencsével, mert az egyik makettre nem került fel a pótos. Így azt meg is kaptam, és bár nem volt könnyű, ráoperáltam az ötösömre. Ez a makett meglehetősen puritán, műszerfal nemsok, az akár gnómnak is nézhető pilóta egy fotelben ül és négy pöcök tartja a levegőben a fotelját. Ezek után nem értettem, mire a törekvés, miszerint ki-és becsukható a kabintető, no nem baj, én néha így, néha úgy tartom a polcon! Anno nem nagyon foglalkoztam még kiegészítőkkel, így ez a rész így is maradt, mint ahogy a futóműakna is, már ha azt a mélyedést annak lehet nézni. Ráadásul egyértelmű fényképet nem találtam arról, és emlékeim, sőt a kecskeméti bemutatóról készült videófilm sem győzött meg arról, hogy az F-5-ösöknél pirosan hagyták-e a futóműaknát, vagy amerikai gépekre jellemzően fehéren! Mindez akkor még Internet és háttéranyag híján nem volt egyszerű feladat, ezért fantáziálgatva kicsit úgy döntöttem, hogy pirosan hagyom az amúgy fehéren sem jobban kinéző aknát! Azóta áteshettek az F-5-ösök egy felújításon, mert egy plusz antenna is felkerült a törzs tetejére, ez az én gépemen még nyilván nincs jelen.
Mivel bemutatógépről van szó, fontos, hogy valahogy kinézzen, magyarul, nem szabad eltolni. Én e makett előtt póruljártam a Thunderbirds Academy F-16-osával, mert a matrica sehogy nem akart a helyére passzolni! Nem is voltam büszke rá, és nem is fogom sosem itt bemutatni, mert már nincs is meg! Nos, a török gép esetében szó sem volt matricáról, azt hiszem,nem is létezik ilyen, vagy még nem tudok róla! Az én gépem kapott egy alapozófestést, majd felrajzoltam ceruzával a holdat és a csillagot. Majd jött a fehér Tesco-s festés 1 literes zománcból, megfelelően hígítva. Mindent ecsettel festettem. Miért Tesco-s festékkel? Nos addigra a sok év alatt megtapasztaltam, hogy a makettfestékek közül a fehérek a legpocsékabban használhatók, ráadásul hamar megsárgulnak! Azóta is használok Trinát-jellegű festékeket pozitív eredménnyel. Ez a makett is, akkor átszámolva több mint tíz éves, és még nem szorult rá a felújításra. Ha rá fog, ugyanígy Török Csillagokra szeretném festeni! A piros színt már makettfestékkel csináltam, ilyen színű lett a pilótája is, a kis gnóm. A feliratokat is ecsettel vittem fel, akkor még törökül volt a gépeken feltüntetve a csoport neve, így azt is szabadkézzel festettem fel. A pilóta nevét már fantáziából leangolosítva festettem fel, magyarul kieszeltem valami hülyeséget. Végül elkészült minden, azóta is ragyog a festék rajta. Még mindig dísze a polcomnak,és a fiam is előszeretettel kéri kölcsön egy makett repülőbemutatóra. Többször csökkentettem már a makettjeim számát, és visszatértem az éveken át tartó 72-es méretre, de néhány 48-as még megvan, így ez is! Remélhetően még sokáig…
Ezzel el is érkeztem ahhoz, hogy miért is építettem meg egy évvel később ezt a makettet. A budapesti makettboltban azonban ahányszor megfordultam, sosem láttam 48-es méretű F-5A-t! Míg egyszer csak ott volt. Kérésemre kinyitották az Italeri egyik ritka rossz darabjának dobozát, ami első és sokadik ránézésre is egy réges-régi Academy makettre emlékeztetett. Szinte biztos vagyok benne, hogy lemásolták és kész! A bibi az volt, hogy sehol nem láttam benne a szárnyvégi tipikus formájú tartályokat! Eszembe jutott, hogy anno minden makettező barátomnak megvolt az Academy F-5-ös sor, kétülésesek is, meg a T-38-as is, hát utána is jártam és szerencsével, mert az egyik makettre nem került fel a pótos. Így azt meg is kaptam, és bár nem volt könnyű, ráoperáltam az ötösömre. Ez a makett meglehetősen puritán, műszerfal nemsok, az akár gnómnak is nézhető pilóta egy fotelben ül és négy pöcök tartja a levegőben a fotelját. Ezek után nem értettem, mire a törekvés, miszerint ki-és becsukható a kabintető, no nem baj, én néha így, néha úgy tartom a polcon! Anno nem nagyon foglalkoztam még kiegészítőkkel, így ez a rész így is maradt, mint ahogy a futóműakna is, már ha azt a mélyedést annak lehet nézni. Ráadásul egyértelmű fényképet nem találtam arról, és emlékeim, sőt a kecskeméti bemutatóról készült videófilm sem győzött meg arról, hogy az F-5-ösöknél pirosan hagyták-e a futóműaknát, vagy amerikai gépekre jellemzően fehéren! Mindez akkor még Internet és háttéranyag híján nem volt egyszerű feladat, ezért fantáziálgatva kicsit úgy döntöttem, hogy pirosan hagyom az amúgy fehéren sem jobban kinéző aknát! Azóta áteshettek az F-5-ösök egy felújításon, mert egy plusz antenna is felkerült a törzs tetejére, ez az én gépemen még nyilván nincs jelen.
Mivel bemutatógépről van szó, fontos, hogy valahogy kinézzen, magyarul, nem szabad eltolni. Én e makett előtt póruljártam a Thunderbirds Academy F-16-osával, mert a matrica sehogy nem akart a helyére passzolni! Nem is voltam büszke rá, és nem is fogom sosem itt bemutatni, mert már nincs is meg! Nos, a török gép esetében szó sem volt matricáról, azt hiszem,nem is létezik ilyen, vagy még nem tudok róla! Az én gépem kapott egy alapozófestést, majd felrajzoltam ceruzával a holdat és a csillagot. Majd jött a fehér Tesco-s festés 1 literes zománcból, megfelelően hígítva. Mindent ecsettel festettem. Miért Tesco-s festékkel? Nos addigra a sok év alatt megtapasztaltam, hogy a makettfestékek közül a fehérek a legpocsékabban használhatók, ráadásul hamar megsárgulnak! Azóta is használok Trinát-jellegű festékeket pozitív eredménnyel. Ez a makett is, akkor átszámolva több mint tíz éves, és még nem szorult rá a felújításra. Ha rá fog, ugyanígy Török Csillagokra szeretném festeni! A piros színt már makettfestékkel csináltam, ilyen színű lett a pilótája is, a kis gnóm. A feliratokat is ecsettel vittem fel, akkor még törökül volt a gépeken feltüntetve a csoport neve, így azt is szabadkézzel festettem fel. A pilóta nevét már fantáziából leangolosítva festettem fel, magyarul kieszeltem valami hülyeséget. Végül elkészült minden, azóta is ragyog a festék rajta. Még mindig dísze a polcomnak,és a fiam is előszeretettel kéri kölcsön egy makett repülőbemutatóra. Többször csökkentettem már a makettjeim számát, és visszatértem az éveken át tartó 72-es méretre, de néhány 48-as még megvan, így ez is! Remélhetően még sokáig…
|
|
Turkish-Star-F-5 (1)
|
|
|
F-5-1
|
|
|
F-5-2
|
|
|
F-5-3
|
|
|
F-5-4
|
|
|
F-5-5
|
|
|
F-5-6
|
2012.04.22.