Pintér György - Múzeumi krimik Több munkám és cikkem látható, illetve olvasható itt, a makettinfo oldalán. Akik ismerik a ténykedésemet és olvassák a cikkeimet, azok ismerik a stílusomat is, és talán meglepődnek egy kicsit, amiért ezt az írást rendhagyó módon "előszó"-val kezdem, de mégis ejtenék néhány mondatot e dioráma születésének, épülésének és befejezésének - családi vonatkozású - hátteréről. A kész mű megépítése 9 hónapot vett igénybe, jóllehet az eddigi munkáim tapasztalatai alapján nagyjából egy-másfél hónapig tart egy-egy dioráma elkészítése. Véleményem szerint ez a diorámám sem jobb, vagy éppen rosszabb, mint az eddigiek, csak jelen esetben sokkal kevesebb idő állt rendelkezésemre a munkálatokra. Ennek két oka van. Az egyik, hogy időközben kis qiez született. Az első mozzanatok még az érkezése előtt estek meg, az utolsó simítások pedig a napokban fejeződtek be. Annak reményében, hogy Ő maga is jeles és eredményes művelője lesz eme szép és izgalmas hobbinak, ezt az alkotást kisfiamnak, Zéténynek ajánlom.

A másik ok, hogy mint ismeretes, az élet az egyik kezével ad, a másikkal elvesz. Nem sokkal a befejezés előtt Édesanyám örökre lehunyta szemeit. Mindig büszke volt a bemutatott munkáimra, és ezért, ha a téma választással nyilvánvalóan nem, de magával a kész művel szeretnék az emlékének tisztelegni. R.I.P. Mom!

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Budapest, 2012. március 17.

A makettek:

A SKIF gondozásában kiadott T-55 készletről meglehetősen sok negatívumot olvastam, de akkor már késő volt, mert a készletet már magaménak tudhattam. Az összeépítést illetően ellentétben a többiekkel nekem kimondottan kellemes tapasztalataim vannak. Tömíteni csak a teknő elején kellett, az alsó és a felső fedél összeillesztésénél, ott sem túl sokat. Máshol pontosan illeszkedett még a szárazpróbák alkalmával is. Az alkatrészek csak mérsékelten sorjásak, viszont annál jobban bírják a gyűrődést, nem törnek, de szükség esetén igény szerint deformálhatóak. Sajnos igaz viszont, hogy a makett járgány sok különbséget mutat a valódihoz képest (a torony búvónyílásainak fedelei, a motortér ajtó és maga a motor is, és még számos dolog, de szóljanak erről azok akik ezt a típust jobban ismerik nálam), ugyanakkor meglepő, hogy a gyári készletben megtalálható a motor és a váltó, valamint a toronybelső is, noha ezek is nyilvánvaló eltéréseket mutatnak, de legalább nem üresen kell megépíteni. Szóval a makett olyan, amilyen, de azt a pár ezer forintot, amennyiért be lehet szerezni, szerintem mindenképpen megéri. Nagyobb átalakításokkal egészen élethű makett építhető meg belőle, ami nálam is tervbe volt véve, de a fent említett okok miatt aztán mégsem vállalkoztam rá, csak kisebb feljavításokat eszközöltem. Mivel a motorteret zárt állapotban mutatom be, így a motorhoz nem nyúltam, maradt a gyári. Ugyan meg lett festve az egész, de nem látszik, ezért a különbségek sem zavarnak. A búvónyílások látszanak ugyan, de azokat a "nagy átalakítás" kategóriába soroltam, így ezekhez sem nyúltam hozzá. Készítettem viszont elektromos vezetékeket a különböző lámpáknak, fényszóróknak, megcsináltam az üzemanyag-vezetékeket, az acélsodrony is saját gyártmány (szerintem kicsit vékony lett, de az sem vastagabb, amit ehhez a maketthez meg lehet vásárolni), az antenna szintén házi, ezt a legtöbb esetben gitárhúrból kreálom. Van sok olyan részlet is, ami a tank belsejében található, mint pl. a pedálok, különböző kezelő szervek, fogantyúk, amelyeket elkészítettem és nem lehet látni a kész maketten, de boldogít a tudat, hogy azért benne van :) A festés oroszlánrészéhez a Lifecolor vízbázisú festékeit használtam, a fémes festéseknél, kopásoknál a ModelMaster fémes színeit alkalmaztam. A belső részek készre gyártása után a különböző nyílásokat eltakartam, majd egy világos szürke alapszínt fújtam fel. Sötétszürkével átködöltem az éleket, ezután jött a híg zöld festék, amelyet 10-12 rétegben hordtam fel vékonyan, még a kívánt hatást el nem értem. Száradás után két réteg vékony fényes lakk, majd matrica, végül matt lakk 3-5 rétegben szintén nagyon vékonyan. Végül porréteget fújtam fel nagyon híg világosszürke és homok sárga keverékét, szintén több rétegben, de ezt ha lehet, még hígabban és vékonyabban, mint az előzőeket. Sajnos a színkódokat nem írtam fel és már elfelejtettem, hogy pontosan mit milyen arányban kevertem és mivel, ezért ilyen irányú információval nem tudok szolgálni. Ennyit a tankról.

A másik makett a Gaz-66 az EasternExpress készlete. Na, ez okozott fejtörést. Alapjában véve semmi baj nincs a készlettel, ugyanis az ukránok a Revell készletét vették át, kiegészítve egy orosz gyártmányú 82 mm-es gránátvetővel. A gondot az összeállítási útmutató okozta. Én nem tudom mi az oka, de azt nem vették át egy az egyben a Revelltől, illetve lekicsinyítették azt, az ábrákat összevonták, és az egész útmutatót a beleértve a löveg építési instrukcióit is 3 db A4-es lapra fénymásolták. A minőségét tekintve annyira vacak, hogy kis túlzással a teherautót sem ismertem fel. Innen az infóról kaptam segítséget. Valamelyik kedves kolléga elküldte az eredeti Revell útmutatót (sajnos elfelejtettem, hogy ki volt az, de ha esetleg magára ismer, ezúton is köszönöm Neki), innen már könnyen ment az építés. A GAZé legalábbis. A löveg építéséhez az eredeti kiadvánnyal kellett beérnem, ami ebben a formában kihívás volt. Ennél a makettnál is csak minimális feljavítást alkalmaztam, ez is javarészt a fülke belsejére korlátozódik. Kapott tetőkárpitot, napellenzőt, valamint az ülések kaptak huzatot, mert az eredeti készletben két műanyag kocka hivatott az üléseket bemutatni, ám ezek önmagukban csak műanyag tömbnek néztek ki valamint itt is házilag készült az acélsodrony a csörlőhöz. A festés metódusa megegyezik a tank festésével, a különbség csak a használt festékek tónusai, meg hogy alapozás után nem szürkével, hanem feketével paneloztam. Végül itt is a porréteget fújtam fel legutoljára. E közben a frissen felvitt festékbe a kerékjáratokban porrá morzsolt macskaalmot szórtam, a doblemezekben meggyűlt koszt imitálva, majd száradás után kapott még pár, szintén nagyon vékony "por" réteget. Legvégül a platót gyötörtem meg egy kicsit.

A figurák

egy kivételével ICM készletek, illetve azokból visszamaradt figurák, amolyan vegyes felvágott. A kivétel egy MasterBox készletből való. Sem az építésük, sem pedig a festésük nem okozott különösebb gondot, ezért erre nem térek ki külön, csak lábjegyzetben említem meg, hogy a "p" fotón nem képhiba, hanem cigarettafüst látható, csak sajnos nem tudok profi módon fényképezni. Apropó, fényképezés! A fotókat az erkélyen készítettem, mikor is jött egy enyhe szellő, mire a cigifüst "életre kelt". Jópofa volt.. :)

A dioráma

ötletet már régóta dédelgettem magamban. Amikor legelőször eszembe jutot, még amerikaikkal akartam megcsinálni, de arra gondoltam, hogy a jelenkori történelem afgán-amerikai viszonylatban elég rendesen ellát minket tudósításokkal mostanában, ezért talán egy kicsit érdekesebb, ha afgán-orosz diorámát készítek. Láthatóan az utóbbi mellett döntöttem. Szerintem akkor jó egy dioráma, ha a tisztelt szemlélődő megnézi, és rögtön tudja, hogy miről van szó, mint ahogyan általában egy fényképet sem kell megmagyarázni. Az előzetes kritikákat olvasva azt hiszem, hogy itt is átjön a cselekmény, mégis kiegészítem a látottakat. Teszem ezt azért, mert eredetileg a löveget a platón szerettem volna megjeleníteni, de a már sokat szidott összeállítási rajz alapján nem tudtam kisilabizálni, hogy pontosan miként helyezik el szállítási pozícióban (ezt a löveget ugyanis a legtöbb esetben a platóra tették, nem pedig vontatták, ezért mellékelnek a készlethez 2 db rampát is). Maradt tehát a tűz-kész állapot. Az előbbi esetben egy konvoj állt volna meg talán pihenni egy olyan helyen, ahol a tálibok búvóhelyként és raktárként szolgáló barlang kijárata van szikláktól takarva, és kapva az alkalmon a galád tálibok rajtaütni készülnek a szusszanó katonákon és járműveiken. Mivel azonban a gránátvető a talajra került, így annyit változott a tartalom, hogy az oroszok nem régen érkeztek, éppen csak lepakoltak a teherautóról, a galád tálibok meg azt várják, hogy a szakasz járőrbe vagy felderítésre induljon, meg a tank is tovább álljon, és ezt követően fogják vagy elfoglalni, vagy megsemmisíteni a harci eszközöket. A fantáziátokra bízom, a lényeg, hogy vagy így, vagy úgy, de botrány lesz.. :) A dioráma alapja furnérlemez, amelyre hungarocelt ragasztottam, utána kialakítottam a barlang struktúráját. Ezután faszén borítást kapott, imitálva ezzel a barlang falait és tetejét. A talajt zúzott agyag, macskaalom és homok keverékéből készítettem. A figurák, ládák és imaszőnyegek beragasztása után lezártam a barlangot, és neki láttam a felszín kialakításának hasonló koncepciót alkalmazva, mint a barlangnál, ám itt helyenként papírral borítottam a faszenet (lsd. Adóba László: Építsünk Diorámát II. - Természetes Környezet), hogy ne mindenhol legyenek annyira élesek a sziklák mint a barlangban, hiszen a felszínen dolgozik az erózió. A fenti struktúra majd a sziklák és talaj kialakítása után szerettem volna kicsit feldobni a kősivatagot, hogy ne legyen annyira unalmasan homogén. Tetemes mennyiségű internetes képnézegetés után - amely az afgán hegyi vegetációról készült - következett a növényzet, amely fűcsomókból (festett kenderkóc) és ritkás bokrokból (apró gallyak, perlon vatta és noch műlomb) áll. Ám ezután sem voltam elégedett az eredménnyel, még mindíg túlságosan monotonnak ítéltem a tájat, ezért egy aszfalt burkolatot készítettem, vagy legalábbis részletet belőle. Ez faragasztó, csemperagasztó, homok és víz keverékéből készült, fekete és fehér temperával színezve. Még nedves állapotában hintettem rá egy kis plusz homokot, száradás után pedig felfestettem a szegélycsíkot szintén fehér temperával, majd az aszfalt színével visszakoptattam öregbítés gyanánt. Végül elkészítettem az útszéljelző oszlopot sztirollapból, megfestettem, koszoltam, majd a helyére ragasztottam. Miután ezzel is megvoltam, elhelyeztem a járműveket és a figurákat, életre keltve ezzel a (9 hónapig készülő) történetet.

Köszönöm, jó szórakozást!

a

b

c

c1

d

e

e1

e2

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

p1

q

r

s

t

u

v

w

2012.03.17.
Utolsó módosítás: 2013.11.20.

Értékeld a cikket! ?

A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció

Szólj hozzá! ?

Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció