Pintér György - Múzeumi krimik
Régóta szerettem volna egy ilyen gépet, de mindig halogattam. Az utolsó lökést az adta meg, mikor a párom lejött hozzám, a pincébe ahol a makettező szobám van. Éppen lakkoztam egy kamion alkatrészt, megállt az ajtóba és bekiáltva kérdezte: - normális vagy? - megfulladsz! Felnéztem, a hang irányába fordultam és a festékködtől, csak az asszony körvonalait láttam. Akkor szembesültem azzal, hogy mennyire tele fújtam festékkel a helységet. Festéskor mindig huzatot csinálok, de ez most kevésnek bizonyult. Ráadásul ez a festékköd ráül mindenre, és másnap lehet takarítani. Ekkor határoztam el magam, ez ellen tenni kell valamit. Ez borzasztóan egészségtelen és a takarítás sem az erősségem. Így aztán leültem a számító gép elé és próbáltam keresni a neten, valamilyen gépet, de vagy az igényeimnek, vagy a pénztárcámnak nem felelt meg a kínált termék. Ezért nekiláttam rajzolgatni, tervezgetni, míg ki nem alakult a képeken látható konstrukció.
A gép lelke egy radiál ventillátor, amit egy 220V-os 2750 fordulat/ perc teljesítményű villany motor hajt meg. Sokat gondolkodtam mielőtt eldöntöttem milyen ventillátort tegyek a gépbe. Ha nem megfelelő a teljesítmény, akkor nem szívja ki a keletkező festékködöt és hiába a befektetett munka és a pénz. Ezért úgy döntöttem, hogy inkább legyen túl méretezve az elszívás, mert a teljesítményt könnyebb csökkenteni, mint megnövelni. Ezért esett a választásom egy radiál ventillátorra.
Az első alkatrész ami legyártásra került, a szűrő tartó doboz volt. Ez 18 mm vastag bútorlapból készült, egy 145 mm átmérőjű furattal a közepén, ahová a motor csatlakozik.
A szűrésnek kettő főszerepe van. Az első, a ventillátor és a csővezeték védelme a festék rárakódástól. Ha nem szűrnénk, a festék rátapadna a ventilátor lapátjaira, ezért hamar csökkenne a légszállítása, és a motor csapágyazását is tönkretenné. A másik fontos szerepe, a környezet védelem.
A következő alkatrész a gép lába, amin az egész szerkezet áll. Anyaga 20x20-as szögacél. A motor is ehhez a vasszerkezethez rögzül, rezonanciát csökkentő gumi pogácsákon keresztül. Az állvány magassága állítható azért, hogy pontosan vízszintbe lehessen állítani a már meglévő makettező asztalomhoz. A pontos méretre vágás és hegesztés után sötétszürke kalapácslakk festékkel fújtam le.
A harmadik elem, amit el kellet készíteni a kabin. Ennek a szerepe, hogy ne engedje a kifújt festéket szétterjedni a helyiségben. Számomra talán ez volt a legkedveltebb munkafázis két okból is. Az egyik ok, hogy a terveim alapján összeállt a gép, és ez siker élménnyel töltött el. A másik pedig, hogy már lehetett látni a munka végét és kipróbálhatóvá válik a masina. A kabin anyaga 0.8mm-es horganyzott acéllemez. Azért választottam horganyzott lemezt, mert akármilyen tökéletesen működik az elszívás, a kabin falára a festék egy idő után rá ül. Ezt a lemezt nyugodtan lehet törölni hígítós ruhával, nem tesz benne kárt, és így tökéletesen tisztán tudom majd tartani. A doboz egyes elemeit, ragasztó és popszegecs segítségével rögzítettem egymáshoz. Ragasztót nem csak a statikai stabilitás miatt használtam, hanem a rezonálás elkerülése végett is. A kabin tetejébe belűről, 2db 15w-os fénycsövet szereltem fel, a jobb látási viszonyok miatt. A világítást és az elszívást egy csillárkapcsoló segítségével külön, egymástól függetlenül lehet üzemeltetni.
Mikor elkészült az összes alkatrész, összeépítettem azokat. Figyeltem a csatlakozó részek illesztésénél, az esetlegesen fellépő rezonálás csökkentésére. Ezért ahová kellet 2 mm vastag gumilapból alátéteket készítettem. Az összeszerelést követően, elektromosan is bekötöttem a gépet, betartva az érintés védelmi szabályokat.
A masinát a műhelyből haza szállítottam. Beállítottam a helyére, összekötöttem a szabadba vezető 110 mm átmérőjű műanyag csővel, és izgatottan vártam a főpróbát.
Jól vizsgázott! Nincs nagy hangja, nem rezonál, nem zörög, szinte csak a levegő áramlásának a hangját lehet hallani, és ami a legfontosabb tökéletesen kiszívja a festék ködöt. A kabinból abszolút semmi festék nem áramlik a helyiségbe.
A családi béke, és nem utolsó sorban az egészségem védelmébe, megérte a belefektetett energiát.
SzaTi
Mok
Jászberény.
A gép lelke egy radiál ventillátor, amit egy 220V-os 2750 fordulat/ perc teljesítményű villany motor hajt meg. Sokat gondolkodtam mielőtt eldöntöttem milyen ventillátort tegyek a gépbe. Ha nem megfelelő a teljesítmény, akkor nem szívja ki a keletkező festékködöt és hiába a befektetett munka és a pénz. Ezért úgy döntöttem, hogy inkább legyen túl méretezve az elszívás, mert a teljesítményt könnyebb csökkenteni, mint megnövelni. Ezért esett a választásom egy radiál ventillátorra.
Az első alkatrész ami legyártásra került, a szűrő tartó doboz volt. Ez 18 mm vastag bútorlapból készült, egy 145 mm átmérőjű furattal a közepén, ahová a motor csatlakozik.
A szűrésnek kettő főszerepe van. Az első, a ventillátor és a csővezeték védelme a festék rárakódástól. Ha nem szűrnénk, a festék rátapadna a ventilátor lapátjaira, ezért hamar csökkenne a légszállítása, és a motor csapágyazását is tönkretenné. A másik fontos szerepe, a környezet védelem.
A következő alkatrész a gép lába, amin az egész szerkezet áll. Anyaga 20x20-as szögacél. A motor is ehhez a vasszerkezethez rögzül, rezonanciát csökkentő gumi pogácsákon keresztül. Az állvány magassága állítható azért, hogy pontosan vízszintbe lehessen állítani a már meglévő makettező asztalomhoz. A pontos méretre vágás és hegesztés után sötétszürke kalapácslakk festékkel fújtam le.
A harmadik elem, amit el kellet készíteni a kabin. Ennek a szerepe, hogy ne engedje a kifújt festéket szétterjedni a helyiségben. Számomra talán ez volt a legkedveltebb munkafázis két okból is. Az egyik ok, hogy a terveim alapján összeállt a gép, és ez siker élménnyel töltött el. A másik pedig, hogy már lehetett látni a munka végét és kipróbálhatóvá válik a masina. A kabin anyaga 0.8mm-es horganyzott acéllemez. Azért választottam horganyzott lemezt, mert akármilyen tökéletesen működik az elszívás, a kabin falára a festék egy idő után rá ül. Ezt a lemezt nyugodtan lehet törölni hígítós ruhával, nem tesz benne kárt, és így tökéletesen tisztán tudom majd tartani. A doboz egyes elemeit, ragasztó és popszegecs segítségével rögzítettem egymáshoz. Ragasztót nem csak a statikai stabilitás miatt használtam, hanem a rezonálás elkerülése végett is. A kabin tetejébe belűről, 2db 15w-os fénycsövet szereltem fel, a jobb látási viszonyok miatt. A világítást és az elszívást egy csillárkapcsoló segítségével külön, egymástól függetlenül lehet üzemeltetni.
Mikor elkészült az összes alkatrész, összeépítettem azokat. Figyeltem a csatlakozó részek illesztésénél, az esetlegesen fellépő rezonálás csökkentésére. Ezért ahová kellet 2 mm vastag gumilapból alátéteket készítettem. Az összeszerelést követően, elektromosan is bekötöttem a gépet, betartva az érintés védelmi szabályokat.
A masinát a műhelyből haza szállítottam. Beállítottam a helyére, összekötöttem a szabadba vezető 110 mm átmérőjű műanyag csővel, és izgatottan vártam a főpróbát.
Jól vizsgázott! Nincs nagy hangja, nem rezonál, nem zörög, szinte csak a levegő áramlásának a hangját lehet hallani, és ami a legfontosabb tökéletesen kiszívja a festék ködöt. A kabinból abszolút semmi festék nem áramlik a helyiségbe.
A családi béke, és nem utolsó sorban az egészségem védelmébe, megérte a belefektetett energiát.
SzaTi
Mok
Jászberény.
|
|
Kép 001
|
|
|
Kép 002
|
|
|
Kép 003
|
|
|
Kép 004
|
|
|
Kép 005
|
|
|
Kép 006.
|
|
|
Kép 007.
|
|
|
Kép 008.
|
|
|
Kép 009.
|
|
|
Kép 010.
|
|
|
Kép 011.
|
|
|
Kép 012.
|
|
|
Kép 013.
|
|
|
Kép 014.
|
|
|
Kép 015.
|
|
|
Kép 016.
|
|
|
Kép 017.
|
|
|
Kép 018.
|
|
|
Kép 019.
|
|
|
Kép 020.
|
|
|
Kép 021.
|
|
|
Kép 022.
|
|
|
Kép 023.
|
|
|
Kép 024.
|
|
|
Kép 025.
|
|
|
Kép 026.
|
|
|
Kép 027
|
|
|
Kép 028
|
|
|
Kép 029
|
|
|
Kép 030
|
|
|
Kép 031
|
|
|
Kép 032
|
2011.08.14.