Fiat CR.42 Falco
1:72, Pavla Models
No.72049
Pintér György - Múzeumi krimik
A spanyol polgárháború lázában élő Ministero dell´Aeronautica az 1937-es év végén új vadászgép tipusra adott megrendelést. Az addig fényesen szereplő CR.32-es sikerein felbuzdulva egy jó manőverező képességű, erősebb, gyorsabb duplafedelűben gondolkodtak. Evidensnek tűnt a felkérés, hogy a Fiat gyár konstruktőre, az 1924-óta vadászrepülőgépeket tervező Celestino Rosatelli kapja a felkérést. A CR 32-es különféle átépitései, továbbfejlesztései a CR.40, CR.41-es már repültek, de egyik sem jelentette a megoldást. Igy azután motorcsere és némi aerodinamikai finomitás után 1938 április 23-án Valentino Cus a Fiat berepülőpilótája levegőbe emelkedett azzal a prototipussal, amely végül minden kiirt követelménynek megfelelt. Az új vadászgép a keresztségben a CR-42 "Falco" jelzést kapta.
Az új gép másfélszárnyas, úgynevezett "sesquiplan" konstrukció, Warren-szárnymerevitőkkel, merev, de áramvonalas burkolat alá rejtett első és farok futóval épült. A 2,8m átmérőjű Fiat-Hamilton 3D.41-1 állitható állásszögű háromágú légcsavart egy 840 lóerős(620kW) 14 hengeres duplasoros Fiat A74R1C.38 tipusú csillagmotor hajtotta meg. A mangán-molibdén csöves fémváz vegyes boritást kapott, a motorburkolat és a törzs egy része dural lemezes, mig a maradék, valamint a szárny- és kormányfelületek klasszikus vászon boritást kaptak. Fegyverzetét a nagy elődtől a CR.32-estől örökölte, ami egy 7,7 és egy 12,7mm-es BREDA-Safat géppuskából állt.
A háború során számos hadszintéren megfordult: Afrikában, Görögországban, Kis-Ázsiában, a Balkánon, az Arab-félszigeten, Nagy Britannia egén, a keleti hadszintéren, és közben különféle átalakitásokon esett át. Igy született meg több alváltozat. Az első a sorban a CR.42AS(Afrika Settentrionale) ami speciális porszűrőt és szárnyfüggesztési csomópontokat kapott, a CR.42Ego az Égei tengeri változat, plusz törzstartállyal, és megnövelt hatótávval. A brit éjszakai berepülésekre válaszul készült a CR.42CN (cacca notturna) ami különféle lángrejtő kipufogókat, a szárny alatt pedig reflektorokat hordozhatott - ezekhez a szárny fölé új pörgettyűs generátor járt, de készült úszótalpas, DB motorral szerelt és kétüléses változat is. Ez utóbbi a toldott törzsű CR.42B (Bicomando)változat.
A három olasz légierőn kivül repülte a Luftwaffe, a svéd- és a Magyar Királyi Honvéd Légierő is.
Összesen 1782 darab készült belőle. A háború végéig repült a hadviselő feleknél, de már csak, mint éjszakai csata, vagy kiképzőrepülőgép. A 42-es sorszámú volt az utolsó a CR vagyis a Cacca Rosatelli - a Rosatelli vadászok sorában.
A makett.
Miután néhány hónapja az urak itt a fórumon győzködtek, hogy a Pavla makettje nem rosszabb választás az Italerinél, sőt, bizonyos tekintetben, annak ellenére, hogy egy "short run"-nal van dolgunk, még felül is múlja azt, hát elkezdtem körülnézni. hátha még valahol beszerezhető. Igy aztán az idei pozsonyi Plastic Winteren, miután megláttam egyet mégis a Pavla standján.(annak ellenére, hogy saját honlapjukon úgy jelölték-sold out- rászedtem magam, hogy kiadjak 15 eurót egy zsákbamacskára. :)
A doboz karton, oldalt nyithatós lapos Pavla doboz, grafikán semmi akció, csupán a felajánlott festésmintájú gépek egyébként nagyon szép rajzai. Mint a Pavlánál általában.
Kinyitva 4 fóliazacskó esik ki belőle. Külön csomagolva a fröccsöntött keret, a matricaiv, a gyanta feljavitó készlet, de még a használati útmutató is.
Ez utóbbi 16 oldalas, fekete-fehér, részletes, bár eléggé puritán darab. Legnagyobb hibája, hogy a festési útmutatók gépenként ugyanarra a lapra kerültek, nem pedig az egymással szemben lévő oldalakra. Igy azt gyakran kell forgatnia annak, aki ezeket tartja Szentirásnak.
A matricaiv szép tiszta nyomású, a hordfelület ránézésre vékony, nincs szinelcsúszás. 4 külömböző géphez kapunk matricát, három olasz, és egy magyar példányhoz, ami történetesen a 2/3-as "Ricsi" század V.267-es számú gépe.
A fröccsöntött keret 45 alkatrészt tartalmaz, de szemmel láthatóan ez már egy "re-edisőn", a szerszám eléggé elhasznált - a short runok tipikus hibája, a szerszám gyorsan tönkremegy, nem enged nagyobb szériát. Ennek megfelelően sok a sorja. Nem vagyok az a hisztis tipus, aki meglát némi sorját és veri magát a földbe, de felmagasztal egyébként alakhibás, rossz panelozású, de tiszta öntésű gépeket, igy ez esetben is inkább a rajzok és a tolómérce adja ki a verdiktet. Ezek szerint a gép fő méretei, még a szárny és törzsbordák mennyisége is helytálló. A kipufogók nem lyukasak, a fényszóró viszont igen(???) ugyanakkor van fröccsöntött Venturi cső, ami ebben a méretarányban nem mindennapos, valamint a főfutó elkészithető takaró nélküli állapotban is, lévén megvannak a kerékvillák külön is. A légcsavartollakat külön kapjuk, ránézésre alakhelyesek. A panelvonalak vékonyak, sekélyek a mozgatható részeknél talán túlságosan is.
A gyanta készlet, egy "marék vicik-vacak" tartalmazza a motorburkolatokat, kerekeket, fényszórókat, műszerfalakat, mindkét hengersort, de még a kormányfelület mozgató mechanikát is. A két kabintető egy bár tiszta, de szerintem brutál vastag vákumformázott lapon van. Vastagsága és keménysége csaknem vetekszik a fröccsöntött üvegek vastagságával.
Annak ellenére, hogy a makett már többet húzott ki forgalomban és nagyobb darabszámban készült el, mint az eredetije, véleményem szerint egyáltalán nem rossz darab. Épitése nem ajánlott abszolút kezdőknek, de aki szán rá időt és energiát, biztosan az eredetihez képest jó alakhűségű és szép gépet tud némi többletmunkával összehozni.
Az új gép másfélszárnyas, úgynevezett "sesquiplan" konstrukció, Warren-szárnymerevitőkkel, merev, de áramvonalas burkolat alá rejtett első és farok futóval épült. A 2,8m átmérőjű Fiat-Hamilton 3D.41-1 állitható állásszögű háromágú légcsavart egy 840 lóerős(620kW) 14 hengeres duplasoros Fiat A74R1C.38 tipusú csillagmotor hajtotta meg. A mangán-molibdén csöves fémváz vegyes boritást kapott, a motorburkolat és a törzs egy része dural lemezes, mig a maradék, valamint a szárny- és kormányfelületek klasszikus vászon boritást kaptak. Fegyverzetét a nagy elődtől a CR.32-estől örökölte, ami egy 7,7 és egy 12,7mm-es BREDA-Safat géppuskából állt.
A háború során számos hadszintéren megfordult: Afrikában, Görögországban, Kis-Ázsiában, a Balkánon, az Arab-félszigeten, Nagy Britannia egén, a keleti hadszintéren, és közben különféle átalakitásokon esett át. Igy született meg több alváltozat. Az első a sorban a CR.42AS(Afrika Settentrionale) ami speciális porszűrőt és szárnyfüggesztési csomópontokat kapott, a CR.42Ego az Égei tengeri változat, plusz törzstartállyal, és megnövelt hatótávval. A brit éjszakai berepülésekre válaszul készült a CR.42CN (cacca notturna) ami különféle lángrejtő kipufogókat, a szárny alatt pedig reflektorokat hordozhatott - ezekhez a szárny fölé új pörgettyűs generátor járt, de készült úszótalpas, DB motorral szerelt és kétüléses változat is. Ez utóbbi a toldott törzsű CR.42B (Bicomando)változat.
A három olasz légierőn kivül repülte a Luftwaffe, a svéd- és a Magyar Királyi Honvéd Légierő is.
Összesen 1782 darab készült belőle. A háború végéig repült a hadviselő feleknél, de már csak, mint éjszakai csata, vagy kiképzőrepülőgép. A 42-es sorszámú volt az utolsó a CR vagyis a Cacca Rosatelli - a Rosatelli vadászok sorában.
A makett.
Miután néhány hónapja az urak itt a fórumon győzködtek, hogy a Pavla makettje nem rosszabb választás az Italerinél, sőt, bizonyos tekintetben, annak ellenére, hogy egy "short run"-nal van dolgunk, még felül is múlja azt, hát elkezdtem körülnézni. hátha még valahol beszerezhető. Igy aztán az idei pozsonyi Plastic Winteren, miután megláttam egyet mégis a Pavla standján.(annak ellenére, hogy saját honlapjukon úgy jelölték-sold out- rászedtem magam, hogy kiadjak 15 eurót egy zsákbamacskára. :)
A doboz karton, oldalt nyithatós lapos Pavla doboz, grafikán semmi akció, csupán a felajánlott festésmintájú gépek egyébként nagyon szép rajzai. Mint a Pavlánál általában.
Kinyitva 4 fóliazacskó esik ki belőle. Külön csomagolva a fröccsöntött keret, a matricaiv, a gyanta feljavitó készlet, de még a használati útmutató is.
Ez utóbbi 16 oldalas, fekete-fehér, részletes, bár eléggé puritán darab. Legnagyobb hibája, hogy a festési útmutatók gépenként ugyanarra a lapra kerültek, nem pedig az egymással szemben lévő oldalakra. Igy azt gyakran kell forgatnia annak, aki ezeket tartja Szentirásnak.
A matricaiv szép tiszta nyomású, a hordfelület ránézésre vékony, nincs szinelcsúszás. 4 külömböző géphez kapunk matricát, három olasz, és egy magyar példányhoz, ami történetesen a 2/3-as "Ricsi" század V.267-es számú gépe.
A fröccsöntött keret 45 alkatrészt tartalmaz, de szemmel láthatóan ez már egy "re-edisőn", a szerszám eléggé elhasznált - a short runok tipikus hibája, a szerszám gyorsan tönkremegy, nem enged nagyobb szériát. Ennek megfelelően sok a sorja. Nem vagyok az a hisztis tipus, aki meglát némi sorját és veri magát a földbe, de felmagasztal egyébként alakhibás, rossz panelozású, de tiszta öntésű gépeket, igy ez esetben is inkább a rajzok és a tolómérce adja ki a verdiktet. Ezek szerint a gép fő méretei, még a szárny és törzsbordák mennyisége is helytálló. A kipufogók nem lyukasak, a fényszóró viszont igen(???) ugyanakkor van fröccsöntött Venturi cső, ami ebben a méretarányban nem mindennapos, valamint a főfutó elkészithető takaró nélküli állapotban is, lévén megvannak a kerékvillák külön is. A légcsavartollakat külön kapjuk, ránézésre alakhelyesek. A panelvonalak vékonyak, sekélyek a mozgatható részeknél talán túlságosan is.
A gyanta készlet, egy "marék vicik-vacak" tartalmazza a motorburkolatokat, kerekeket, fényszórókat, műszerfalakat, mindkét hengersort, de még a kormányfelület mozgató mechanikát is. A két kabintető egy bár tiszta, de szerintem brutál vastag vákumformázott lapon van. Vastagsága és keménysége csaknem vetekszik a fröccsöntött üvegek vastagságával.
Annak ellenére, hogy a makett már többet húzott ki forgalomban és nagyobb darabszámban készült el, mint az eredetije, véleményem szerint egyáltalán nem rossz darab. Épitése nem ajánlott abszolút kezdőknek, de aki szán rá időt és energiát, biztosan az eredetihez képest jó alakhűségű és szép gépet tud némi többletmunkával összehozni.
|
|
P1110512
|
|
|
P1110515
|
|
|
P1110516
|
|
|
P1110518
|
|
|
P1110526
|
|
|
P1110520
|
|
|
P1110521
|
|
|
P1110522
|
|
|
P1110523
|
|
|
P1110524
|
|
|
P1110525
|
|
|
P1110528
|
|
|
P1110536
|
|
|
P1110534
|
|
|
P1110535
|
|
|
P1110539
|
2011.12.21.
Utolsó módosítás: 2011.12.30.
Utolsó módosítás: 2011.12.30.