s.FH 18 15 cm Field Howitzer
1:35, Trumpeter
No.02304
Pintér György - Múzeumi krimik
Jómagam süldő koromban kezdtem a makettezést, akkor még zömmel 1/72-es repcsiket építettem, üveges ragasztóval és parafadugós festékek segítségével. Majd egy hosszú szünet után - makettezni kezdő öcsém hatására - ismét belevetettem magam az "őrületbe". Ám ezúttal sokáig töprengtem, hogy mit is szeretnék építeni.
Szóba jöttek az első vh-s duplafedelű repcsik, valamint a második vh-s lövegek, végül ez utóbbi mellett döntöttem, és azt hiszem,egyáltalán nem bántam meg.
Kialakításuk minden részletet láttatni enged, ami az összerakásnál küzdelmesebbé teszi ugyan a dolgot, de a végeredmény - a sok apró részlet miatt - sokkal élethűbb lehet. Az első makett okozta mámoron felbuzdulva azóta továbbiak is készültek, de ezeket majd egy másik történet keretében mutatnám be.
Módszereim nem túl kifinomultak, inkább amolyan jó munkásember módjára dolgozom, de emellett azért igyekszem a nálam tapasztaltabbaktól újabb és újabb fogásokat ellesni.
Az alábbiakban leírnám az élményeimet:
A készlet: Mivel korábban nem dolgoztam Trumpeter-ből (megjegyzem 15 évvel ezelőtt nem is létezett), így újdonságként hatott rám az a részletezettség amit a kínai gyártó produkál, nem beszélve az olyan extrákról, mint fém lövegcső, vagy gumi kerekek. A leírások egyértelműek, jól követhetőek. A festéshez mellékelt színes ábra kevésbé használható, inkább tájkép jellegű, de a neten rengeteg infót lehet begyűjteni. Tehát amint írtam az összerakás simán ment, leszámítva egyetlen apróságot, ami talán inkább az én hibám. A felnik illesztése a kerék agyhoz két hosszában átlapolt tengellyel történik (nem tudom mi okból) és ezt nekem 3x is sikerült eltörni, a végén a már készre festett maketten is. Szabályos mumussá vált a dolog, mert - egy majd egy később bemutatandó - pak 43-al is ugyanezt tettem.
A festéssel kapcsolatban sok újdonságot nem tudok mondani, mivel több fajta anyag szerepelt a maketten a jó tapadás érdekében alapozó spray-vel kezdtem a műveletet. Ezután következett egy enamel-es szürke felfújása, majd a lakkozás. Miután érinthetővé vált a makett, jött a pasztell kréta-poros, és rozsda pigmentes kezelés, amit személy szerint nagyon kedvelek, mert a gyári újból, itt válik még élethűbbé kép. Egyetlen dologra kell csak ügyelni, hogy ne essünk túlzásba, mert könnyen meglódul az ember képzelete. Természetesen a helyzet még így is menthető mert egy kis vizes ecset könnyen visszaszedhetünk belőle.
A pasztell kréta-poros eljárásnak talán egyetlen hátránya, hogy nehéz lakkal fixálni, mert a világosabb poroknak a ráfújás után egyszerűen nyoma vész (bár lehet, hogy ez megint csak a tapasztalatom hiánya).
Szóba jöttek az első vh-s duplafedelű repcsik, valamint a második vh-s lövegek, végül ez utóbbi mellett döntöttem, és azt hiszem,egyáltalán nem bántam meg.
Kialakításuk minden részletet láttatni enged, ami az összerakásnál küzdelmesebbé teszi ugyan a dolgot, de a végeredmény - a sok apró részlet miatt - sokkal élethűbb lehet. Az első makett okozta mámoron felbuzdulva azóta továbbiak is készültek, de ezeket majd egy másik történet keretében mutatnám be.
Módszereim nem túl kifinomultak, inkább amolyan jó munkásember módjára dolgozom, de emellett azért igyekszem a nálam tapasztaltabbaktól újabb és újabb fogásokat ellesni.
Az alábbiakban leírnám az élményeimet:
A készlet: Mivel korábban nem dolgoztam Trumpeter-ből (megjegyzem 15 évvel ezelőtt nem is létezett), így újdonságként hatott rám az a részletezettség amit a kínai gyártó produkál, nem beszélve az olyan extrákról, mint fém lövegcső, vagy gumi kerekek. A leírások egyértelműek, jól követhetőek. A festéshez mellékelt színes ábra kevésbé használható, inkább tájkép jellegű, de a neten rengeteg infót lehet begyűjteni. Tehát amint írtam az összerakás simán ment, leszámítva egyetlen apróságot, ami talán inkább az én hibám. A felnik illesztése a kerék agyhoz két hosszában átlapolt tengellyel történik (nem tudom mi okból) és ezt nekem 3x is sikerült eltörni, a végén a már készre festett maketten is. Szabályos mumussá vált a dolog, mert - egy majd egy később bemutatandó - pak 43-al is ugyanezt tettem.
A festéssel kapcsolatban sok újdonságot nem tudok mondani, mivel több fajta anyag szerepelt a maketten a jó tapadás érdekében alapozó spray-vel kezdtem a műveletet. Ezután következett egy enamel-es szürke felfújása, majd a lakkozás. Miután érinthetővé vált a makett, jött a pasztell kréta-poros, és rozsda pigmentes kezelés, amit személy szerint nagyon kedvelek, mert a gyári újból, itt válik még élethűbbé kép. Egyetlen dologra kell csak ügyelni, hogy ne essünk túlzásba, mert könnyen meglódul az ember képzelete. Természetesen a helyzet még így is menthető mert egy kis vizes ecset könnyen visszaszedhetünk belőle.
A pasztell kréta-poros eljárásnak talán egyetlen hátránya, hogy nehéz lakkal fixálni, mert a világosabb poroknak a ráfújás után egyszerűen nyoma vész (bár lehet, hogy ez megint csak a tapasztalatom hiánya).
|
|
egyben
|
|
|
részlet_01
|
|
|
részlet_02
|
|
|
részlet_03
|
|
|
részlet_04
|
|
|
részlet_05
|
|
|
részlet_06
|
|
|
részlet_07
|
|
|
részlet_08
|
2013.03.06.
Utolsó módosítás: 2013.03.17.
Utolsó módosítás: 2013.03.17.