Pintér György - Múzeumi krimik
A Ford GT-t természetesen a Ford készítette mégpedig
a) a Ford fennállásának 100 évfordulójára
b) tisztelgés a nagy előd a GT40 előtt.
Pár szót a GT40-ről. Azt mindenki tudja,hogy többszörös LeMans-győztes, viszont a létrejötte nem volt egyszerű. Akkoriban a Ford meg akarta venni a Ferrarit, de ez végül nem sikerült (miszter Enzo elég lekezelően viselkedett a Ford unokával). A Ford vezetője Henry Ford III elhatározta,hogy legyőzi a Ferrarit ott,ahol az a legjobban fáj, a versenypályán. Létrejött a GT40 (hathatós angol segítséggel - Lola), és útjára indult a legendás autó.
Akkoriban a Ferrari nem csak a Forma-1-ben,hanem pont a LeMans-i versenyeken villogot. Ám jött a GT40 és elsöpörte a Ferrarit és mindenki mást is LeMans-ban. Ez óriási szenzáció volt,hiszen ne feledjük,a Ford egy tömegautókat gyártó márka volt, és ma is az. A versenypályákon olyan "kékvérű" gyártók szerepeltek csak,akik amúgy drága luxussportkocsikat gyártottak, de a versenysportban szereztek igazán hírnevet (Ferrari, Jaguar, Bentley és egyéb azóta már régen megszűnt manufakturák). Olyasmi volt,mintha az olimpiai bajnok sportolókat egy nevesincs ismertelen amatőr legyőzne egy olimpián nem is egyszer...
Nos,ezt a nagy elődöt idézte meg a Ford a 100. születésnapjára, és milyen jól tette. Szinte egy az egyben lemásolta a GT40 szívszorítóan gyönyörű vonalait és létrehozta az AMERIKAI szupersportkocsit (a Corvettet ne számoljuk ide). Ha valaki szokta nézni a TopGear című angol autósműsort akkor ismerős lehet Jeremy Clarkson műsorvezető,aki az egyik legnagyobb név az autótesztelők között. Az ő véleményére talán lehet adni,amikor kijelentett, hogy ez az autó az egyik legjobb szupersportkocsi.
Az autó 500-550 lóerős és 680 Nm nyomatékkal rendelkezik és az elit "300" klub tagja,mivel több mint hároszázzal tud menni (330 km/h).
Ezt az autót az AMT öntötte formába, végülis nem rossz eredménnyel. A doboz oldalán van egy-két előzetes kép,ami alapján rosszra nem lehet számítani. A dobozt kibontva a kasztni kerül először a kezünkbe. Minden rajta van,aminek rajta kell lennie. A kasztni zárt,így ha valaki nyitott motorteret akarna,akkor vágnia kell. Amúgy pontos és csak egy egészen kis sorja,valamint beszívodás van rajta a tetején meg a hátulján. Az alváz szintén pontos,majdnem olyan sima mint az eredeti. Ha olyan simát akarunk,akkor csiszoljuk le a kartervédő lemezen lévő gyártóemblémát (MRc2). Az üvegalkatrészek csodaszépek, és nem torzítanak. Külön van a lámpabúra, a ködlámpa és a hátsólámpa és nem színezettek anyagukban.
Sajnos,hiba is van. Az egyik,hogy nincs belső visszapillantó tükör, de nagyobb hiba a hátsó felnik hibája. Az eredetin az első és hátsó felni különbözik, míg a maketthez 4 egyformát adnak. A formája jó, jó az átmérő is, de szerintem egy picit keskeny. A hiba viszont,az hogy a küllőknek beljebb kellene a peremhez csatlakozniuk. De ez csak a hátsó felnire igaz.Az első pontos , bár egy kicsit vaskos.
Érdemes a krómot lemaratni. A krómozot alkatrészek olyan AMT-sek. Van még krómfolia a tükröknek, és matrica fekete és fehér dekorációval.
Az összeállítási útmutató viszont gagyi, 4 lépésben mutatja meg az összerakást, a színeket meg a mellékelt szövegben írja le,pédául: 45, 46, 48 alkatrészt fesd alumíniumra.
Az építés
Tudni kell hogy ez egy "snap" összepattintós makett. Ez jó és rossz is egyben. Jó, mert gyorsan lehet haladni és rossz,mert elég nagy erő kell az összepattintáshoz, bár a csiszolást és ragasztást így sem ússzuk meg. Az összepattintás miatt figyeljünk a sorrendre!
A motortér nagyon szép, zárt állapothoz tökéletes. Meglepően gyorsan lehet haladni az építéssel köszönhető az ésszerű bontásoknak és illesztéseknek. Az utastér szintén szép, főleg az ülések jók. Itt egy érdekes megoldást alkalmaztak, mível az eredetin apró körök vannak(hűtés, fűtés, dizájn).
Ezt egy betéttel oldották meg, amit az ülés hátuljába kell bepattintani, és nagyon jól néz ki. A műszerfal és oldalkárpítok szintén szépek, krómozot a váltóbot és a pedálok is. Apró hiányosság,hogy a müszerek előtt lévő kapcsolósort nem készítették el, bár ez nemigen fog látszódni. A kézifék viszont gyenge.
A kasztnit Tamiya spray-vel fújtam le. Színeket szándékosan nem írok,mivel az eredeti járgányok egyedileg készültek, így a vevő izlése határozta meg a polírozott aluminium, bőr, króm, karbon arányát mind a motortérben, mind az utastérben. Az interneten lehet ihletet szerezni.
Hibák viszont vannak. Az autón rengeteg szellőzőrács van (elől az orrnál, hátul a kipufogó felett). Ezt tömör rácsimitációval kivitelezték,ezt érdemes lecserélni. A másik,hogy a fékek elég gyengék, de a javításuk nehézkes, inkább hagyjuk és festéssel részletezük a problémás alkatrészt.
A fényszóró krómozot, egy picit meg kell csiszolni,hogy a fészkében mélyebbre üljön, így később nem fog elállni vagy billegni a lámpabúra. A betéteket fessük sötétebbre, a lámpákat híg fekete festékkel emeljük ki. A ködlámpa búráját,sajnos,sokat kell csiszolni,hogy a helyére illeszkedjen, csiszolás közben folyamatosan ellenőrizük az alkatrészt.A hátsó lámpát csak festeni kell és betolni a helyére és kész!
A kasztni és a váz összepattintása elég nehéz,de ha sikerül,akkor minden a helyére klappol. Itt arra vigyázzunk,hogy az előzöleg beleragasztott szélvédő ne pattanjon ki a helyéről,miközben szétfeszítjük a kasztnit.
Mivel ez egy "retrójárgány",ezért a "retróság" erősítése érdekében a külső tükröket fehérre festettem. A matricák közül a oldalsó Ford GT felíratot kötelező felhasználni. Egyrészt mert majd mindegyik eredetin rajta van, másrészt így hírdetve a tipus nevét,nem kezdik el mondani hogy "nézd már,egy Ferrari".
Az oldalsó csíkok felrakásával nincs is nagy gond. A széles duplacsíkok nem kötelezőek. Sajnos,a matricák nem túl puhák és nem is igen akarnak ragadni így elég macerás felrakni a orra vagy a motorháztetőre. A végén fel kell ragasztani a külön alkatrészt képviselő ablaktörlöket, és felfúrni a kipufogó végét.
Mindenkinek ajánlom ezt a makettet.Körülbelül egy hónap alatt raktam össze és az az igazság hogy az egyik legélvezetesebb összerakásom volt! Vettem is egy másik GT-t, azt kinyitva akarom elkészíteni.