Fotómaratás készítése házilag
Amikor pár éve először hallottam a fotómaratásról felvetődött, hogyan lehetne ezt házilag egyszerűen kivitelezni. Akkor, pár leíráson túl nem igen lehetett anyaghoz jutni, így ezek csak ötletadónak voltak jók. A helyzet jelenleg sem jobb, így megpróbálom összefoglalni a témát.

A folyamat bonyolultnak nevezhető, sok speciális eszközt, anyagot, tudást, pontosságot igényel, tehát, hogy utaljak az egyszerű kivitelezhetőségre, a válasz: sehogy!

Ha valaki az itt leírtak alapján szeretne dolgozni felhívom a figyelmét: veszélyes anyagokkal fog dolgozni! Veszélyben van a látása, a bőre épsége, a tüdeje, adott esetben az élete is! Így csak megfelelő védőeszköz használatával fogjon bele!

Kapkodásnak, hűbelebalázskodásnak helye nincs. A siker nem garantált azonnal, a pénzköltés viszont igen. A folyamat során fel fogom hívni a figyelmet a veszélyforrásokra. Ennyi riasztás után lássuk az elméletet!

A fotómaratás csalóka név, mivel nem a fotózás fog marni. Az elnevezés a folyamat angol nevének (photo echting) tükörfordításából eredhet. A folyamat maga lényegében megegyezik az elektronikában általánosan használt nyomtatott áramkör (nyák) gyártásának folyamatával. A nyáklemez lényegében egyik vagy mindkét oldalán rézfóliával bevont műanyag lap. Erre a fémrétegre visznek fel olyan védőbevonatot, ami a maratószernek ellenáll. A maratószer feloldja a rézfóliát azon a részen, ahol azt nem takarja a védőbevonat. A folyamat további részében a bevonatot eltávolítják, a szükséges nyílásokat elkészítik, ónozzák stb, nem feltétlenül ebben a sorrendben.

A védő bevonat elkészítésekor az ipar a fotózásos eljárást használja. A folyamat során UV fényre érzékenyített bevonatot visznek fel a fém tiszta, zsír és pormentes fémrétegre. Ezt általában UV-A (460 nm alatti hullámhosszúságú) fénnyel, egy sablonon keresztül megvilágítják. Ez a fotózás. A bevonat neve reziszt, a sabloné a maszk. Kétféle reziszt létezik: a pozitív, illetve a negatív. Maszkból is kétféle van, igazodva a reziszthez. A különbség a kettő között az, hogy a pozitív maszknál a mintán nem tud áthatolni a fény, míg a negatívnál a mintán hatol át.

Nagyon fontos a reziszt-réteg egyenletes vastagsága, tapadása! Ha túl vékony, nem lesz eléggé ellenálló, ha túl vastag, sokáig tart a fotózás. Ha egyenlőtlen, az a legrosszabb, mivel a vékony rész túl lesz világítva, míg a vastag alul. Vagyis a vékony részen már a felesleges rész is hozzáköt a fémhez, míg a vastagnál a szükséges se. Ha nem tapad megfelelően, fel fog válni a védőréteg.

Ez a következő fázisban már problémát okoz, ami a minta előhívása. Ezt nagyon pontosan beállított töménységű vegyszerekkel végzik, lényege a felesleges reziszt oldatba vitele, feloldása. Ha ez nem tökéletes, a maratószer sem fog megfelelően dolgozni!

A marásnál a vegyszerbe merített lemez körül áramoltatják a folyadékot, mivel ez szebb végeredményt ad. A legjobb, ha habot tudunk belőle készíteni. A habbal történő marás gyorsabb is. A folyamat végén a védő bevonatot távolítják el, általában a hívásnál alkalmazott vegyszerrel, csak az ott alkalmazottnál nagyobb töménységben.
Végül öblítés következik amivel a maradék vegyszereket távolítják el. Legvégül szárítják, illetve bevonattal látják el.

Ez így nagyon egyszerű lenne, hát lássuk a gyakorlati kivitelezést! Az első probléma a megfelelő érdességű és tisztaságú lemez elkészítése. Ezt lehet vegyi illetve mechanikai úton végezni.

A mechanikai módszerem a következő:
A méretre vágott lemezt 120-as csiszolópapírral átcsiszolom mindkét oldalán. Ezután lehetőleg lágy vízben átmosom, majd szöszmentes papíron megszárítom. A felületek szabad kézzel történő érintését kerülöm! Az előkészítést közvetlenül a reziszt felvitelét megelőzően végzem el, az oxidáció megelőzése miatt. A csiszolás során figyelni kell arra, hogy a vékony lemez ne gyűrődjön, mivel ez a maszk felfekvését hibássá tenné.

A vegyi módszer során a tisztító folyadékban áztatom a lemezt 2-3 percig. A vegyszer ebben az esetben citrom vagy borkősav és só keveréke, vízben feloldva. A tisztítást befejező lépései a mosás lágy vízben, illetve a szárítás szöszmentes anyagon. A kézzel történő érintés szintén tilos!

A következő rész a reziszt felvitele. Régebben fotólakkal próbálkoztam, de pár flakon (és jó pár ezer forint) elhasználása árán rájöttem, nem ez az ideális bevonási mód. Az oldószer szaga, a pormentes szárítás még nem is okozott problémát, de az egyenletes rétegvastagság már igen. Ekkor bukni látszott a dolog, amikor értesültem egy új anyagról, a lamináló v dryfóliáról. Ez az anyag kb. 10 éve van a piacon, de még ma sem igen igen ismert az elektronikai hobbisták között. Talán azért, mert bonyolultnak tűnik a használata, és csak pár helyen lehet hozzájutni. Itthon természetesen sehol. A gyártó itthoni képviselete se ismerte, mi (páran a hobbielektronika.hu-ról) is a gyártótól jutottunk el hozzájuk. A felvitele egy jól beállított meleg laminálógépet kíván ugyan, de a rétegvastagság garantáltan egyenletes lesz. A tapadással sincs probléma. Maga az anyag egy 350-380 nm-es sávra kiemelten érzékenyített fotópolimer, ami két celofán réteg közé van helyezve.

A lamináló gép egy házilag átalakított olcsó típus. Az átalakítást csak az végezze el, aki tisztában van a villanyszerelés szabályaival, mivel közvetlenül a hálózati feszültséggel dolgozik a masina! Az átalakítás lényege a fűtőtesteket kapcsoló bimetál kapcsoló 90 foknál kikapcsoló típusra cseréje volt.

Maga a reziszt felvitele rém egyszerű. A méretre vágott fólia egyik oldaláról két ragasztószalag segítségével részben lehúzom a celofánt. A szabaddá vált kb. 1-2 cm-es sávot ráillesztem a fémlemezre, kézzel rásimítom. A hidegen működő lamináló hengerei elé helyezem a lemezt, a fóliás végével előre. A celofánt kb. 45 fokra eltartom a lemeztől, és a lemezt benyomom a hengerek közé. A befelé haladás közben folyamatosan eltávolítom a celofánt. A végeredménynek egy tökéletes ránctalan felületnek kell lennie.

Ezután a felesleges részeket levágom, majd a folyamatot megismétlem a másik oldalon. Ezután bekapcsolom a fűtést, majd a felfűtött gépen újra átküldöm a lemezt. Ezt megismétlem úgy, hogy a lemezt 90 fokkal elfordítom. Ha lemezen a bevonat hólyagos, a folyamat eredménytelen volt a lamináló magas hőmérséklete miatt. Bármilyen hiba esetén a rezsiztet el kell távolítani, majd zsírtalanítás és mosás után újra kell laminálni. A levilágítatlan laminált lemez 1-2 napig gond nélkül tárolható sötét helyen.

Miután kihűlt a bevont lemez, következhet a fotózás. Az általam használt dryfólia negatív anyag, így negatív maszk is kell hozzá. A jó maszk az, ami vékony, és nem engedi át az UV-fényt. A vastag maszk nagy alámaródást, a nem kellően UV-tömör festék fátyolos, életlen, kontúrtalan rajzot ad, ha ad egyáltalán. Szintén kontúrtalan a rajz, ha a maszk nem fekszik fel tökéletesen a lemezre.

Az előkészítést az otthoni gépen végzem el vektorgrafikus rajzprogram segítségével. Maga a maszk nyomdában készül, mivel házilag nem mindig sikerült megfelelő minőségű maszkot készíteni. Ezen nem érdemes takarékoskodni, mivel az egész folyamat legolcsóbb része, és meghatározza a végeredményt.

A marás során mindkét oldalról marunk, így a maszk is két példányban készül. A két maszkból egy borítékhoz hasonló tokot készítek, odafigyelve a pontos illesztésre. Ebbe a tasakba helyezem be a bevont lemezt, ami a két tárgylemez közé kerül. A tárgylemezek közönséges ablaküvegből készültek. Az egyik szélein ütközőket helyeztem el az elcsúszás veszélye miatt. Az üveglapok széleit lecsiszoltam, mivel igen élesek tudnak lenni. Az sem vigasztaló, hogy gyorsan gyógyul az ilyen vágás, mivel nagyon egyenletesek a sebszélek...

A levilágítás során egy saját készítésű levilágító készülékkel dolgozok. Ez egyszerre világítja le a lemez két oldalát. Oldalanként 12 darab 120 fokos, 400 nm-es led dolgozik. A kivitele lehetővé teszi a két oldal külön-külön kapcsolását is. Az időzítést egy készen vásárolt készülék végzi, nagy megelégedésemre. Az energiát egy régi 120W-os számítógéptáp adja, némi átalakítás után. Az átalakítás során a fekete és zöld vezetéket egy kapcsolóval kötöttem össze. Ez a kapcsoló biztosítja a táp indulását.

A készítés során általános fémipari veszélyforrások találhatók. Az elektronikai részeknél emberre veszélyes feszültség nincs, de a forrasztások során a forrasz gőzét nem tanácsos belélegezni. A levilágítás során az erős UV-A fénybe nézni sem egészséges. Azok, akik átestek már kötőhártya-gyulladáson, nem tartják számon életük legjobb időszakai között.

Ezek az eszközök döntően házilag készülnek, fénycsöves, izzós vagy ledes kivitelben, kialakításuk egyedi. Ezért a levilágítási idők is eltérnek, így én sem írok ilyet. Léteznek gyári készülékek is, a kereskedők számára jóárasítva. Tudásuk semmivel sem több, mint az áruk indokolná, hobbi szinten legalábbis.

A levilágított (fotózott) lemez 15 perc pihenés, és a megmaradt celofán eltávolítása után hívás alá kerül. Ez 1%-os mosószóda-oldat ebben az esetben. Az oldatot célszerű langyosra melegíteni. A hívást segíteni lehet egy ecsettel, ami azért is jó, mivel az esetleges felvált részeket is leszedi. Mosás, szárítás után maratásálló filctollal javítható a hiba, bár kérdéses lehet a végeredmény. Az oldat szűrés után ismételten felhasználható. Ez a lemez már tárolható. Sokáig nem érdemes, mert a szabad fémfelület oxidálódik, és ez lassítja a marást.

A marást egy úgynevezett maratókádban végzem, ún. gyorsmarató oldattal, aminek a receptje: 1/2 liter 20%-os sósav, 1 liter víz, 20 milliliter 35%-os hidrogén-peroxid. Keveréskor odafigyelni, mivel melegedésre hajlamos! A dryfólia a vaskloridnak nem áll ellen, így csak a sósavas oldattal maratható.

A maratókád szinte bármi lehet, ami kellő méretű. Nálam az előre csomagolt húsfélék műanyag tálcái a favoritok. Ebbe öntöm bele az oldatot, majd egy műanyag csipesz segítségével elhelyezem benne a lemezt.

Enyhe pezsgés jelzi a réz oldódását. A marás vége felé már látszódnak a feloldódott részek. Ekkor már figyelni kell, mert a folyamat ilyenkor felgyorsul. Maga a folyamat időigényes, ezt csökkenthető a folyadék áramoltatásával. Ez megoldható egy "pipáló"-ra beállított levegőcső segítségével.
Figyelem! A szétpattanó buborékok savat tartalmaznak!

A marás végén a fennmaradt rezsiztet távolítsuk el 3-5%-os meleg mosószóda-oldattal. Az oldatban lebegő fóliadarabok kiszűrésével az oldat újra felhasználható.

Hígításkor mindig a savat öntjük a vízbe és nem fordítva!
Védőkesztyű és védőszemüveg, de inkább arcvédő erősen ajánlott!
Javasolt a jó szellőztetés is, mivel a marás során erős klórszag érezhető.
A hidrogén-peroxiddal vigyázni!
A sósav alapból, de rézzel telítetten különösen veszélyes hulladéknak számít!

Újabb öblítés és szárítás után megcsodálhatjuk művünket.

Jó munkát kívánok minden próbálkozónak!

A dryfólia beszerzési forrásának kinyomozását köszönöm Papp Gyulának.
Az alapanyag

Bal oldalon a tisztított lemez
Az alapanyag
Tisztítva

 A papírtörlőn látszik a csiszolat por. Ez, ha a fólia alá kerül annak tapadását rontja.
Tisztítva
Alapanyagok

Alul a dryfólia felette a Transparent 21, és a Positiv 20.
A Transparent spray a papírt átlátszóvá teszi az UV fény számára.
A P20 pedig a fotólakk
Alapanyagok
A fólia szétválasztás

A dryfólia két celofán réteg között található. A laminálás előtt az egyik réteget el kell távolítani, mert csak így fog feltapadni a fémre.
 Az eltávolítás menete: a fólia két oldalára ragasztószalagot ragasztok majd a szalagokat óvatosan széthúzom.Valamelyik oldali celofán engedni fog.A dryfólia nem oldalfüggő, így teljesen mindegy melyik oldalát lamináljuk.
A fólia szétvá…
Laminálás első lépés

A védőfóliát csak kb 1-2 cm-re  húzom le. A szabaddá vált dryfilmet óvatosan, feszülés mentesen felsimítom a felületre.
Laminálás első l…
Lamináló gép

 A gép maga egy olcsó típus némi átalakítással. A hőfokot beállító bimetáll kapcsolót lecseréltem egy 90 fokon kikapcsoló típusra.
Lamináló gép
Laminálás

A dryfilmet először hidegen laminálom fel először az egyik, majd a másik oldalra. A laminálás során a védőfóliát eltartom a felülettől. Ha kész mindkét oldal akkor átlaminálom melegen is. A meleg lamninálást végtelen számban lehet elvégezni a végeredmény nem fog változni.
Laminálás
A kész laminálás

A laminálás végén ilyennek kell lennie a felületnek.
A kész laminálás
Hibás laminálás

A felső részen ráncosodás, a középső részen csúszás nyomok láthatók. Az ilyen felület használhatatlan.Ezt a lemezt legjobb 5 percre napra tenni, majd eltávolító oldatban  megfürdetni, végül zsírtalanítani. Szárítás után újra felhasználható.
Hibás laminálás
Hiba 

A csúszás közelről
Hiba
Papír maszk

 Ehhez a fajta maszkhoz kell a Transparent 21.
 Sajnos  0,8 mm-es vonal alatt nem lehet ezt a fajta maszkot használni.
Papír maszk
Nyomdai maszk 

 A fotómaratáshoz a legjobb az ilyen maszk. Hátránya, hogy csak nyomdában lehet kivitelezni.
 Ehhez én megtervezem a rajzot vektorgrafikus rajzprogrammal, majd elküldöm a nyomdába a fájlt. A maszk a lemez mindkét oldalára külön készül.
Nyomdai maszk
Tárgylemez

A maszkkal beborított lemezt ezek között világítom be UV fénnyel. Közönséges ablaküvegből készültek.
Tárgylemez
Levilágítás

 A folyamat  során itt kapja meg a dryfólia az UV fényt. A fényt 400nm-es ledek adják. Jobb lenne a 380 nm alatti fény, de ezzel is működik. A kialakítás olyan, hogy egyszerre "süti" a lemez két oldalát.Az időzítő áramkört készen vásároltam, remekül működik. Az energiát egy régi ATX-es számítógép táp adja
Levilágítás
A levilágított lemez

 A levilágítás után így néz ki a lemez.
A levilágított…
Hívás előtt

 Mivel a dryfólia két réteg celofán található ezért a maradékot el kell távolítani.(Az egyiket már eltávolítottuk a laminálás előtt.)
 A hívó oldat a világos részeket fogja feloldani a sötétebb részek maradnak.
Hívás előtt
Hívás után

A világos részek már réz színben pompáznak. Ekkor javítható a reziszt maratásálló filccel, de kérdéses lesz a végeredmény. A marató oldat a tiszta réz részeket fogja feloldani.
Hívás után
Marás közben

A marató kád ebben az esetben a jól bevált PP anyagú tálca. A folyadék un gyors marató oldat ( 10 %-os sósav, és egy csipetnyi 35%-os hidrogénperoxid.
 A marás  folyamatát a buborékok jelzik.A folyamat végére a színtelen oldat bekékül.
Marás közben
A marás vége felé

Helyenként már látszik a réz eltűnése.
A marás vége fel
A kész maratás 

Bal oldalon a kész maratás,felettük a maszkja, jobb oldalon egy lemez marás előtt.
A kész maratás
Kész maratás

Valami ilyesminek kell kell lennie  ha kész van a marás.
Kész maratás
A maratási hibák 

A hólyagosodott reziszt a magas hőmérséklettől keletkezett. A megmaradt részek pedig az öreg, telített oldattól. Mindkettő a sok hidrogénperoxidra vezethető vissza.Ha sok a hidrogénperoxid, az oldat több rezet tud felvenni, de nő a hőmérséklete is.Ebben az esetben már nem tudott több rezet felvenni az oldat...
A maratási hibák
Az eltávolítás

A végső művelet a reziszt eltávolítása. Itt még a folyamat elején vagyunk.
Az eltávolítás
Eltávolítás

A szóda oldat egyben távolítja el a rezisztet.
Eltávolítás
A kész maratás

Eltávolítás után a tiszta réz felület látható.
A kész maratás
Az eltávolított reziszt

Az eltávolító oldat újra felhasználható, a reziszt kiszűrése után.
Az eltávolított…
A hidrogénperoxid hatása

 Így jár az aki nem figyel ! Szóda oldattal, vagy alapos szappanos kézmosással megszüntethető, csökkenthető a hatás.
A hidrogénperoxid…
2012.10.18.
Utolsó módosítás: 2012.10.22.
lucky
Pelikán Makett Klub
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
P.B.
2012.10.23. 22:36:49
Szia,
tök jó leírás, szerintem sokunknak jól jön. Említetted viszont, hogy a fotolakk nem vált be. Konkrétan mi volt vele a baj? Mert P20-stal én martam már sokmindent, és még a HF-ot (üvegmaró) is bírta.

üdv.

Balázs
lucky
2012.10.24. 09:46:17
Szia!
Az egyenletes rétegvastagság elérése. Nálam lemezenként és oldalanként más-más lett néha még egy oldalon belül is.
Nem írom le a P20-at, mert aki tud vele bánni az csodákra is képes vele. De ez nem én vagyok. Összehasonlítva a dryfóliával ég és föld a különbség.
üdv
lucky
cooper
2012.10.25. 20:50:13
minden csodálatom és tiszteletem a tiéd,de most öszintén van esély arra hogy ezt bárki is kivitelezze csak úgy? nekem kicsit olybá tünik mintha pl kaptunk volna egy leirást és biztatást arra hogy épitsd meg nyugodtam saját kezeddel a házad,persze a tervrajzokat is készitsd el bátran hisz irni rajzolni mindenki tud,és ha van egy jó ezermester szakkönyv akkor a gáz-vizvezeték villanyszerelési, munkák nem okoznak gondot.
öszintén szólva próbálkozik mindenki mügyanta öntéssel ,egyebekkel is,de olyan gubancokat láttam már hogy az minden volt csak alkatrész nem,ez egy nagyon nagyon spec dolog az én véleményem szerint
lucky
2012.10.25. 21:25:47
Igazad van, ez egy spec dolog. Írtam is az elején, h nem egyszerű. Ha valakinek kérdése van az tegye fel és kibeszéljük. Vagy itt, vagy a fotómaratásos topicban. Gondolat indítónak szántam, arra, h el lehessen indulni valamerre. A gyantás cikk is ezzel a szándékkal indult, és hová jutott a dolog ?!
lucky
2012.10.26. 21:04:55
Köszönöm, ez is hozzátartozik. Én minden esetre maradok a fóliánál.
A fotólakkal szembeni néhány előny:
A birtokomban lévő, 1 éve lejárt fólia gond nélkül használható.
A várakozási ( száradási) idő drasztikusan rövidebb.
Nincs szaga, környezetbarát és újra felhasználható a hívó/eltávolító anyag.
Garantáltan egyforma réteg vastagság.
Amiben hasonlítanak:
Melegben ezzel is rosszabb dolgozni, és ezt is előnyös hideg helyen tárolni.
Az képkeret üvege jó ötlet, de ha már van itthon ablaküveg és üvegvágó, de nincs képüveg, akkor minek vegyek? :)
A szőrszálhasogató kiigazítást szintén köszönöm. :)
lucky
2012.10.27. 14:57:59
Ha sikerül egy olyan laminálóra szert tenni ami hőfokszabályozós, akkor nem kell átépíteni.A napnak mindig van UV fénye.Így a fotózó masina sem kell ( bár ekkor eltérőek lesznek a fotózási idők, mert az UV index mindig más).
A vegyszereket, spec anyagokat meg meg kell venni, nincs mese. Ez lenne a spór verzió.:)
A hívó/marató lötyiket itthon se szeretik küldözgetni.
A lézertoneres rásütős megoldásnak ( sosem csináltam) a 3 gyengéje tűnik ki: az első a felvasalás, a második a tonerpor eltávolítása.És még ezek előtt a pozicionálás.
P.B.
2012.10.28. 20:37:07
Szia Lucky,

bocs, hogy még mindig kötekedek, de miért olyan fontos neked az egyenletes rétegvastagság? A lényeg az, hogy a lakk védjen a marószer ellen. Azt nagyjából bármilyen vastagságban megteszi. Van valami speckó okod, amiért ennyire zavar? Tényleg nem kötekedni akarok, csak jó ideje dolgozok litográfiával (ha nem is a P20 a főcsapásirány, hanem annál sokkal szofisztikáltabb cuccok), hátha tudok segíteni kicsit.

@jakoa:
a szőrszálhasogatás címszó alatt futó megjegyzésed az én ismereteim szerint nem teljesen igaz. Azt bevallom, hogy nem tudom nyomdaiparban illetve fényképeszetnél ezt hogy hívják pontosan, de nálunk az összes olyan lépést, ahol fotolitográfiával viszünk át ábrát valami más médiumra (jelen esetben a lakkra), azt levilágításnak nevezzük (maszk készítését). Tényleg nem kötekedő akarok lenni, csak nálunk a szakma (még ha szűk is), így használja.

üdv.

Balázs
lucky
2012.10.28. 22:30:09
Nem bírtam normálisan a kívánt vastagságban felfújni a P20-at.Vagy türelmetlen voltam és nem vártam meg míg eléggé megszárad,nem tudom.
Gyakorlatilag véletlenszerűen változott a vastagság.Fotózáskor a vastag rész több expozíciós időt igényel ( de ezt úgyis tudod), a vékony kevesebbet.
Mivel ez véletlenszerűen változott, a végeredmény is vagy sikerült,vagy nem, de többnyire nem. Úgy nem érdemes kísérletezni, ha minden változik, ráadásul egyszerre és ellenőrizetlenül.
Én úgy gondoltam,h a sikertelenség oka a reziszt alul vagy felül exponáltsága. Ami vagy a rétegvastagsággal vagy a fotózási időkkel indokolható. Mivel a fotózási időt könnyebb beállítani, ezért kerestem olyan anyagot aminél könyebb tartani a vastagságot.
Lehet rosszul okoskodtam, de végül összejött.

A szakmai nyelvi kiigazításokat köszönöm neked is. Tehát a maszk készítése a levilágítás, a maszk mintájának átvitele a fotózás. Hamarost javítom.
Jánosi Zoltán
2013.09.29. 13:35:49
Szia. Jó leírás gratula hozzá. Mivel én is csinálok rendszeresen maratást csak elektronikához így szerencsére minden megvan ami szükséges a makettek kiegészítőjének elkészítéséhez. Ehhez tartozna a kérdésem; milyen módszerrel távolítod el a résfóliát a hordozó üvegszálas lemezről? Próbáltam melegítéssel és oldószerrel, de valahogy mindig sérült a lemez. Remélem még él ez a topik és látod vagy látja valaki, aki gyárt hasonlót otthon. Bárki válaszát előre is köszönöm. Üdv, Zoli.
lucky
2013.09.29. 20:47:52
Szia!
Mi az a résfólia?

üdv
Jánosi Zoltán
2013.10.31. 23:11:36
Szia!
Bocs, igazad van elírtam! Igazából rézfóliát akartam írni. :D Azóta utána néztem és lehet én gondoltam rosszul, mivel találtam csak rézlemezeket (amik nem a hagyományos réz + üvegszálas hordozó kialakítású elektronikai PCB). A kérdésem arra vonatkozott volna, hogy milyen módszerrel választod el a műgyantás hordozót a -készre maratott- rézrétegtől, de azóta rájöttem , hogy nem úgy van ahogy elsőre a képekből látszik. Mivel a cikkedben egyszerre mutatod be az elektronika számára maratott PCB-t, a maketted számára készített fotómaratással. Ezért azt hittem, hogy mindkettő ugyanabból az alapanyagból készül, jelen esetben az elektronikai boltokban is kapható hagyományos "nyák" lemez, amire megcsinálod a fotómaratott réz alkatrészeket majd valahogy leszeded a hordozó műgyantás részről. Azóta találtam pár internetes oldalt, ahol árulnak "csak" rézlemezt, dekor vagy hobbi célra, -gondolom Te is ebből készítesz maratott alkatrészeket-. Ha mégsem így van, tehát tényleg a PCB-ről távolítod el a rezet, kérlek leírnád a technikát amit használsz. Vagy nyugtass meg, hogy ez sima "hobbi" rézfólia és nem elektronikai PCB, mert próbáltam pár módszert az elválasztáshoz és nem hozott egy sem sikert. Remélem jól sikerült összefoglalnom. Válaszod előre is köszönöm! Üdv
lucky
2013.11.01. 07:57:46
Szia!
Igazad van, valóban összekeveredtek a dolgok. Nem PCB-t használok erre a célra, hanem sima egy-öt tizedes, réz vagy sárgaréz lemezt. Nekem amúgy eszembe se jutott dekoros cégeket keresni, én egyből a színesfém forgalmazókat kerestem.
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció