Frank Linke-Crawford színpompás madara

Aviatik D.I Berg

1:48, Flashback
Pintér György - Múzeumi krimik 1916-ban Julius von Berg gondoskodott arról, hogy napjainkban őrült makettezők próbálják utána csinálni, és műanyagból meépíteni azt, amit ő eredetileg fából álmodott meg. Austro-Daimler motorokat, Schwarzlose géppuskákat, és Knoller-Járay féle légcsavarokat építettek be ebbe a gyönyörű madárba. A Lohner gyárban kézzel festett hatszögletű álcázómintát festettek rá, és nyergében Osztrák-Magyar pilótákkal készen állt belevetni magát az I. világháború vért őrlő malmába.
A D.I.-et 6 gyárban, 16 különféle sorozatban készítették.

A makett

A műanyag alkatrészek mellé kapunk maratást, gyanta motort, és gumikat is a küllős kerékhez. Mindezek ellenére is csak közepesre tudom értékelni a doboz tartalmát. A különféle változatok egyvelege a makett. Tulajdonképpen bármelyiket meg lehetne építeni belőle. A legnagyobb probléma a műanyag alkatrészek elnagyolása.

Építés

Az első, és legfontosabb feladatom az volt, hogy mindent megtudjak a Lohner változatról. Ez nehéz dolog, még a kiváló JaPo füzet birtokában is. A baj az, hogy nem volt egy bizonyos gép, amiről minden adatot le tudtam volna szedni. A kabinbelsőt ketjesen átalakítottam, és nagyrészt saját feljavítással tettem élethűbbé. Ahogyan régebben egy cikkben olvastam: a pincétől a padlásig mindenféle kacatot beleépítettem. A fő probléma mégis a külső felületek elkészítése volt. A törzsön a szerelőnyílások helyett újakat kellet legyártani, mert az eredetiek leginkább egy Thöne und Fiala verzióra hasonlítanak. A botkormányt egy roncsról készült kép alapján készítettem el. A műszerfalon az olajpumpát csak jelölik, így egy darab húzott szál további életét olajpumpaként éli le. A motor egy Mercedes-hez hsonlít, ezért a Karaya cég A-D motorját építettem be. A legrettenetesebb munka ezen a környéken volt. A burkló lemezeket levágtam, és újakat készítettem alumíniumból. Mindezt a géppuska miatt. Az ugyanis olyan speciális módon volt beépítve, hogy minden más megldás lehetetlen, ha élethűen akarjuk bemutatni. A Schwarzlose egyébként egy Part gyártmányú Vickers géppuska megfordítva, és erre egy darab sztirolból van kifaragva a tokfedél a tetején. Még szerencse, hogy csak az egyik látszik teljesen. A lemez motorburkolat azért is kellett, hogy be tudjam mutatni az átlapolást fa, és fémlemez között. A kerekerhez a küllőket használtam ugyan, de az erdeti műanyagot faragtam ki, és ebbe ragaszottam a maratást. Az összes kormányfelületet kivágtam, és a mozgató fülek elékészítése után ragasztottam vissza azokat. A szárny igen bumszli vastag. Elcsiszoltam, és a megerősítő vászoncsíkokat lágyan bekarcoltam, a bordák mentén. A hengerek tetején lévő aprócska rugókat fúrószárra tekert drót-rugócskákkal imitáltam. A kipufogók injekciós tűből készültek, mert a gyantának nem jó az alakja. A hengerfej csatlakozásnál el voltak lapítva, és a szárnydúcok miatt máshogyan is álltak. A törzsön a panelvonalakat elcsiszoltam, és rajzok alapján újakat karcoltam be. A légcsavart, farokcsúszót, fékezőhorgot (vagy micsoda), fából faragtam ki. A huzalmaravítések pontjainál aprócska furatokat készítettem 0,32-es fúróval. A festés előtti utolsó dolog a szárazpróba volt.

Festés

Nem titok, hogy nagyrészt emiatt kezdtem el építeni makettet.
Először Piskó Frigyes nyújtott hatszög mintázatú gépét akartam megfesteni. De ez a minta annyira apró, hoyg lemondtam róla. Crawford gépéról ráadásul van három fotó is a JaPo füzetben, plusz egy színes grafika. A mellékelt martica mintázata pedig tökéletes.
A gondom a színekkel volt. Nyilván ismerős lehet, micsoda kálvária beazonosítani az eredeti színeket egy ősrégi fotóról. A rendelkezésemre áló információk alapján én a képeken látható mintát képzelem reálisnak.
A bajom az volt, hogy a farokrészre a matricán vörösbarna színt is adnak. Pedig a vörös árnyalatiat a fekete-fehér fotókon gyakran össze lehet keverni a feketével, annyira sötét tónusú. Ezért a legvilágosabbtól kezdve, egymáshoz viszonyítva kezdtem összeszedegetni a maketten is látható színeket.

Végül ezeket a színeket használtam:
- Fehér: Gunze H11 + H85 1:1
- Zöld: Aeromaster RLM 82
- Barna: Lifecolor UA 088
- Kék: Aeromaster U.S. sea blue(1044)
- Okker: Aeromaster Italy Tan Gialo Mimetico(1216)
- Indigó: Gunze H39 + H47 2:1
- Türkiz: Gunze RLM78 + valamilyen zöldet kevertem hozzá.

Ezek után egy darabka metricát sablonként használva kivágtam maszkolófóiából a hatszögeket. Eme munkafázis kissé leamortizált idegileg. Miután kiszenvedtem a fogalmam sincs hány darab hatszöget, már csak festeni kellett. Ez igen egyszerűnek tűnt. (Csak annak tűnt!) Kár, hogy nem maradt fenn annak a munkásnak a neve, aki ezt a mintát festette. Minden tiszteletem neki. Alig bírtam rajta eligazodni, ahhoz képest hogy ott voltak az arhív fotók. Egyébként a JaPo füzetben nem is találtam két egyforma festésű gépet. Valószínűleg csak az álcázófestés alapsémáját határozták meg, a pontos színtérképet nem.
Felfújtam a legvilágosabb színt, majd a megfelelő helyekre felraktam a maszkolókat, és jött a következő szín. Itt volt igazán segítségemre a matrica. Mivel a Berg mindíg ugyanazt a felét mutatta a fotósoknak, akárcsak a Hold nekünk, a másik felét kikövetkeztettem, folytatva a bal oldal mintáját. Sajnos a sok réteg miatt a végén a színek között enyhe szintkülönbség látható, de szerencsére csak ha súrolófényben nézzük.
Az alsó felületek fa, és vászon színt kaptak.
Furcsa, de már nem volt kedvem a jelzéseket is fújni, úgyhogy felraktam a készletben található matricákat, Aeromaster Set-Sol segítségével.

A varrás

Most már csak össze kellett varrni a Berg-et.
A huzalmerevítéseket a szokásos módon készítettem, a következő kiegészítéssel: Korábbi cikkemben (S.E. 5a), írtam már a nagy omega-betű alakú drótfülekről. Ezeket ragasztom bele a műanyagba, és ebbe fűzöm bele a Z63 huzalokat. Itt annyit változtattam, hogy a Part "controlhorns & turnbuckles" maratásából felhasználtam a 8-as fomájúakat is. A maratás egyik végét belefűztem a drótfülekbe, és úgy ragasztottam be. Ezáltal a Part maratás szabadon lifegett. A másik végén lévő lyukba fűztem bele a huzalt. A többi a szokásos módon történt.

Az utolsó momentum a lakkozás volt, a Lifecolor "satin clear" termékével.
P1010513
P1010513
P1010514
P1010514
P1010515
P1010515
P1010516
P1010516
P1010517
P1010517
P1010518
P1010518
P1010519
P1010519
P1010520
P1010520
P1010521
P1010521
P1010522
P1010522
P1010523
P1010523
P1010524
P1010524
P1010525
P1010525
P1010526
P1010526
P1010527
P1010527
P1010528
P1010528
P1010529
P1010529
2008.06.15.
Utolsó módosítás: 2008.06.20.
Propellerfanatic
Respect És Tisztelet Vadász Istvánnak a kiváló faanyagért.
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Zebi
2008.06.23. 18:17:34
Gyönyörű makett, egy igazi kis ékszer.
Mty,Matyi
2008.08.12. 13:02:40
Bocs hogy csak most írok.
Kösz! sokkal szebb mint a Promodellben, a képek is jobbak!
hofi
2008.09.30. 22:48:16
Aszt hiszem, szégyenletesen puskázni fogok innen, ha majd az enyimet építem. Nekem 1:72-es Toko van részben ugyane festéssel, de ők fekete sávot és L betűt adtak...
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció