Pintér György - Múzeumi krimik
Ahogy egyre mélyebbre ásom magamat, falunk helytörténetébe, úgy kerül elő egyre több adat. Így futott szemben velem a „gersekaráti ház” nevű címszó. Ez, Néprajzi Lexikon egyik oldalán található, a neten. Alaprajz mellékelve. Adta magát a feladat. Neki is fogtam. Az alaprajz és néhány fotó alapján, elkészítettem a terveket. Mértem szerkesztettem, végül kialakult a munkamenet. Egy teljes csokis, reggeli kukoricapehely-dobozt áldoztam a dologra. Maga az elrendezés nem volt bonyolult. Egy „egyvégtében” épült, „háromosztatú” ház. Az egyik legősibb forma. Az utcafronton egy szoba, mögötte egy konyha és leghátul egy kamra. Mindhárom bejárata az udvarról. A konyhában rakott tűzhely, a kamra, ajtóval szembeni falát betakartja a hombár. A falakat fehér temperával „meszeltem” be. Az ablakot fedő spaletta és az ajtó- valamint ablakkeretek sötétbarnák lettek. Hullámkartonból és az említett reggeli doboz anyagából elkészítettem a tűzhelyet.
A nagyobb kihívást a tető elkészítése jelentette. Több makettező kollégát kérdeztem meg, miből volna érdemes elkészíteni – 1:100 –es kicsinyítésben – a szalmazsupp tetőt. Több egész érdekes ötletet adtak. Végül a cérnaszálak illetve az ecsetszőr bizonyult megfelelőnek. A ház homlokzata festett volt. Erről szó esett néhány leírásban, de senki nem tudta, milyen volt. Egy helyen olvastam, hogy az azóta lebontott ház díszes homlokzatát a szombathelyi Savaria Múzeum falumúzeumában őrzik. Több sem kellett. Írtam a múzeumnak. Itt a Néprajzi Osztály munkatársai segítettek. Varázslatos gyorsasággal előkerítették, mi több, számomra ki is hozták a raktárból az 5 és fél méter hosszú, csaknem 1 méter magas deszka szerkezetet. Ezt sikerült lefényképezni. Nos ennek a képét sikerült annyira lekicsinyítenem, hogy, színes nyomtatás után fel tudtam ragasztani a makett homlokzatára. Ez sokat dobott a látványon. Maga a tető gázgyújtó maxi gyufaszálaiból állt össze. Erre ragasztottam egy vékonyabb kartonlapból kialakított tetőt. Ennek a felületéra kezdtem ragasztani a kötegekbe csomózott cérnát. A tető felső harmadát ecsetszőrrel fedtem. Ragasztóként Sulifixet használtam. Amikor elkészültem, hagytam száradni az egész tetőszerkezetet. Ezek után lefestettem az egész „zsupp”-ot sötétbarnára. Az ilyesforma tetők színe a friss aranysárgától a barnásszürkén át egészen a csaknem fekete, sötétbarnáig terjedhet.
Mielőtt a tetőt felragasztottam volna, a túlnyúló eresz alá beragasztottam az alátámasztást adó oszlopok szerepét ellátó gyufaszálakat. Ezt egy triplex kartonból kivágott alapba dolgoztam bele. A karton felületére finom homokot ragasztottam. Ez lett a házat körülvevő udvarrész.
Amikor ez elkészült, ragasztotta fel a tetőt az építményemre. Így együtt szépen nézett ki. Jól illeszkedtek a fődarabok egymáshoz. A következő feladat egy kút elkészítése lesz.