Görög hoplita (Miniart 16013 Greek hoplite)

1:16

Pintér György - Múzeumi krimik Üdv minden makettezőnek!

Ebben a leírásban egy történelmi figura "életre keltése" lesz a téma.

A figurát még 2013 nyarán vettem.Árát barátinak mondanám,mint drágának,tehát mindenképpen megéri azt a 3-4000 Forint közötti árat kiadni érte,mert a figura szép,tetszetős,még ha kicsit melós is lesz a vele való foglakozás.

Az ok,amiért mindenképpen szerettem volna egy ilyet is megépíteni az az,hogy tetszik a figura hadi felszerelése,de szimpatikus emellett az is hogy a korabeli görög harcosok milyen heroikus módon küzdöttek a kelet felől,Európa irányába nyomuló perzsa hódítók ellen.Bár gyenge párhuzam lehet(mert a csaták jellege más volt),de a görögök is hasonló elszántsággal szálltak szembe az idegen hadakkal,mint később a magyar várvédők Egernél,ahol sokszoros túlerővel szemben kellett helyt állniuk,és győzniük.
Igaz hogy a híres Thermopylae-i csata (K.e 480) megvívása történelmi leírások,elmondások szerint leginkább a spártaiak harca volt,de a perzsa hódítás minden görög városállamot és törzset egyformán fenyegetett,és Spárta hősei mellett az egyéb görög katonákra is elég védelmi feladat hárult,pl. mint az Athéni...egyéb hoplitákra.

Tehát adott volt a figura,de arra gondoltam hogy jó lenne kicsit kiemelni a többi közül,ezért terveztem neki egy,a többi talapzathoz mértem nagyobb dioráma alapot.
Mint általában,most is fa alapban gondolkodtam,egyrészt mert adott volt az alapanyag,másrészt meg ez az egyik kedvenc anyagom.

A figura és az alap egyszerre készültek,de a figura lett korábban kész.
Építéséről azt mondanám,tipikus Miniart,vagyis meg kell küzdeni vele alkalmanként,de mivel a figura kivitelezése kimondottan szép,mindenképpen megérte az a kis extra amit a tömítéssel,csiszolással kellett rá kellett fordítani.
Tetszett az is hogy a szett tartalmazott plusz alkatrészeket ahhoz,hogy pl. a jobb kéz nyújtott vagy behajlított pozícióban legyen.Én a behajlítottat választottam,ami eltér a doboztetőn ábrázolttól.Ennek egyik oka pedig az volt,hogy nyújtott kar esetén az egyébként elég hosszú lándzsa,előre sok helyet foglalt volna el térben,ami tároláskor hátrányt jelenthet,és több esély van arra hogy pl. (kézbe ragasztott esetben)szállításkor megsérül,eltörik...stb.
A bal kéz is adott volt egy opcionális felhasználáshoz,de ahhoz a kerek pajzsnak a talajon kellett volna lennie,amire rásimul a katona keze(ez az opció adott a Miniart harmadik görögjéhez,az Athéni hoplitához).Ez azonban nem volt kivitelezhető,mert ennek a hoplitának a pajzsán alul díszes "ruha anyag" van,ezt pedig nem lehetett volna,vagy csak nagyon körülményesen olyan formára alakítani hogy a talajon lehessen letéve.

Miután a karok,kezek beállításai el voltak döntve,arról is döntenem kellett hogy a figurát sisakkal a fején vagy anélkül akarom "hadrendbe állítani".Gondoltam hogy ha már adták a "hajat" is,kár lenne nem felhasználni,így ez lett a végleges megjelenítési forma.Erre végül egy vékony fonalból hajpántot ragasztottam,a sisakot meg külön használtam fel később a jeleneten.
A figura építése,mint már említettem,nem volt különösebben nehéz,kivéve az illesztési hibák eltüntetése,valamint az erre a műanyagra jellemző sajátosságok a ragasztás folyamataikor.Kicsit furán oldja a ragasztó a műanyagot,lassabban köt meg teljesen,de ha valamit korrigálni kell közben,akkor ez előnyt is jelenthet.

A figurát megint csak többféle festékkel,ecsettel festettem le.
Maga a ruházat és a páncélzat nem volt komplikált,de a test szín már több figyelmet igényelt.Mivel az árnyékolás művészetében még bőven van tanulnivalóm,azt mondanám hogy olyan amilyen,de ennél többre nem telt...(viszont igyekszem ezt is jobban magamévá tenni)!

A festést lassította a pajzs belső oldalának mintázata,valamint a külső szél megmintázása.
Itt,az alapszínek felhordása után megint elővettem az alkoholos filceimet és ezek segítségével alakítottam a mintákat.A pajzs alatti "ruha" dísz belső oldalán először vékony ceruzával gyengén felrajzolgattam a kocka mintát,majd nagyon lassan,vékony ecsettel kifestettem őket.
Ennek külső oldalára gyári matricát is ad a Miniart,plusz a fő mintát a pajzsra,ami egy oroszlánt ábrázol.Ezt nem akartam úgy hagyni ahogy ők nyomtatták,mert elég szerény volt,viszont alapnak meg jó egy egy kis továbbgondoláshoz.
Vékonyan,több rétegben átfestegettem a nagy vadat,majd a végén színes ceruzákat használva koszolgattam,satírozgattam.Nem mondanám hogy maga a tökély,de szerintem jobb mintha hozzá sem nyúltam volna.

Ennél a figuránál nincsenek komolyabb hozzáadások idegen anyagokból,kivétel mindössze a fejpánt és a kardnak,a felsőtesten átívelő "hordszíja".Minden más a dobozból lett építve.

Az alap fából lett összeállítva,faipari Pálma vizes ragasztó és kicsi szögek felhasználásával.
Amikor a váz készen volt,PURhab darabkákkal magasítottam,töltöttem ki olyan részeket,amikre később a "talaj" fel lett hordva.Ilyenkor gipsz,alapvakolat,cement,csemperagasztó különböző keverékeivel szoktam dolgozni.
Mikor ezzel is megvoltam,elkezdtem a különböző színeket egymás után felvinni rá,szintén ecsettel.Itt elsősorban a mediterrán/közel-keleti vidékekre nagyon jellemző vörhenyes,bézs,homok tónusokat próbáltam imitálni,hiszen Görögország is ebben a régióban található.
A vegetáció is ehhez lett tervezve,mert arrafelé is,mint a rengeteg napos órát látó hegyi környékek,sok a száraz,köves,kopár hely ahol leginkább fűcsomók és (tövises) bokrok találhatóak.Nyilván van ott is sokfajta fa,de az ide nem fért volna,így maradt ez a megoldás.

A terep nagyobb köveit ún. útalap kövekből szedegettem össze.Igyekeztem a sárgább tónusúakból bespájzolni,mert ezeket nem annyira kellett festékkel átkenegetni,mint a szürkéket.Ahol,pl.az alakja miatt kellett egy kő,viszont szürkésebb volt,ott jobban kellett a festés,de azért a sárgábbakra is jutott valamennyi hogy homogénebb összképet mutassanak a végén.

A figura egyik lábába alulról egy darab drótot ragasztottam,a talajba meg fúrtam egy kis lyukacskát,hogy harcosom ne tudjon könnyen fekvő pozitúrát felvenni,ha már kicsit elfáradt volna az álldogálásban,főleg olyankor amikor pl. a városban megrendezett,elsősorban gyerekeknek szánt kiállításokon a lurkók meg-meglökdösték nagy izgalmukban a kiállított tárgyak alatti asztalokat.

Summa-summárum,annyit tennék még zárásként a leírtakhoz,hogy mindent összevetve élveztem ennek az átlagosnál talán kicsit komplexebb történelmi figurás jelenetnek építését.

Tisztelettel:Darók Attila;Karcag