1:72
Pintér György - Múzeumi krimik
Tavaly ősszel határoztam el magam, hogy sokévnyi kihagyás után építek újra egy makettet. Akkor még csak egy építésről volt szó nameg persze azért gondolkoztam egy diorámán. A választásom az Italeri 1:72 méretarányú Opel Blitz-re esett mivel annyira tetszett, és mert egy korábbi Airfix makett miatt féltem egy féllánctalpas összerakásától. Úgyhogy egyik nap elsunnyogtam a boltba és megvettem.
A makett:
A makett maga szép kidolgozású nem is olyan vérprofiknak tervezett dolog volt. Sok fórum és egyéb makettező oldalak olvasása után a kereten festéssel kezdtem, ecsettel. Utána következett az összeszerelés, amit az útmutató alapján csináltam. Kilökőtüske nyommal nem találkoztam, és sorja is alig volt. Tömíteni is csak a fülkén kellett. Nagyon meg voltam elégedve az eredménnyel. A belső teret annyival dobtam föl, hogy lefestettem a műszerfalat, drótból raktam bele sebváltót, és zsebkendőből megcsináltam az üléshuzatot. Kár, hogy csak az üléshuzatból is alig látszik valami. Ami nekem hiányzott az a vonórész volt az alvázról, amit ezért levegőn száradó gyurmából csináltam. Az első kerekeknél volt egy kis hézag, úgyhogy kaptam az alkalmon és ferdén ragasztottam be őket, így egy kanyarodó autót csináltam. A készlethez adtak egy fröccsöntött ponyvát és hat szép olajos hordót. Ezeket nem használtam fel, hanem papírból és rézdrótból egy lőszeresládát készítettem.
A figurák:
A kanyarodó autónál döntöttem el végleg, hogy dioráma lesz belőle. Egy orosz rajtaütést akartam ábrázolni. De mivel sofőrt már nem tudtam berakni. Ezért arra, gondoltam, hogy az utazók kiszállnak a kocsiból, innen jött a kidőlt fa ötlete. A figurák az Italeri German Paratroopers, és a Revell Soviet Infantry készletből vannak. Pont megfelelőek voltak a céljaimra, a szovjet gránátos pedig egyből megtetszett. Kissé sorjásak és néhol rossz az öntés de ez vagy nem látszik, vagy tudtam orvosolni. Az oroszok festését a testvérem Művészolajfestékéből oldottam meg A keki kikeverése nehezen ment, ezért kicsit sárgásak a katonák.
A dioráma:
A történet egy kanyarodó útszakaszon játszódik, amit egy bombatámadásban kidőlt fa torlaszol el. A fa mögött szovjet katonák várják a német egységek utánpótlását, hogy megsemmisítsék. Két hason kúszó figura adta az ötletet, hogy legyen egy híd is ami alatt megbújnak ketten. Az egyik fejét levágtam, és fordítva ragasztottam vissza, hogy a németekre nézzen. Karácsonyra megkaptam az Építsünk diorámát I-II részét így az ünnepek lecsengésével azonnal nekiláttam az építésnek. Az alapot a könyv szerint csináltam, az út kerti föld vizes faragasztóval fölragasztva. A fű modellvasútra való műfű, és a fákból az egyik törzse az sodort rézdrót a kidőlté szárított fagally. A lobkorona kenderkóc mohával, és szép őszi hatást kelt. A hidat gyufából és hurkapálcikákból csináltam, amit vízfestékkel festettem.
A makett:
A makett maga szép kidolgozású nem is olyan vérprofiknak tervezett dolog volt. Sok fórum és egyéb makettező oldalak olvasása után a kereten festéssel kezdtem, ecsettel. Utána következett az összeszerelés, amit az útmutató alapján csináltam. Kilökőtüske nyommal nem találkoztam, és sorja is alig volt. Tömíteni is csak a fülkén kellett. Nagyon meg voltam elégedve az eredménnyel. A belső teret annyival dobtam föl, hogy lefestettem a műszerfalat, drótból raktam bele sebváltót, és zsebkendőből megcsináltam az üléshuzatot. Kár, hogy csak az üléshuzatból is alig látszik valami. Ami nekem hiányzott az a vonórész volt az alvázról, amit ezért levegőn száradó gyurmából csináltam. Az első kerekeknél volt egy kis hézag, úgyhogy kaptam az alkalmon és ferdén ragasztottam be őket, így egy kanyarodó autót csináltam. A készlethez adtak egy fröccsöntött ponyvát és hat szép olajos hordót. Ezeket nem használtam fel, hanem papírból és rézdrótból egy lőszeresládát készítettem.
A figurák:
A kanyarodó autónál döntöttem el végleg, hogy dioráma lesz belőle. Egy orosz rajtaütést akartam ábrázolni. De mivel sofőrt már nem tudtam berakni. Ezért arra, gondoltam, hogy az utazók kiszállnak a kocsiból, innen jött a kidőlt fa ötlete. A figurák az Italeri German Paratroopers, és a Revell Soviet Infantry készletből vannak. Pont megfelelőek voltak a céljaimra, a szovjet gránátos pedig egyből megtetszett. Kissé sorjásak és néhol rossz az öntés de ez vagy nem látszik, vagy tudtam orvosolni. Az oroszok festését a testvérem Művészolajfestékéből oldottam meg A keki kikeverése nehezen ment, ezért kicsit sárgásak a katonák.
A dioráma:
A történet egy kanyarodó útszakaszon játszódik, amit egy bombatámadásban kidőlt fa torlaszol el. A fa mögött szovjet katonák várják a német egységek utánpótlását, hogy megsemmisítsék. Két hason kúszó figura adta az ötletet, hogy legyen egy híd is ami alatt megbújnak ketten. Az egyik fejét levágtam, és fordítva ragasztottam vissza, hogy a németekre nézzen. Karácsonyra megkaptam az Építsünk diorámát I-II részét így az ünnepek lecsengésével azonnal nekiláttam az építésnek. Az alapot a könyv szerint csináltam, az út kerti föld vizes faragasztóval fölragasztva. A fű modellvasútra való műfű, és a fákból az egyik törzse az sodort rézdrót a kidőlté szárított fagally. A lobkorona kenderkóc mohával, és szép őszi hatást kelt. A hidat gyufából és hurkapálcikákból csináltam, amit vízfestékkel festettem.
|
|
1.
|
|
|
2.
|
|
|
3.
|
|
|
4.
|
|
|
5.
|
|
|
6.
|
|
|
7.
|
|
|
7.
|
|
|
8.
|
|
|
9.
|
2011.10.23.
Utolsó módosítás: 2011.10.26.
Utolsó módosítás: 2011.10.26.