HMS Ajax
1:700, Flyhawk
Pintér György - Múzeumi krimik
Ez a beszámoló a Flyhawk 1700 HMS Ajax deluxe kit építéséről szól. A hajót 1939-es formájában jelenítik meg, a szándékom azonban az volt, hogy 1941 elején mutassam be, így számos változtatásra volt szükség. Az építés során a Profile Morskie füzetet, Alan Raven és Norman Friedman brit cirkálókról szóló könyveit, online talált fényképeket és kisebb mértékben más írott anyagokat is felhasználtam. A Flyhawk hajói közvélekedés szerint a fröccsöntött kategória legjobbjai közé tartoznak, így nagy elvárásokkal vágtam bele az első Flyhawk makettem építésébe. Összességében a kit nem okozott csalódást csodálatosan gazdagon részletezett, jól illeszkedő, finoman kidolgozott alkatrészeivel. A mellékelt két fotómaratott lap használata mellett számos gyártó, köztük a WEM, Flyhawk, Five Star, Artist Hobby, Rainbow, Voyager stb. különféle maratott részleteit használtam. A Micro Master 3D nyomtatott elemei és négy gyártó szintén 3D nyomtatott figurái segítettek a részletek feljavításában.
Szokás szerint a hajótesttel kezdtem. A hajótest víz alatti részét a felső részhez ragasztottam, majd a vízvonal alatt valamivel levágtam, ami lehetővé teszi a modell későbbi beillesztését a dioráma művízébe süllyesztve, elérve a megfelelő szabad oldalmagasságot. Az oldalakat többek között maratott, mágneses aknák elleni kábellel, ablakkeretekkel és egyéb apróságokkal részleteztem. Az alsó ablaksort a '41-es állapotnak megfelelően eltömítettem. Néhány nyílásfedéllel egészítettem ki a fedélzeten található, finoman kidolgozott részleteket. Két nagy lejárófedelet kinyitottam úgy, hogy a tetejüket gondosan levágtam, a fedélzetbe lyukat vágtam, majd félig nyitott helyzetben visszaragasztottam a fedeleket. Offszetlemezből alakítottam ki a légvédelmi lövegek körüli, az 1939-es állapotból hiányzó mellvédeket. A shelter deck-et és a hídszerkezetet a Micro Master 3D nyomtatott alkatrésze váltotta fel, amely helyesen mutatja az 1941-ig végrehajtott számos változtatást. Szinte az összes szögletes ablakot és számos ajtót kinyitva jelenítettem meg: az összes szépen kidolgozott felületi részletet levágtam, és egy Flyhawk maratott készlet (valójában kissé túlméretezett) elemeivel helyettesítettem. Maratott ablakokkereteket és kapaszkodókat ragasztottam a felépítmény oldalaihoz (utóbbit csak festés után). A Micro Master készlet többi felépítmény-elemét különféle okokból nem használtam (leginkább azért, mert nem tűntek szebbnek a kit megfelelő alkatrészeinél).
A kéményt Albion Alloys gőzcsövekkel díszítettem fel. A hátsó felépítményt az 1941-es kinézethez igazítottam, beleértve egy saját építésű felépítmény-elem kialakítását.
Mindkét árboc szintén saját építésű – a rúdárbócokat a River Plate-i csatában elszenvedett károk után a korábbitól eltérő magasságú tripód árbócokra cserélték. Ezeket rézcsövekből (Albion Alloys) és a Master Model réz keresztrúdjaiból készítettem és számos aprósággal egészítettem ki.
A kitben nem szereplő további maratott szerelvények a következők voltak: csónakdaruk, horgonyok, mélységmérő platformok, beszállólétrák (amelyeket a modell diorámába helyezése után lehet csak felhelyezni), valamint 279-es típusú radarantennák.
Minden csónak a Micro Mastertől származott – gyönyörűen kidolgozott kis gyöngyszemek, amelyek további feljavítást nem igényelnek. Hárman közülük a diorámában fognak szerepelni. Az evezős csónakokba WEM maratott evezőket helyeztem.
A fegyverzetet szinte teljes egészében szintén a Micro Mastertől szereztem be – meg kell jegyezni, hogy az eredetihez való hűség ugyanolyan lenyűgöző, mint a hihetetlenül finom részletek. Nem találtam négycsövű pom-pomokat a kínálatukban, így ez egy HS Modelstől való, ugyanolyan kiváló minőségű termék.
A megjelenített állapotban a HMS Ajax egy három színből álló álcázófestéket viselt: AP 507A sötétszürke, AP 507C világosszürke és a kettő keverékéből álló köztes szín (korábban tévesen AP 507B-ként emlegették).
A Profile Morskie színes ábráin látható illusztráció jól megfelelt a fényképeknek, ezért a minta körvonalait tekintve referenciaként használtam. Sajnos a fafedélzet 1941-ben az acélfedélzethez hasonlóan AP 507A sötétszürke színnel volt lefestve – az eredeti színében meghagyott teakfa fedélzet szebbnek tűnik számomra. Kissé kopott fedélzetfestést terveztem bemutatni, ezt a hatást úgy értem (volna) el, hogy először teak színűre fújtam a fedélzetet, majd sötétszürkére, ezután helyenként óvatosan lekapartam, hogy a fa színe látszódjon. A kívánt hatást nem igazán sikerült elérni - az apró, lekapart foltok leginkább festési hibának tűnnek.
A nyitott híd fedélzetét fakított WEM Corticene festékkel fújtam le. Fekete helyett igen sötétszürke (Revell 9) lett a vízvonal és a kémény teteje, majd a kamuflázs színei közül WEM 507A követte a hajótest maszkolása után. A WEM 507C felvitele előtt újabb maszkolási szakasz következett. Utolsó lépésként középszürke csíkokat fújtam a két szürke színsávot elválasztó területek nagy részére, de nem mindenhol. Minden színt fakítottam, bár ez a fényképeken nem igazán látszik. Bevallom, nem igazán tetszett az előzőleg elkészült HMS York építésénél használt korábbi WEM 507C sárgás árnyalata, és vettem a bátorságot, hogy kék és fehér színnel módosítsam, így hűvösebb és világosabb árnyalatú lett. Egyébként nagyra értékelem a Colourcoats enamelek gazdag választékát, színhűségét és minőségét, és ameddig csak tudom, szeretném használni őket, annak ellenére, hogy az akrilfestékek használata lett jó pár éve az általános trend. A cég ismételt tulajdonosváltása nagyon aggasztott, és ahhoz vezetett, hogy ezekből a festékekből olyan mennyiséget vásároltam össze, ami messze meghaladja az előre látható szükségleteimet. Az 507C azonban egy gyakran használt árnyalat, ezért minden csepp készletemet el akarom használni. Sajnos rendkívül nehéz ilyen festékeket beszerezni Magyarországon, mivel a nemzetközi szállítási szabályozások egyre szigorúbbak. Nagyon utálom a maszkolást, és igyekszem minimális szinten tartani. A fedélzeteket ezért egyáltalán nem maszkoltam, az éles határokat csak a függőleges felületek lefújásának irányára odafigyelve értem el. A hídon és a kéményen a kamuflázs paneleinek határait és az apró részleteket finom ecsettel festettem. A kamuflázs eléggé kontrasztosra sikerült, de azt hiszem, az eredeti ilyennek volt szánva.
A koszolás-kontrasztozás megkezdése előtt a hajótestet és a felépítmény elemeit fényes lakkal (Alclad II Klear Kote) fújtam le. A merülést mutató Plimsoll-jelek matricák (Five Star, kissé túlméretezett, de a megfelelő római számokkal) felhelyezése után négy különböző árnyalattal mostam át a hajót az AK és az Abteilung hajókhoz való készleteiből. Az árnyékok megjelenítéséhez az AK olajfestékét (AK 502 Shades for Grey Ships) és az Abteilung 306-os, fentebb említett készletéből vett fekete olajfestékét használtam, utóbbit a sötétszürke felületekhez. Minden kiálló részletre ráfestettem az élfényeket, egy árnyalattal világosabban, mint a megfelelő álcázópanel. Két árnyalatból némi rozsdát (ismét AK) vittem fel, és utolsó lépésként egy vékony réteg matt lakk (Revell 02) zárta le a festést. Kicsit féltem, hogy a túl sok festékréteg (alapozó, alapszín, fényes lakk, koszolás, matt lakk) eltakarja a részleteket, de összességében a festés egész jól sikerült.
A festés befejezése után kezdődhetett legélvezetesebb rész, a végső összeszerelés. Végre meghozta gyümölcsét a sok előkészítő munka.
Bevallom, hogy a könnyebb megoldást választottam, és a kit maratott korlátjait használtam. Ez valamivel vastagabb, mint a WEM Ultrafine vagy a Gold Medal Gold Plus korlát, de méretre szabott, így a felhelyezése sokkal könnyebb. A hajó mindkét végén a kikötőbójákhoz lesz rögzítve, a horgonyokat pedig oldalra függesztettem, ahogy sok fényképen láthatók. A cirkálót karbantartás és a készletek feltöltése közben szándékozom megjeleníteni, ezért a fegyverzet tornyait és lövegcsöveit különböző szögekben elfordítva és beállítva ragasztottam fel.
A kötélzet a szokásos módon készült: a jelzőzászlók kötelei és az antennák Infini 0,045 mm-es Lycra anyagból, szinte minden más húzott szálból készült. A Lycra átlátszó, és a színezés problémát jelenthet. Akkor tudtam csak elvégezni, amikor a kötelek már a helyükön voltak. Az antennákat fekete filctollal színeztem - ez elég egyszerű. Szeretem a kenderkötelek és a kötélzet többi része közötti színkülönbséget megjeleníteni. Kerülöm az élénk színeket, és általában középszürkét választok a napszítta kenderkötelekhez. A Lycra nehezen festhető, ezért több rétegre van szükség, ami vastagit. Az első felvitt árnyalatot túl világosnak ítéltem, és újrafestettem a köteleket, amelyek így egy kicsit vastagabbnak tűnnek, mint a korábban elkészült HMS Yorkon lévő, ugyanabból az anyagból készült kötelek. A tripód árbócoknak nincs tartókötélzetük, ezért a kötélzet egésze sokkal kevésbé bonyolult és látványos, mint a Yorknál.
A kezdetektől fogva azt terveztem, hogy számos figurát, valamint néhány hordót és ládát helyezek el a makettemen, hogy a karbantartás és az ellátmányozás tevékenységének benyomását keltsem. 153 darab 3D-s figurát választottam ki és készítettem elő négy gyártótól (Five Star, Triumph Model, Black Cat Model és ION Model), hogy elegendő változatosságot biztosítsak a pózokhoz. Sötétkékkel lefújtam őket, majd az ingek, gallérok, arcok és kezek, haj és sapkák látható részeit fehérre, középkékre, hússzínűre és sötétkékre festettem ecsettel. Maratott faládákat, fémvödröket és műgyanta hordókat (Five Star) helyeztem el a fedélzet középső részén. Megpróbáltam különböző tevékenységeket ábrázolni, mint például tárgyak emelését a daruval (egy bárkáról, amelyet később a diorámán fog szerepelni), a lövegtornyoknak és az "A" torony jobb oldali csövének tisztítását, különféle felszerelések szállítását stb. A hajó most már elkészült, kivéve az alsó, kihajtható bumokat a beszállólétrákat és három csónakot, amelyeket a diorámán, a hajó körül fogok elhelyezni
A következő hajóm a Black Cat Models HMS Begonia-ja lesz, HMS Gloxiniaként megépítve. A tervezett diorámám harmadik tagja, a HMS York, már elkészült.
A hajótest előkészítése
Szokás szerint a hajótesttel kezdtem. A hajótest víz alatti részét a felső részhez ragasztottam, majd a vízvonal alatt valamivel levágtam, ami lehetővé teszi a modell későbbi beillesztését a dioráma művízébe süllyesztve, elérve a megfelelő szabad oldalmagasságot. Az oldalakat többek között maratott, mágneses aknák elleni kábellel, ablakkeretekkel és egyéb apróságokkal részleteztem. Az alsó ablaksort a '41-es állapotnak megfelelően eltömítettem. Néhány nyílásfedéllel egészítettem ki a fedélzeten található, finoman kidolgozott részleteket. Két nagy lejárófedelet kinyitottam úgy, hogy a tetejüket gondosan levágtam, a fedélzetbe lyukat vágtam, majd félig nyitott helyzetben visszaragasztottam a fedeleket. Offszetlemezből alakítottam ki a légvédelmi lövegek körüli, az 1939-es állapotból hiányzó mellvédeket. A shelter deck-et és a hídszerkezetet a Micro Master 3D nyomtatott alkatrésze váltotta fel, amely helyesen mutatja az 1941-ig végrehajtott számos változtatást. Szinte az összes szögletes ablakot és számos ajtót kinyitva jelenítettem meg: az összes szépen kidolgozott felületi részletet levágtam, és egy Flyhawk maratott készlet (valójában kissé túlméretezett) elemeivel helyettesítettem. Maratott ablakokkereteket és kapaszkodókat ragasztottam a felépítmény oldalaihoz (utóbbit csak festés után). A Micro Master készlet többi felépítmény-elemét különféle okokból nem használtam (leginkább azért, mert nem tűntek szebbnek a kit megfelelő alkatrészeinél).
Kémény
A kéményt Albion Alloys gőzcsövekkel díszítettem fel. A hátsó felépítményt az 1941-es kinézethez igazítottam, beleértve egy saját építésű felépítmény-elem kialakítását.
Mindkét árboc szintén saját építésű – a rúdárbócokat a River Plate-i csatában elszenvedett károk után a korábbitól eltérő magasságú tripód árbócokra cserélték. Ezeket rézcsövekből (Albion Alloys) és a Master Model réz keresztrúdjaiból készítettem és számos aprósággal egészítettem ki.
A kitben nem szereplő további maratott szerelvények a következők voltak: csónakdaruk, horgonyok, mélységmérő platformok, beszállólétrák (amelyeket a modell diorámába helyezése után lehet csak felhelyezni), valamint 279-es típusú radarantennák.
Minden csónak a Micro Mastertől származott – gyönyörűen kidolgozott kis gyöngyszemek, amelyek további feljavítást nem igényelnek. Hárman közülük a diorámában fognak szerepelni. Az evezős csónakokba WEM maratott evezőket helyeztem.
A fegyverzetet szinte teljes egészében szintén a Micro Mastertől szereztem be – meg kell jegyezni, hogy az eredetihez való hűség ugyanolyan lenyűgöző, mint a hihetetlenül finom részletek. Nem találtam négycsövű pom-pomokat a kínálatukban, így ez egy HS Modelstől való, ugyanolyan kiváló minőségű termék.
A megjelenített állapotban a HMS Ajax egy három színből álló álcázófestéket viselt: AP 507A sötétszürke, AP 507C világosszürke és a kettő keverékéből álló köztes szín (korábban tévesen AP 507B-ként emlegették).
Az összes alkatrész festés előtt
A Profile Morskie színes ábráin látható illusztráció jól megfelelt a fényképeknek, ezért a minta körvonalait tekintve referenciaként használtam. Sajnos a fafedélzet 1941-ben az acélfedélzethez hasonlóan AP 507A sötétszürke színnel volt lefestve – az eredeti színében meghagyott teakfa fedélzet szebbnek tűnik számomra. Kissé kopott fedélzetfestést terveztem bemutatni, ezt a hatást úgy értem (volna) el, hogy először teak színűre fújtam a fedélzetet, majd sötétszürkére, ezután helyenként óvatosan lekapartam, hogy a fa színe látszódjon. A kívánt hatást nem igazán sikerült elérni - az apró, lekapart foltok leginkább festési hibának tűnnek.
A nyitott híd fedélzetét fakított WEM Corticene festékkel fújtam le. Fekete helyett igen sötétszürke (Revell 9) lett a vízvonal és a kémény teteje, majd a kamuflázs színei közül WEM 507A követte a hajótest maszkolása után. A WEM 507C felvitele előtt újabb maszkolási szakasz következett. Utolsó lépésként középszürke csíkokat fújtam a két szürke színsávot elválasztó területek nagy részére, de nem mindenhol. Minden színt fakítottam, bár ez a fényképeken nem igazán látszik. Bevallom, nem igazán tetszett az előzőleg elkészült HMS York építésénél használt korábbi WEM 507C sárgás árnyalata, és vettem a bátorságot, hogy kék és fehér színnel módosítsam, így hűvösebb és világosabb árnyalatú lett. Egyébként nagyra értékelem a Colourcoats enamelek gazdag választékát, színhűségét és minőségét, és ameddig csak tudom, szeretném használni őket, annak ellenére, hogy az akrilfestékek használata lett jó pár éve az általános trend. A cég ismételt tulajdonosváltása nagyon aggasztott, és ahhoz vezetett, hogy ezekből a festékekből olyan mennyiséget vásároltam össze, ami messze meghaladja az előre látható szükségleteimet. Az 507C azonban egy gyakran használt árnyalat, ezért minden csepp készletemet el akarom használni. Sajnos rendkívül nehéz ilyen festékeket beszerezni Magyarországon, mivel a nemzetközi szállítási szabályozások egyre szigorúbbak. Nagyon utálom a maszkolást, és igyekszem minimális szinten tartani. A fedélzeteket ezért egyáltalán nem maszkoltam, az éles határokat csak a függőleges felületek lefújásának irányára odafigyelve értem el. A hídon és a kéményen a kamuflázs paneleinek határait és az apró részleteket finom ecsettel festettem. A kamuflázs eléggé kontrasztosra sikerült, de azt hiszem, az eredeti ilyennek volt szánva.
Törzs koszolva
A koszolás-kontrasztozás megkezdése előtt a hajótestet és a felépítmény elemeit fényes lakkal (Alclad II Klear Kote) fújtam le. A merülést mutató Plimsoll-jelek matricák (Five Star, kissé túlméretezett, de a megfelelő római számokkal) felhelyezése után négy különböző árnyalattal mostam át a hajót az AK és az Abteilung hajókhoz való készleteiből. Az árnyékok megjelenítéséhez az AK olajfestékét (AK 502 Shades for Grey Ships) és az Abteilung 306-os, fentebb említett készletéből vett fekete olajfestékét használtam, utóbbit a sötétszürke felületekhez. Minden kiálló részletre ráfestettem az élfényeket, egy árnyalattal világosabban, mint a megfelelő álcázópanel. Két árnyalatból némi rozsdát (ismét AK) vittem fel, és utolsó lépésként egy vékony réteg matt lakk (Revell 02) zárta le a festést. Kicsit féltem, hogy a túl sok festékréteg (alapozó, alapszín, fényes lakk, koszolás, matt lakk) eltakarja a részleteket, de összességében a festés egész jól sikerült.
A festés befejezése után kezdődhetett legélvezetesebb rész, a végső összeszerelés. Végre meghozta gyümölcsét a sok előkészítő munka.
Bevallom, hogy a könnyebb megoldást választottam, és a kit maratott korlátjait használtam. Ez valamivel vastagabb, mint a WEM Ultrafine vagy a Gold Medal Gold Plus korlát, de méretre szabott, így a felhelyezése sokkal könnyebb. A hajó mindkét végén a kikötőbójákhoz lesz rögzítve, a horgonyokat pedig oldalra függesztettem, ahogy sok fényképen láthatók. A cirkálót karbantartás és a készletek feltöltése közben szándékozom megjeleníteni, ezért a fegyverzet tornyait és lövegcsöveit különböző szögekben elfordítva és beállítva ragasztottam fel.
A kötélzet a szokásos módon készült: a jelzőzászlók kötelei és az antennák Infini 0,045 mm-es Lycra anyagból, szinte minden más húzott szálból készült. A Lycra átlátszó, és a színezés problémát jelenthet. Akkor tudtam csak elvégezni, amikor a kötelek már a helyükön voltak. Az antennákat fekete filctollal színeztem - ez elég egyszerű. Szeretem a kenderkötelek és a kötélzet többi része közötti színkülönbséget megjeleníteni. Kerülöm az élénk színeket, és általában középszürkét választok a napszítta kenderkötelekhez. A Lycra nehezen festhető, ezért több rétegre van szükség, ami vastagit. Az első felvitt árnyalatot túl világosnak ítéltem, és újrafestettem a köteleket, amelyek így egy kicsit vastagabbnak tűnnek, mint a korábban elkészült HMS Yorkon lévő, ugyanabból az anyagból készült kötelek. A tripód árbócoknak nincs tartókötélzetük, ezért a kötélzet egésze sokkal kevésbé bonyolult és látványos, mint a Yorknál.
A kezdetektől fogva azt terveztem, hogy számos figurát, valamint néhány hordót és ládát helyezek el a makettemen, hogy a karbantartás és az ellátmányozás tevékenységének benyomását keltsem. 153 darab 3D-s figurát választottam ki és készítettem elő négy gyártótól (Five Star, Triumph Model, Black Cat Model és ION Model), hogy elegendő változatosságot biztosítsak a pózokhoz. Sötétkékkel lefújtam őket, majd az ingek, gallérok, arcok és kezek, haj és sapkák látható részeit fehérre, középkékre, hússzínűre és sötétkékre festettem ecsettel. Maratott faládákat, fémvödröket és műgyanta hordókat (Five Star) helyeztem el a fedélzet középső részén. Megpróbáltam különböző tevékenységeket ábrázolni, mint például tárgyak emelését a daruval (egy bárkáról, amelyet később a diorámán fog szerepelni), a lövegtornyoknak és az "A" torony jobb oldali csövének tisztítását, különféle felszerelések szállítását stb. A hajó most már elkészült, kivéve az alsó, kihajtható bumokat a beszállólétrákat és három csónakot, amelyeket a diorámán, a hajó körül fogok elhelyezni
A következő hajóm a Black Cat Models HMS Begonia-ja lesz, HMS Gloxiniaként megépítve. A tervezett diorámám harmadik tagja, a HMS York, már elkészült.
Egy toll mellett a méret érzékeltetésére
HMS Ajax
1:700 Flyhawk
1:700 Flyhawk
|
|
Egy toll mellett a méret érzékeltetésére
|
|
|
Felhasznált irodalom
|
|
|
A kit, a kiegészítők és az építési terv
|
|
|
Kezdem levágni a törzs alsó részét
|
|
|
A hajótest előkészítése
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A hajótest alapozva
|
|
|
Kémény
|
|
|
Kémény
|
|
|
Felépítmény
|
|
|
Hátsó felépítmény
|
|
|
Hátsó felépítmény - további részletekkel
|
|
|
Előárbóc
|
|
|
Profile Morskie kamuflázs kép
|
|
|
Elő- és főárbóc
|
|
|
Fegyverzettel
|
|
|
Négycsövű pom-pom (HS Models)
|
|
|
Az összes alkatrész festés előtt
|
|
|
Fafedélzet festve
|
|
|
...plusz sötétszürke (fekete helyett)
|
|
|
AP 507A
|
|
|
AP 507C maszkolással
|
|
|
AP 507C maszkolás nélkül
|
|
|
Középszürke sávokkal
|
|
|
Törzs koszolva
|
|
|
|
|
|
Kezdődik az összeállítás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Horgony
|
|
|
Majdnem kész
|
|
|
|
|
|
Kötélzettel
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legénységgel
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kész
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2026.01.17.