1:35
Pintér György - Múzeumi krimik
Ez az első cikkem ezen az oldalon és remélem nem nyújtok majd túl nagy csalódást. Még kezdőnek számítok a "szakmában", de sokat szeretnék még tanulni és sok technikát szeretnék elsajátítani, így kérlek Titeket, hogy nyugodtan zúdítsatok rám hideget és meleget is egyaránt.
Nos, nem is nyújtom tovább a rétestésztát...
Kicsi előzmény a makett életéről. Ez a jármű főleg az Öböl-háború idején teljesített katonai szolgálatot. Azóta számos civil típusa is elterjedt, sőt még katonai szolgálatának ideje alatt is számos változata létezett. Hamar kivívta a magának való tiszteletet robosztus felépítésével, nagy teherbírásával és egyszerű szerkezetével.
Nagyon kedvelem a Humwee-ket és el is határoztam, hogy összerakok egyet. Megvásároltam a Tamiya-tól az M1025-öst. Sajnos (vagy nem), már az elején makacsul elhatároztam, hogy kicsit átépítem a makettet. Ragaszkodtam a dzsungel-beállítottsághoz és az álcahálóhoz. Erről később...
A doboz felnyitása után neki is láttam a munkának. Az alkatrészek jól passzoltak egymáshoz és nem is akadtam bele összeillesztési hibába. Az eredetileg merev vázas tetőt kicseréltem ponyvára, amit zsebkendőből és ragasztóból hoztam össze. Ehhez az alkatrésztartó keretéből eszkábáltam merevítőket a terepjáró tetejére és az ülések mögé. Az ágterelő elejére küllőkből vágtam vascsöveket és felkötöztem őket a helyükre. Majd következett a plató. Egy hordót festettem be és tettem rá. Ezek után készítettem el az álcahálót gézdarabból. Méretre vágás után lefestettem, és száradás után már könnyedén felvette a hordó alakját.
A festés a legizgalmasabb rész egy makett összerakása során. Humbrol festékeket alkalmaztam. Alapozás után, fekete és v.barna keverékével adtam a makettnek egy alapszínt, majd több réteg világosítás következett, miközben kialakítottam a foltokat. Tudom, hogy a világosabbat könnyebb sötétíteni, de így árnyaltabb foltok keletkeztek.
Száradás után koszoltam és hajlakkoztam. Utána kisebb cseppeket csöpögtettem a motorházra, hiszen dzsungelben igen nedves a levegő és gyakoriak a felhőszakadások. Később a növényeknek is adtam pár réteg hajlakkot, hogy a páratartalmat imitáljam.
A figurákat a készlettel adták. Terepszínűre festve őket egy kis koszolást követően kerültek a helyükre.
Az alapot sötét és világosbarna zománcfesték és homok keverékéből alakítottam ki. Előre megfúrtam a fák helyét, így a stabilitásuk nem okozott nagy gondot. Előtte az aljnövényzetet alakítottam ki fű, fűrészpor és háncs együttesével. A még puha talajba (kb. 1,5 - 2 nap száradás kell neki) különféle "gazokat" nyomkodtam. Legvégül a fák kerültek a helyükre, majd egy-két réteg hajlakk. Az alap szélét "mohás" fatörzsekkel borítottam, amiből a talajra is jutott - mint kidőlt, elkorhadt fa.
Kérlek titeket,véleményezzétek a cikkemet, hiszen saját hibáiból tanul a legjobban az ember.
Összességében kijelenthető, hogy akinek nagy a fantáziája és van kedve átépíteni a már megvett modellt, az Humwee-t vegyen, mert közel 30 különböző típusa létezik. És a festésnél sincsenek kötött momentumok.
Nos, nem is nyújtom tovább a rétestésztát...
Kicsi előzmény a makett életéről. Ez a jármű főleg az Öböl-háború idején teljesített katonai szolgálatot. Azóta számos civil típusa is elterjedt, sőt még katonai szolgálatának ideje alatt is számos változata létezett. Hamar kivívta a magának való tiszteletet robosztus felépítésével, nagy teherbírásával és egyszerű szerkezetével.
Nagyon kedvelem a Humwee-ket és el is határoztam, hogy összerakok egyet. Megvásároltam a Tamiya-tól az M1025-öst. Sajnos (vagy nem), már az elején makacsul elhatároztam, hogy kicsit átépítem a makettet. Ragaszkodtam a dzsungel-beállítottsághoz és az álcahálóhoz. Erről később...
A doboz felnyitása után neki is láttam a munkának. Az alkatrészek jól passzoltak egymáshoz és nem is akadtam bele összeillesztési hibába. Az eredetileg merev vázas tetőt kicseréltem ponyvára, amit zsebkendőből és ragasztóból hoztam össze. Ehhez az alkatrésztartó keretéből eszkábáltam merevítőket a terepjáró tetejére és az ülések mögé. Az ágterelő elejére küllőkből vágtam vascsöveket és felkötöztem őket a helyükre. Majd következett a plató. Egy hordót festettem be és tettem rá. Ezek után készítettem el az álcahálót gézdarabból. Méretre vágás után lefestettem, és száradás után már könnyedén felvette a hordó alakját.
A festés a legizgalmasabb rész egy makett összerakása során. Humbrol festékeket alkalmaztam. Alapozás után, fekete és v.barna keverékével adtam a makettnek egy alapszínt, majd több réteg világosítás következett, miközben kialakítottam a foltokat. Tudom, hogy a világosabbat könnyebb sötétíteni, de így árnyaltabb foltok keletkeztek.
Száradás után koszoltam és hajlakkoztam. Utána kisebb cseppeket csöpögtettem a motorházra, hiszen dzsungelben igen nedves a levegő és gyakoriak a felhőszakadások. Később a növényeknek is adtam pár réteg hajlakkot, hogy a páratartalmat imitáljam.
A figurákat a készlettel adták. Terepszínűre festve őket egy kis koszolást követően kerültek a helyükre.
Az alapot sötét és világosbarna zománcfesték és homok keverékéből alakítottam ki. Előre megfúrtam a fák helyét, így a stabilitásuk nem okozott nagy gondot. Előtte az aljnövényzetet alakítottam ki fű, fűrészpor és háncs együttesével. A még puha talajba (kb. 1,5 - 2 nap száradás kell neki) különféle "gazokat" nyomkodtam. Legvégül a fák kerültek a helyükre, majd egy-két réteg hajlakk. Az alap szélét "mohás" fatörzsekkel borítottam, amiből a talajra is jutott - mint kidőlt, elkorhadt fa.
Kérlek titeket,véleményezzétek a cikkemet, hiszen saját hibáiból tanul a legjobban az ember.
Összességében kijelenthető, hogy akinek nagy a fantáziája és van kedve átépíteni a már megvett modellt, az Humwee-t vegyen, mert közel 30 különböző típusa létezik. És a festésnél sincsenek kötött momentumok.
|
| A ponyvás ötletet… |
|
| M998A1_M1038.jpeg |
|
| Előről |
|
| Oldalról |
|
| saras és nedves… |
|
| a nagy reményekkel… |
|
| belső tér |
|
| felülnézet |
|
| közeli - ágterel |
|
| álcaháló 2 |
|
| békapersprektíva |
|
| ,,valaki letörö… |
|
| esőben a legjobb k… |
|
| korhadó fa |
|
| dühében ö… |
2009.10.16.