Heinkel He-112 B-0

Heinkel He-112 B-0

1:72, RS models
Pintér György - Múzeumi krimik Múltbéli elhatározásomat - miszerint megépítem a Magyar Légierőben régen és ma megfordult géptípusokat - ezúttal egy olyan típus megépítésével vittem közelebb a beteljesüléshez, amely akár komolyabb szerepet is betölthetett volna a II. világháborúban, de sajnos szerencsétlen csillagzat alatt született. Essen pár szó tehát a Heinkel He-112-esről, amely a Messerschmitt Bf-109-es vetélytársaként indult, de végül nem futott be túl nagy karriert.

Az RS models által kiadott 1:72-es léptékarányú készlet több verzióban is megjelent, többek között egy limitált kiadással is. Ebben a műanyag alkatrészek mellett volt gyári fémmaratás, illetve egy teljes gyanta Jumo motor is, ami akkoriban elég high-tech dolognak számított. Az idők folyamán sajnos ezek az extrák eltűntek, csak a műanyag alkatrészek maradtak, illetve többféle matricaváltozattal dobták piacra. Az én példányom értelemszerűen magyar ék felségjelzésű matricával "szerelt" változat, a dobozon egy érdekes, sárga taktikai jelzésekkel festett repülőgéppel. Az egy darab öntőkereten viszonyleg kevés alkatrészt találunk, annál több sorjával. Néhány helyen öntéshibák, anyaghalmozódások is találhatók, persze mindig a legkényesebb helyen, például a has alatti hűtő rácsai között. A panelvonalak finoman vésettek, de néhol a "ködbe vesznek". A függőleges vezérsík és a kormányfelületek vásznazása nem elég markáns, pedig jól mutatna. A kabintetőt egybeöntötték, így aki nyitni akarja, annak fűrészelni kell. De mivel szörnyen vastag is, így ebben az esetben inkább egy új tető húzása ajánlott.
A műanyag puha, könnyen faragható, az öntőcsonkok eltávolításánál viszont figyeljünk, nehogy a felületből is "kiharapjunk" egy kis darabot. A szárazpróbák alapján az illesztés közepesnek mondható, számoljunk tömítéssel is a reszelés mellett.
A kabin alkatrészei elég jók, bár a műszerfal már elég kontúrtalan. A YAHU gyárt hozzá korrekt változatot - ha lehet valahol kapni.

Amikor kivettem a szekrényből a dobozt, úgy voltam vele, hogy a "MiG-21-es kálvária" után valami gyors sikerélményre vágyom és ha kompromisszumok árán is, de könnyen építhető készlettel akarok foglalkozni. A könnyen építhető jelzőt értem itt most a nem agyonbonyolított, kismillió alkatrészből álló készletre. Tekintsünk el a sorjátlanítás és tömítés műveletétől, mert abból azért kijut ebben az esetben is. A pilótakabinnal is jól kibékültem, hiszen úgyis alig látszik valami belőle összeépítés után. Aztán valahogy csak felébredt a kisördög, mert 20 perc után azon kaptam magam, hogy a maradékos dobozban keresgélek, illetve megfelelő méretű drótokat, lemezeket halászok elő a kabinfeljavításhoz. Nosza, ha már belekezdtünk, akkor engedjünk a "flow"-nak és nézzük, mit tehetünk. Először is vágtam egy lemezdarabot mustáros tubusból és perforáltam, ugyanis a levegőpalack borítása ilyen volt. Ez a törzsfélen tömör műanyag dudor, amit levágtam és a félkörívesre hajtott lemezzel helyettesítettem. Ragasztottam még pár drótszálat is, imitálva a kabin vezetékezését. A másik oldalra találtam egy trimmkereket, valamint gyártottam pár kezelőszervet maratott tolókarokkal. A műszerfalnál csaltam egy kicsit: a gyári alkatrészt egy jobb kivitelezésű Bf-109-es műszerfalra cseréltem. A kabinpadló, hátfal, ülés és kormánypedálok maradtak az eredetiek, egyedül a hátfal beragasztása után tettem az aljára egy vékony műanyag csíkot, hogy a padlóval összeérjen majd.

A festést itt összeépítés előtt végeztem el, mert az apró dolgokat másképp nem lehet jól megcsinálni. Fekete alapozó után RLM02-höz kevertem egy pici drappos "fa alap" festéket, illetve egy csepp fehéret is. Ezzel többször is átködöltem az alkatrészeket majd a vezetékeket fehérrel, a műszereket, kezelőszerveket feketével húztam ki tűecset segítségével. A kezelőkarok ezüst színűek lettek fehér, fekete, piros véggel és a műszerfalra is került ezekből a színekből. Végül a "fa alap" színnel finoman szárazecseteltem az éleket, illetve csináltam ezüsttel néhány kopást is. Maszkolószalagból és drótból legyártottam a bekötőhevedereket, amiket vászonszínűre festettem és behajtogattam az ülésbe. A részeket még külön átlakkoztam, majd barna befolyatással tettem plasztikusabbá.

Következő lépésben beragasztottam a motortakaró lemezeket is, amiből kétféle verziót kapunk, egy korait és egy késői kipufogósorost. Én az utóbbit választottam, mivel a nálunk használt három példány ilyen volt. Itt sajnáltam, hogy már nincs a készletben az extra gyanta motor, mert irtó jól mutatott volna nyitott motortérrel a gép. Kiigazítottam a kabin előtt lévő hűtőlevegő-beömlő nyílást is.

A törzsfelek és a kabin összeállítását az alábbiak szerint végeztem: a két törzsfelet ragasztottam össze először, az egyikbe pedig már előzőleg beillesztettem a hátfalat. Ez hála istennek szépen illeszkedett a másik részhez is, nem kellett utólag javítgatni. Ezután beragasztottam alulról a műszerfalat, ami szintén mérethelyes volt annak ellenére, hogy másik készletből való. Végül beépítettem a padlólemezt is a törzsbe. A törzsfelek illesztési vonalait összecsiszoltam, szükséges helyeken tömítettem, majd pengefűrésszel pótoltam a panelvonalakat az íves felületeknél.

A has alatti nagy olajhűtőt 3 alkatrészből alakíthatjuk ki, ebből azonban az előre néző lamellás alkatrészen van egy csúnya megfolyás a lamellák között. Ezt nem igazán lehet kijavítani, így újat kell gyártani. De így legalább lehet módosítani a kinézetén is, hogy jobban hasonlítson az eredetire. A hűtő burkolata alapján kifaragtam egy műanyagtömböt, aminek az elejére egy perlátorból kiszedett fémháló-darabot ragasztottam. Ez elé vékony lemezből vágott lamellákat csináltam, a hűtő hátsó részét pedig az eredeti alkatrész képezi.

A továbbiakban vékony húzottszálakkal pótoltam a főfutó akna belső mintázatát, majd a szárny alsó részét egyesítettem a törzzsel. Itt szükség volt némi rövidítésre a kellő illeszkedés eléréséhez. a szárnyak felső részét csak ezután ragasztottam fel, mert így jobban tudtam a szárnytőnél illeszteni. Persze itt is kellett jócskán tömíteni minden irányba, sőt a kilépőéleket is kezelésbe kellett venni, hogy megfelelően vékony legyen. Ezután itt is visszakarcoltam az eltűnt panelvonalakat, illetve igazítottam a szárnyban lévő gépágyúk nyílásait is. Hiába nézegettem azonban a szimmetriát, a vízszintes vezérsíkok beragasztása utáni ellenőrzésnél valami nem stimmelt. Valahogy csálén állt a szárny, elsőre a függőleges vezérsík ferdeségére gyanakodtam. Aztán arra, hogy a törzs hátsó része van megcsavarodva. Végül azonban 20 perc méricskélést követően be kellett látnom, hogy a bal szárnynál van valami gond. A szárnyvég jóval feljebb állt, mint a jobboldali, de fogalmam sem volt, hogy miért. Ezt bizony csak bontással lehetett valahogyan helyrehozni, úgyhogy elkezdtem óvatosan lefeszegetni a szárny felső részét. Hála istennek a ragasztás mentén engedett, így nagy káresemény nem történt, de ezzel még nem úsztam meg a dolgot. Az alsó szárnyat valahogyan laposabb szögbe kellett kényszerítenem a szárnytőben történő meghajlítással. Ehhez forró vizet vetettem be, illetve hajszárítót, végül nyers erőt. A hajlítás mértékét jellemezze, hogy a műanyag "kifehéredett" az erőhatástól.

Most már nem bíztam semmit a véletlenre, négyzetrácsos lap előtt igazgattam a végleges állapotra a szárnyakat, vezérsíkokat. Ezután jól belocsoltam pillanatragasztóval, majd kétkomponensű epoxy gyurmával tömtem ki a hézagokat. Közben folyamatosan ellenőrizgettem a szimmetriát. Végül pedig újra összecsiszoltam az illesztéseket, visszakarcoltam a panelvonalakat. Közeledett az alapozás ideje, ehhez viszont a kabint ki kellett takarni. Gondoltam, a kabintető felragasztásával két legyet egy csapásra módon fogom megoldani a kabin maszkolását és a tető festését. A szárazpróba során azonban látszott, hogy az illesztés finoman szólva is botrányos. Ezt más építéseknél is olvastam, tehát ez a készlet hibája. Pengefűrésszel óvatosan háromfelé vágtam a tetőt, hogy akkor nyitva csinálom meg, mert az eleje és a vége jól illeszkedett. Ekkor viszont meg az volt a baj, hogy irtózatosan vastag az anyag. Dupla páncélüvegnek is elmenne, ha a vágási felületeket nézzük. Ez pedig előrevetítette a kabintető húzás hosszadalmas és macerás műveletét... Más megoldáshoz kellett tehát folyamodnom a kabin maszkolása ügyében. Nosza elővettem hát egy mosogatószivacsot és vágtam egy akkora darabot belőle, ami pont belefért a kabin nyílásába, a kilógó fejtámlát pedig maszkoló szalaggal tekertem körbe. Aztán ezt még - biztos, ami biztos - kicsit megkentem a hézagoknál egy kis folyékony maszkolóval, nehogy valahol be tudjon jutni a festékköd. Ekkor jutott eszembe, hogy még egy antennát is gyártani kell a kabin mögé, amit némi drót és egy fúró segítségével meg is oldottam.

Az alapozás szokásom szerint az AK fekete alapozójával történt, majd egy nap száradás után elkezdtem a „magyartarka” színeket felvinni. Ezeket szintén az AK által gyártott színkészletből vettem, amit kifejezetten ehhez a sémához gyártottak. Első lépésben az alsó felületek világoskék színét fújtam fel, majd a felső szürke alapszín következett. Mindkét színt tompítottam kicsit némi fehér hozzáadásával. Amikor ezzel megvoltam, akkor Blu-Tack kukacokkal felvittem a zöld foltok alakját a gépre, majd ugyanígy a barna foltokat is. A zöldet sárgával, a barnát zölddel világosítottam egy kicsit a fújás során. A nem kívánt helyekre történő átszóródást megelőzendő, a kukacokra kisebb maszkolószalag négyzeteket ragasztottam, hogy a festék ne ködölje be a nem kívánt részeket. A műveletek végeztével a maszkolást óvatosan visszabontottam és javítottam az esetleges festési hibákat. Jött a fényes lakkréteg, majd a matricák. Itt jöttem rá, hogy a függőleges vezérsíkra nincs felségjelzésem, mert a festési séma szerint az - az orral együtt – sárga színű. Én azonban ezeket a taktikai jelzéseket nem festettem fel, így a hiányzó matricákat festéssel kellett pótolnom. Fogtam tehát a maszkolószalagot és kimaszkoltam két háromszöget a farokrészen, amit fehérre festettem. Ezután kimaszkoltam a piros szegélyeket, majd következtek a zöld ékek. Sikerült a pirosat és a zöldet hasonló árnyalatúra keverni, így szinte alig látszik a különbség.

Végső fázisban jött egy kis szürke befolyatás a panelvonalakba, illetve a koromnyomok a kipufogókhoz és a géppuskákhoz. A felületet ezután matt lakkal zártam le. Ezután feltettem a futóműveket, takarólemezeket, kabintetőt (ezt ugye korábban szétvágtam, de a vastagsága miatt mégis a zárt állapot mellett döntöttem, viszont így jobban illeszkedett, nem kellett újat húznom). A légcsavartollakat is terepszínre festettem, mert volt ilyen megoldás is a gépeken.
Végül rugalmas cérnából kifeszítettem az antennahuzalt, ezzel készen is voltam az építéssel.

Több helyen olvastam róla, hogy rémálom a készlet, de szerintem nem olyan vészes. Ha megküzdünk a sorjákkal, hézagokkal és a szárnyat is sikerül jó szögbe beállítani, akkor igazán szép darabja lehet a gyűjteményünknek.
IMG_20230407_171447
IMG_20230407_171447
IMG_20230321_202712

Kabintuning indul...
IMG_20230321_202712
IMG_20230321_202723
IMG_20230321_202723
IMG_20230321_202741
IMG_20230321_202741
IMG_20230321_233224

Festés után
IMG_20230321_233224
IMG_20230321_233300
IMG_20230321_233300
IMG_20230321_233336
IMG_20230321_233336
IMG_20230330_213404

És ennyi látszik...
IMG_20230330_213404
IMG_20230330_213429
IMG_20230330_213429
IMG_20230330_213429
IMG_20230330_213429
IMG_20230330_221335
IMG_20230330_221335
IMG_20230330_221401
IMG_20230330_221401
IMG_20230404_220925

Kis festési hiba a vízszintes vezérsíkoknál, de könnyen javítható.
IMG_20230404_220925
IMG_20230404_221018

Sikerült jól felfújni a fedőszíneket.
IMG_20230404_221018
IMG_20230404_221031
IMG_20230404_221031
IMG_20230404_221054
IMG_20230404_221054
IMG_20230407_171119

Teljes harci díszben
IMG_20230407_171119
IMG_20230407_171206
IMG_20230407_171206
IMG_20230407_171229
IMG_20230407_171229
IMG_20230407_171328
IMG_20230407_171328
IMG_20230407_171404
IMG_20230407_171404
IMG_20230407_171424
IMG_20230407_171424
2023.04.09.
Hinel Tamás (warbirds)
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Johnie
2023.04.10. 08:55:39
"20 perc után azon kaptam magam, hogy a maradékos dobozban keresgélek" ennél a résznél hangosan felnevettem, hisz az elhatározás egy gyors, könnyen építhető makett volt...
Jó a cikk, szépen visz végig a folyamaton. A szárny visszabontási döntésed olvasva egy olyan: "na, kezdődik" érzés fogott el.
A makett is csinos lett, elismerésem.
Zoli
2023.04.10. 09:00:53
Szia,

Nagyon szép makett, köszönöm, hogy bemutattad, és a részletes leírást is!
Nekem a zöld túl sárgásnak és világosnak tűnik, de hát ízlések és ficamok, nagyjából a többi színhez arányosan van világosítva. Viszont a panelvonalakkal vannak gondjaim, néhány elfogy a semmiben, valamelyik túlfut, és a befuttatásuk sem egyformán sikerült, de ezen akár még utólag is tudnál javítani.
Sok sikert a következőhöz!
z
warbirds
2023.04.10. 11:28:12
Köszi Johnie, hála istennek nem lett belőle akkora mizéria, mint várni lehetett.😁 Azért a gyorsan épülő kategóriába belefért, két hét alatt meglettem vele.
warbirds
2023.04.10. 11:40:45
Köszi Zoli! A panelvonalak valóban nem túl fényesek, de nem is tettem bele túl sok munkát. Csak azt pótoltam, ami csiszolás során eltűnt, illetve néhányat kicsit áthúztam. A tömítés technikáján még dolgoznom kell, mert a vizes bázisú tömítő nem akar megmaradni ezekben a vékony karcokban.
Zoli
2023.04.10. 11:47:37
A vékony karcokkal, vagy tömítés után maradt vékony résekkel nekem is gondjaim vannak. Állítólag híg ragasztóval befuttatva is meg lehet szűntetni ezeket, bár még nem próbáltam... Vagy ki kell szélesíteni, mélyíteni a karcokat és abban talán már megmarad a sűrű festék vagy a surfacer is. Van makettem, amit ezért hagytam félbe évekkel ezelőtt, talán újra elő kéne kotornom...
z
pmheros
2023.04.10. 15:34:04
Üdv!

Nem foglalkoztam még a témával korábban, de most így futólag ismerkedve első benyomásomat írnám le a gyártó termékéről: A dobozfedélen, és a festési útmutatón következetesen a repülőgép bal oldalát ábrázolják. Tekintve, hogy a jobb oldalát fényképezve lett több képen is megörökítve a V.303, így szinte nem tudtak hibázni. Szinte, mert a felülnézet kamotérképének semmi köze nincs az eredetihez. Nemhogy a foltok elhelyezkedése, de még az apróhullámos stílusa is egy teljesen más benyomást kelt, mint ami az eredeti gépről visszaköszön. Az útmutatón (és ahogy látom a matricalapon) a szárny felső részén nemzeti ékeink szimmetria vonala nem párhuzamos a hossztengellyel, amit nehezemre esik elfogadni. Ha a kabintető nem illik a törzshöz, akkor olyan nagydolog lenne korrigált szerszámot készítenie a gyártónak ahhoz a külön kereten lévő magányos elemhez? (Költői kérdés volt). Ha már átlátszó elem: lehetne rajta olyan keret bordázat, ami nem enged teret annak, hogy a makettező rossz helyen fesse meg azt. Ami még nagyon szúrja a szemem, az a szárny belépőélének hibás keresztmetszete, mert a szárnygéppuska nyílás felső részének hátrafelé elnyúló alakja nagyon sokat elárul arról milyen alacsony íven járt a felső lemezborítás.

Üdv.: pmheros
warbirds
2023.04.11. 07:53:41
Mi lenne, ha alaposan belemélyedtél volna a témába?! :)
Az apróhullámos kamó szerintem is hülyén néz ki, ezért inkább egy neten talált építésről próbáltam mintát venni, több-kevesebb sikerrel. A kabintetőn van kiemelkedő keret, csak hát rossz helyen, amit én sem vettem észre. Sebaj, fogpiszkálóval még lekaparható. :)
De teljesen igazad van, ezek bosszantó dolgok.
pmheros
2023.04.12. 10:27:13
Üdv!

Nagyon szeretem a magyar vonatkozású témákat. Ezzel az export tarkával kifejezetten izgalmas a Heinkel. Jól megragadtad a foltok megjelenésének az arculatát, így ha van is eltérés az eredeti mintához képest, az összkép mégis nagyon jól adja vissza a hangulatát. Gratulálok!

Üdv.: pmheros
magyaralba
2023.04.12. 15:20:37
Üdv,

A panel vonal témához egy tipp, legközelebb ha tömíteni akarsz panelvolat futtasd be ciánakrilátos pill. ragasztóval. Nagyon szépen csiszolható, polirozható majd ha kell ujre karcolható nem pattog ki mint a legtöbb tomítőanyag. Arra kell figyelni, főleg ha széles és mély panelvolakat akarsz tömíteni, újra karcolni hogy hagy neki bőven időt hogy megszáradjon, teljesen kikeményedjen, felület legyen tiszta és mikor újra karcolod azok a szakaszok ahol pill. ragasztóval töítettél sokkal keményebb lesznek mint a legtöbb műanyag. Ugyan ahhoz a mélységhez jobban meg kell nyomni a tűt. Ugyan ez a ciánakrillos módszer működik a kicsiny illesztési réseknél is... szinte tükör fényesre lehet polirozni a felületet. A maketthez gratula, szép kis madár lett.
warbirds
2023.04.12. 21:06:03
Köszi, ismerem ezt a módszert, illesztési hézagok tömítésére szoktam is használni kis szódabikarbónával gyorsítva. Panelvonalakhoz viszont valahogy nem szeretem, talán azért, amit írtál, hogy karcolásnál keményebb a műanyagnál. Mondjuk túlfutott karcoknál éppenséggel jó...
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció