Pintér György - Múzeumi krimik
Lehet már több mint egy éve, a barátomtól kaptam a címben szereplő megkezdett makettet. Három alkatrész volt összeragasztva, meg az üres kabin kifestve. Ismertem korábbról a készletet, és ahogyan felnyitottam a dobozt, mindjárt eszembe jutott, hogy jól eltalált arányai vannak, a hibái pedig mind javíthatók. Egy dolgot tudtam: pusztán dobozból fogok belőle elkészíteni egy fehér keresztes vitézt.
V-8 + 71 –et ez idáig egy helyen láttam, a 6069 Squadron Signal könyvem borítóján! Érdekes festés, több részlet sem hihető, de erről a gépről, mást nem is találok. Szerintem nem így nézet ki, nem illik bele abba a képbe, ami bennem az akkori 8-as sorról kialakult. Ha fel is került a függőleges vezérsíkra a trikolor, akkor ennek már biztos az álcázott megjelenésűnek kellett lennie így a V.8 sor végén. Egyébként is túl mélyre van húzva az alja, valamint a zöldje is világosabb, mint a piros, pedig fordítva kellene hogy legyen. A sárga törzs gyűrű jóval előrébb van, mint a sorban megszokott, illetve a szárnyvég alatt is indokolatlanul nagy a sárga felület. Helytelen még a V és a 8 –ast elválasztó kötőjel, amelyet ez idáig a V.8 sorban nem láttam. (A szomszédos V.8 + 72 –ről van képem, azon sem látok kötőjelet.) A HobbyBoss nem foglalkozott azzal, hogy elmélyüljön a témában, valószínűleg ők is megtalálták ezt a kiadványt, és az azonos hibák alapján gondolom, hogy csak ebből az egy képből merítettek ihletet.
Tartottam magam az eredeti elképzelésemhez: csakis dobozból. Mi legyen a V-8 + 71 –ből, V.8 + 17, vagy V.7 + 81 ? Keresem az anyagot: V.8 + 17 mindössze egy kép, az is csak szinte a 17 –es számot és környékét mutatja. V.7 + 81 –ről egy kép sem, a V.7 + 82 –ről van, de az meg mégsem ugyanaz. Korai G-6 –ot készítek ez eldöntött dolog, így a „17” –es valójában ki is esett.
Kezdésként a kabin megkapta a maga szürkés feketéjét, rádobtam a csillogó plexit, és azonnal láttam, hogy nem észlelhető a kabin üres kialakítása. Bekerült azért gyorsan pár látványosabb elem, mint a sárga benzincső, a világos hevederek, a célzókészülék, és a régebbi lemez fejpáncél is. Itt ütközött ki az, hogy magasan ül a plexi a törzsön. Kapott is pudingos pohár anyagából hézagolást rögvest.
Fogorvosi maróval nekiálltam a géppuska vályúk mélyítésének, hosszabbításának. A farok kerék fészkének kialakítását, és sűrítő levegőbeömlő mélyítését is maróval végeztem.
Az egyik legmunkásabb rész a légcsavarkúp: a talprésze nagyon vastag, az helyett másik vékonyabb kell. Viszont a légcsavar tollai a kínaiak elképzelése szerint ebben a talpban ülnének, így ezt a mélységet át kell varázsolni a kúpba, ahogy annak eredetileg is lennie kellene. Reszelővel kis odafigyeléssel ezt is megoldottam. A talp részt tejfölös pohár 3 rétegének összeragasztásából nyertem, körsablonnal méretét fölrajzoltam, kivágtam. Az így kapott kisebb kúphoz laposreszelővel hozzáigazítottam a törzs legelejét. A 30 –as motorágyút imitáló csövet kisebb (20 –asnak megfelelő) átmérőjűre cseréltem.
Lecsiszoltam a felesleges sorjákat, a nagyobb olajpumpát és a G-6 –nál hibásan megjelenő nagyobb olajteknő dudorját is. Tömítettem a felesleges panelvonalakat, és kialakítottam a hiányzókat (mint utólag rájöttem, nem mindet). Kormányfelületekről az eltúlzott bordázatot szolidabbra csiszoltam visszább. A szárnygépágyú, a póttank, és a keretantenna mély illesztő lyukainak feltömítése, csiszolása is ekkor történt.
A kis alkatrészek gyártása öntőkeret húzott szálából (csűrő himbák, iff antenna, korai magasabb antenna árbóc, célzókészülék talapzat, benzincső, géppuska, és gépágyú csövek), és pudingos pohár anyagából (fejpáncél, hűtő lemezei, trimm lapok a csűrőkre és a magassági kormányra) az igény felmerülésekor folyamatában készültek.
Ez a makett az első légecsetes munkám. Előtte gyakorolgattam roncsokon, hogy ne ezen kövessek el nagyobb hibákat, de azért maradt hiba élesre is. A maketten feketével végeztem egy kis elő árnyalást, ami a végeredményen egyáltalán nem látszik.
Az alapszínek (74/75/76) a Gunze RLM sorából lettek felfújva. A fülke, a légcsavarkúp, és a kerék Revell 9 –essel, minden más Gunze észteres festékkel lett megvalósítva. A fő folttérkép megvalósítása után, a törzs oldalának foltozása vállalhatatlan megjelenésűre sikeredett, így azt RLM76 –ossal újra lefedtem. Másodjára már jobban eltaláltam a nyomás-hígítás viszonyt, és végre megfelelő lett a „pöttyözés”.
A plexi keretjének 72-ben nagyon nehézkesnek találtam a maszkolását, így azt kézzel festettem le, majd az egészet takartam ki fújáshoz.
Amit megtanultam a festékszórós megoldásról, hogy nagyon vékony lesz a festék réteg, és minden apró dolog meg fog rajta látszódni. Konkrétan a szárnyon lévő durvább csiszolás nyomok itt-ott a kész maketten megmutatkoznak. A kipufogósorral csaltam egy kicsit, mert azt kidaraboltam a helyéről, és csak koszoláskor került vissza.
A lakkozást Gunze GX 100 –al végeztem, hogy a matricák kellően fényes alapot kapjanak. A matricák a számsorrend változása miatt szét lettek darabolva, és a saját elgondolás alapján lettek rendezve. A kötőjelek helyett, német kereszt átlátszó részére pontokat festettem, azokból a jobban sikerülteket használtam fel. A matricákhoz a Microscale lágyítóját, és fixálóját használtam. Szépen bele is húzta a HobbyBoss matricáit a panelvonalakba. A matricákat fél nap után GX 100 egy rétegével zártam le.
Bohóckodtam kicsit a Humbrol fekete panelező folyadékával, de olyan gyorsan ülepszenek a szemcséi, hogy két ecsetmártás között teljesen más sötétítést kaptam. Nem vagyok a pókhálós gépek híve, így sokáig nem szenvedtem vele, csak a kormányfelületek, és a nagyobb hézagú illesztéseket folyattam be vele.
Félfényes Gunze c181 lakkal állítottam be a végső fényt.
Feketével fújtam még egy kis kipufogó kormolódást, majd egészen nagy távolságból (kötéslassítóval) ugyanezzel a színnel kicsit megtörtem a fehér színek túlzott kontrasztját.
A kerekeket és a fékszárnyak alsó részét Humbrol homok pigmenttel, a futók burkoló lemezeinek alját pedig barna pigmenttel poroltam be. Állapot tekintetében pár berepülést teljesített gépet szerettem volna megformázni, így nem is estem túlzásokba a koszolásokkal, kopásokkal, mattítással. Humbrol fekete enamel –lel kapott egy kis folyást az olajteknő alatti nyílás, illetve az olajhűtő vége.
„Messzer”-nek eredetileg is a legkényesebb pontja a futómű, ez a maketteknél sincs másképp: 1°erre, 1°arra és máris lógatja valamelyik oldalra a szárnyát. Én ennek a problémának a kiküszöbölésére egy a 8-as képen is látható saját építésű szerkezetet használok. Itt a szárnyvégek azonos magasságon való megtámasztásával mindig kényelmesen be tudom igazgatni a futókat a kívánt helyzetbe.
Sok türelmet kívánt részemről a szálantenna felragasztása az antennaárboc tetejére, mert felület híján nem tudott mihez odatapadni a szál. Ráfutottam itt egy érdekes problémára: az én pillanatragasztóm nem egy pillanat alatt kötött. Miután erre rájöttem, már csak a tartós pozíciónálásra kellett megoldást találnom. (Az antenna szálakat Z63 fórumtárstól kaptam „bajtársi” alapon, itt köszönöm neki!)
Tudom, hiba akad még rajta bőven, de legalább van még hova fejlődnöm.