Pintér György - Múzeumi krimik
A következő diorámám a német ejtőernyősöket, a Fallschirmjaegereket mutatja be, amint 1940.május 10-én földet értek Hollandiában.
Mint mindenhol, most is az ejtőernyősök voltak az invázió előőrsei, és a feladatuk volt a hidak épségben való elfoglalása, miközben a német gépesített egységek feltartóztathatatlanul nyomultak előre az ország szíve felé. Ez a kombinált akció olyan sikeres volt, hogy Hollandia 5 nap alatt el is esett, és Németország az ejtőernyős vadászokat ünnepelte országszerte(Nem kis szerepük volt még Norvégia és Belgium elfoglalásában is).
Korábban már próbálkoztam figurák készítésével, de annyira szerintem nem sikerültek. Én a figurákat kézzel, ecsettel festem. Talán ezek kicsit jobbak lettek, pláne hogy beszereztem egy extra ecsetet.Bár a festékeket már annyira nem találom jónak ehhez a feladathoz. Talán a művészolaj jobb választás lenne.
Maga a makett a Zvezda vadonatúj terméke, és eléggé egyedülálló a maga nemében. Legalábbis én még nem láttam olyan készletet, amin az ejtőernyőt, a kupolát is össze lehet rakni. Az ára is barátinak mondható, legalábbis olcsóbb mint a Dragon figura készletei, ami ugye etalon a maga nemében. És meg is érte minden forintját.
A készlet szépen kidolgozott, az arcok, a mozdulatok is élethűek. Az ernyő kupolájához kapunk zsinórt. A felszerelés is jó, még a végén meg is marad pár Kar98-as, meg egyéb használati tárgy. Jó lesz későbbre. A törzs és a karok illeszkedése nem elég pontos, néhol tömíteni kell(illetve kellett volna). Erre csak a 3. figura összeragasztása után kezdtem el figyelni, és itt már orvosoltam is ezt a hibát pasztával.
Az építés könnyen és gyorsan ment, egyedül az ernyő zsinórzatával gyűlt meg a bajom. Illetve még amikor felragasztottam a ejtőernyőt tartó hátizsákot, mert alig fért el a zsinórzat a figura háta és a zsák között.
A figurák arcát bőrszínnel(kevertem bele egy csepp pirosat és barnát) festettem, majd teljes száradás után piros pasztellkrétát lereszeltem, és ecsettel finoman felhordtam az arcélekre, meg a száj környékére. A felesleget ezután egyszerűen lefújtam. Egészen használható módszernek találom. De kíváncsi vagyok, más hogyan festi az arcot.
Az alap a nálam megszokott és bevált gipsz, erre technokol, homok elhintve és műfű szórva. Az elgondolásom az volt, hogy egy mezőn, vagy legelőn érnek földet az ejtőernyősök, és innen indulnak a feladatuk teljesítésére, mikor tüzet nyitnak rájuk. Ez igazándiból csak az éppen ejtőernyőjét összeszedő harcosnak kellemetlen, lévén a németek fegyverek nélkül ugrottak akkoriban(tőr, gravitációs kés és pisztoly azért volt náluk), és a fegyverek, lőszerek egyéb dolgok konténerekben érkeztek utánuk. Ha minden jól ment, éppen mellettük ért földet, és nem 6Km-rel odébb.
A szántóföld kerítését kandalló és hagyományos gyufából meg drótszálakból készítettem.
Hát ennyi lenne. Várom az észrevételeket, kritikákat.
A diorámát a páromnak ajánlom, köszönöm a türelmét és az észrevételeit.