Ford G.P.A. Jeep
1:35, Tamiya
No.43 (1974)
Pintér György - Múzeumi krimik
A makett egy rendkívül jutányos csereügylet keretében került a birtokomba. Ezt azért tartom szükségesnek kihangsúlyozni, mivel a makettet a Tamiya 1974-ben, azaz 35 éve adta ki először. Ennélfogva, a 3000 HUF körüli bolti árat nem szívesen adtam volna ki egy ősrégi - inkább játék, mintsem makett- készletért, főleg úgy, hogy majdnem hasonló áron, nagyságrendekkel modernebb színvonalú Tamiya Kübel és Scwimmwagenhez is hozzá lehet jutni. Mivel a makettet az előrehaladott koránál fogva eleve reménytelennek tartottam arra, hogy valami komolyat hozzak ki belőle, az összeépítés során, minimális időt szánva az építésre, kizárólag a festésre kívántam koncentrálni, afféle technológiai demonstrátorként, új technikák kipróbálására akartam felhasználni a makettet. Mindenesetre a nálam jó 7 évvel idősebb, komoly retro hangulatot árasztó makettnek járó kellő tisztelettel és kíváncsisággal vágtam neki az összeállításnak.
A doboz kinyitása után azonban kellemesen kellett csalódnom. Habár mai standardok szerint nagyon alacsony szinten van kidolgozva a készlet, a jármű csónakszerű, egyedi alakja nem teszi ezt szembetűnővé, sőt mi több, az általános benyomás kimondottan kedvező. Míg a készlet kortársa, a hetvenes évekbeli Tamiya ős-Kübelwagen, vagy ős-Tigris nevetségesen játékszerűen néz ki ugyanebben a minőségben, addig a Ford GPA alakja ügyesen elrejti a készlet hiányosságait.
A készlet három öntőkeretből áll, ebből egy a felszereléseket és a két mellékelt katona darabjait tartalmazza. A jármű viszonylag kevés alkatrészből építhető össze. A fellelt fotók és szakirodalom alapján a készlet többé-kevésbé pontos, a lehetőségekhez mérten - a gyatra, de szerencsére nem látszó futóművet leszámítva- nincs komoly, precíziós beavatkozást igénylő hiányossága/rendellenessége a makettnek. Mivel sorjával és illesztési nehézségekkel nem találkozhatunk, az összeépítés rekordgyanús gyorsasággal ment végbe. Bő egy óra alatt festéskész volt a makett.
A makettet Gunze Olive Green-jével fújtam le. A kis méret miatt ez alkalommal eltekintettem a pre-shading-től. Száradást követően láttam hozzá a filterezéshez, mely során sárga, fekete és fehér művészolajjal próbáltam tagolni a jármű zöld felületének egyhangúságát. A filterezést követően híg feketésbarna festékkel folyattam be a mélyedéseket, majd pedig világosszürke művészolajjal emeltem ki a kiemelkedő részeket.
Ezután felhelyeztem a matricákat. A matricák helyét előzetesen fényes lakkal lefújtam, ill. a matricák felhelyezése során Gunze matricafeszítő folyadékot használtam.
A következő fázisban barnásfekete festék és liszt keverékével kentem át a jármű alját. Száradás után különböző barnás árnyalatú pigmentekkel ecseteltem át az alvázat, és a jármű oldalait, majd pedig fixáltam a pigmenteket.
Az összeépítés utolsó fázisában felhelyeztem a kerekeket és beraktam az utastérbe az üléseket és a felszerelési tárgyakat és egy kiadós matt lakk réteget kapott az egész jármű.
Legvégül egy fa talapzatra raktam rá a Fordot, amin a talaj festékkel és pigmentekkel alaposan átkent homok-faragasztó keverékéből készült.
Összességében a készlet egy villámgyorsan megépíthető makett, gyakorlásnak kiválóan alkalmas, azonban ha élethűvé kívánjuk varázsolni, jelentős gyakorlatra és alapos feljavításra van szükség. Az ára miatt kezdőknek viszont nem ajánlom, mivel kellő rutin hiányában a játék-szerű végeredmény könnyen letörheti a lelkesedést.
A makett feljavítást igénylő főbb hibái:
- Az utastérben az oldalfalak simák, nincs bennük bordázat. Ezeket házilag be kell karcolni/vésni.
- Az elülső ülések formája, kifejezetten azok támláinak hátoldala, rossz formájúak. Új üléshuzatot kell készíteni.
- A hátsó ülés teljesen rossz. A valóságban három párna szerű, egymástól külön álló ülés volt hátul, szemben a makett egyetlen egy, tagolatlan ülőpárnájával.
- Hiányzik a hátsó benzineskanna rögzítő pántja.
- A jármű oldalán lévő, az ütközéseket tompító, a maketten műanyagból fröccsöntött kötélcsomókat valódi kötélből/spárgából készítettekre kell cserélni.
A doboz kinyitása után azonban kellemesen kellett csalódnom. Habár mai standardok szerint nagyon alacsony szinten van kidolgozva a készlet, a jármű csónakszerű, egyedi alakja nem teszi ezt szembetűnővé, sőt mi több, az általános benyomás kimondottan kedvező. Míg a készlet kortársa, a hetvenes évekbeli Tamiya ős-Kübelwagen, vagy ős-Tigris nevetségesen játékszerűen néz ki ugyanebben a minőségben, addig a Ford GPA alakja ügyesen elrejti a készlet hiányosságait.
A készlet három öntőkeretből áll, ebből egy a felszereléseket és a két mellékelt katona darabjait tartalmazza. A jármű viszonylag kevés alkatrészből építhető össze. A fellelt fotók és szakirodalom alapján a készlet többé-kevésbé pontos, a lehetőségekhez mérten - a gyatra, de szerencsére nem látszó futóművet leszámítva- nincs komoly, precíziós beavatkozást igénylő hiányossága/rendellenessége a makettnek. Mivel sorjával és illesztési nehézségekkel nem találkozhatunk, az összeépítés rekordgyanús gyorsasággal ment végbe. Bő egy óra alatt festéskész volt a makett.
A makettet Gunze Olive Green-jével fújtam le. A kis méret miatt ez alkalommal eltekintettem a pre-shading-től. Száradást követően láttam hozzá a filterezéshez, mely során sárga, fekete és fehér művészolajjal próbáltam tagolni a jármű zöld felületének egyhangúságát. A filterezést követően híg feketésbarna festékkel folyattam be a mélyedéseket, majd pedig világosszürke művészolajjal emeltem ki a kiemelkedő részeket.
Ezután felhelyeztem a matricákat. A matricák helyét előzetesen fényes lakkal lefújtam, ill. a matricák felhelyezése során Gunze matricafeszítő folyadékot használtam.
A következő fázisban barnásfekete festék és liszt keverékével kentem át a jármű alját. Száradás után különböző barnás árnyalatú pigmentekkel ecseteltem át az alvázat, és a jármű oldalait, majd pedig fixáltam a pigmenteket.
Az összeépítés utolsó fázisában felhelyeztem a kerekeket és beraktam az utastérbe az üléseket és a felszerelési tárgyakat és egy kiadós matt lakk réteget kapott az egész jármű.
Legvégül egy fa talapzatra raktam rá a Fordot, amin a talaj festékkel és pigmentekkel alaposan átkent homok-faragasztó keverékéből készült.
Összességében a készlet egy villámgyorsan megépíthető makett, gyakorlásnak kiválóan alkalmas, azonban ha élethűvé kívánjuk varázsolni, jelentős gyakorlatra és alapos feljavításra van szükség. Az ára miatt kezdőknek viszont nem ajánlom, mivel kellő rutin hiányában a játék-szerű végeredmény könnyen letörheti a lelkesedést.
A makett feljavítást igénylő főbb hibái:
- Az utastérben az oldalfalak simák, nincs bennük bordázat. Ezeket házilag be kell karcolni/vésni.
- Az elülső ülések formája, kifejezetten azok támláinak hátoldala, rossz formájúak. Új üléshuzatot kell készíteni.
- A hátsó ülés teljesen rossz. A valóságban három párna szerű, egymástól külön álló ülés volt hátul, szemben a makett egyetlen egy, tagolatlan ülőpárnájával.
- Hiányzik a hátsó benzineskanna rögzítő pántja.
- A jármű oldalán lévő, az ütközéseket tompító, a maketten műanyagból fröccsöntött kötélcsomókat valódi kötélből/spárgából készítettekre kell cserélni.
|
|
Ford2
|
|
|
Ford1
|
|
|
Ford3
|
|
|
Ford4
|
|
|
Ford5
|
|
|
Ford6
|
|
|
Ford7
|
|
|
Ford8
|
|
|
Ford9
|
|
|
Ford10
|
|
|
Ford11
|
2009.07.06.
Utolsó módosítás: 2009.07.09.
Utolsó módosítás: 2009.07.09.