Iljusin Il-28 Beagle
1:72, Italeri (Zvezda)
Pintér György - Múzeumi krimik
Amikor megláttam az üzletben, azt hittem, szívinfarktust kapok! 50-es évekbeli sugárhajtású bombázó, lövésszel a hátuljában, tiszta, szép vonalak, édes istenem, ez maga a kánaán! Ráadásul, amikor kiderült,hogy rézmaratást is lehet ugyanitt kapni hozzá (Eduard), azt hittem, megfogtam az Isten lábát. Italeri minőség (jó illeszkedéssel) cseh remekmű, tuti siker! Aztán kinyitottam a dobozt,és valóban szívinfarktust kaptam! Te jó ég! Na jó,ennyire nem volt szörnyű, de az már látszott, hogy nem egy sétagalopp lesz az építés.
A makett
Alapvetően nem rossz! Illetve rossz, de legalább látszik az igyekezet. A legnagyobb gond az hogy minden alkatrész határozatlan formájú, minden, aminek élnek kellene lennie az le van gömbölyítve. A felületek gravirozottak,de nem egy "hazegawás", viszont egész pontos. Az apróbb alkatrészek bumfordiak, kontúrtalanok, de elég részletesen szét vannak bontva.
A müszerfal jó, de a rézmaratás miatt nincs rá szükség, jó lesz máshova (2 db van belőle, de minek?) Viszont a navigátor-bombázó helye spártai, egy katapultülés meg egy sámli, és kész. A rádióslövész helye még kevesebb alkatrész, csak egy sámli, punktum. A bombatér nyitható, egész pofás, de ahogy mondtam, minden él le van kerekítve, így nem olyan látványos. Az üvegalkatrészek... hát, az tragédia. Elég tiszták ugyan, de a vastagságuk... Ráadásul a szélüknél szép vékonyak, de ahogy haladsz befelé, úgy vastagodnak. Az orrkúp meg... nem illeszkedik a törzshöz (minimum 1 mm-es hézagok), ráadásul a bordák nem kifelé domborodnak, hanem befelé. Úgy néz ki mint a kötözött sonka, amikor a háló bevág a húsba majd a hús kibuggyan a háló közül. Legalább a formája jó. A legjobb lenne újrahúzni az összes üvegalkatrészt, de én ezt nem tettem meg, inkább ezeket használtam.
Összefoglalva: orosz részeg tervezők az 5 éves terv keretében gyorsan megtervezték, majd még részegebb munkások a tervek alapján megcsinálták a "mérnökelvtárs urak" elképzelését több kevesebb sikerrel de "a piacra biztos jó lesz" felkiáltással!
Összerakás
Az illeszkedések borzalmasak. Szinte nem volt olyan alkatrész,ami jól illeszkedett volna. Mindenhol lépcsők, puklik, hézagok, csavarodások. Ráadásul úgy érzem, hogy a tervezők túl sok időt szántak olyan alkatrészek megjelenítéséhez, ami később nem látszik, de ahhoz, hogy ezt lásd (a tervezők szerint), ahhoz darabolni kellett az alkatrészeket, ami hatványozta azt, hogy nem fog jól illeszkedni. Erre jó példa a hajtóművek gondolája. Van a beömlő, majd egy két darabból álló gyűrű, majd a két daraból álló futóműgondola, majd jön a fúvócső. Ennek összeségében egy jellegzetes formájú alkatrésznek, egyenletes ívűnek kellene lennie, de a rossz illeszkedések miatt egy girbe-gurba lépcsős alkatrész lesz belőle, így a viszonylag jó részletek eltűnnek a csiszolás során. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a szárnyra is fel kell ragasztani, ahol megint egy lágy ívben kellene illszkednie a gondolának a szárnyba történő beragasztása során (csak 1 mm-es hézag, ez semmi).
A szárny a törzshöz szintén esetlegesen illeszkedik, majd a két törzsrész szintén rosszul illeszkedik. Csiszolás,csiszolás hátán. Majd jönnek az üvegalkatrészek! A rádiós-lövész ablaka rendkívül pontosan illeszkedik (csak 0,5 mm-es hézag), de az orrkúp az tragikus. Hogy ne csiszoljak bele az üvegbe, ragasztószalaggal letakartam, amit nem szabad csiszolni, majd jöhetett a tömítés, csiszolás. Ja, és amennyiben a navigátor-bombázó ajtaját is ki akarod nyitni, akkor azt sem árt szépen becsiszolni a törzsbe. Ezt egy külön alkatrészként tervezték meg. (De miért? Simán egybeönthették volna a törzzsel is.). Így ez is jól "illeszkedik".
Szóval az illeszkedések nem jók, és akkor finom voltam. Szerencsére az Eduard rézmaratása kifejezetten ehhez a maketthez lett tervezve, de azért itt is van egy két elborult ötlet. A kedvencem az, hogy kb. 20 db 0,5 mm átmérőjű rézkorongot ragaszuk fel az orrkúp belső(!) falára, minden egyes ablak sarkába! De vannak hasznos dolgok is, mint például a lövész helyére, vagy a navigátor kabinjába, vagy a pilótafülkébe építendő alkatrészek. Különösen kellett az orrfutóakna alkatrész, ez szépen is illeszkedik. Kapunk még rézmaratásból aknaajtókat, bombatér ajtókat, navigátorfülke-tetőt, a futóművekre valamint a bombatérbe is alkatrészeket. Összeségében hasznos és ajánlott a rézmaratás beszerzése (ha még gyártják egyáltalán)!
Mielőtt elkezdtem összerakni, egy kicsit feltúrtam a netet. Az első találatom a szolnoki múzeumban található Il-28-ról készített képek voltak. Nagyon hasznosak, tekintve azt, hogy kevés egyébb jó anyagot találtam hozzá! Ez a kevés egyike volt egy pár festési séma (szovjet, vietnámi, lengyel, NDK, valamint néhány afrikai, például ugandai). Itt láttam meg egy NDK-festést, ami terepszínű volt. Az Italeri csak fémszínüekhez ajánlott festést, de a rengeteg csiszolás miatt, nomeg amiatt, hogy a makett felülete enyhén érdes volt, ezért mindenképpen terepszínűt akartam készíteni. Ezeknél a netes festéseknél megadták a színek kódját is, így én ilyenre festettem. Mivel az Italeri NDK-s felségjeleket is adott, ezért ezeket felhasználtam. A matricák jó minőségűek.
Feltettem a rádióantennát is horgászzsinórból. Ez is egy olyan részlet, amit nem szabad kihagyni, rendkívüli módon feldobja a repülőnket.
Az építés végén meg egyszer belémrúgott a piszok, ugyanis a főfutószárak beragasztásakor kiderült, hogy túl hosszú a szár, így legalább 0,5 cm-t ki kell vágni, mert csak így érhető el a madár jellegzetes, enyhén fenékre ült állása.
Kezdőknek nem ajánlom, vagy ha mégis elkezdik, akkor ne keseredjenek el, a hiba nem az önök készülékében van!
A makett
Alapvetően nem rossz! Illetve rossz, de legalább látszik az igyekezet. A legnagyobb gond az hogy minden alkatrész határozatlan formájú, minden, aminek élnek kellene lennie az le van gömbölyítve. A felületek gravirozottak,de nem egy "hazegawás", viszont egész pontos. Az apróbb alkatrészek bumfordiak, kontúrtalanok, de elég részletesen szét vannak bontva.
A müszerfal jó, de a rézmaratás miatt nincs rá szükség, jó lesz máshova (2 db van belőle, de minek?) Viszont a navigátor-bombázó helye spártai, egy katapultülés meg egy sámli, és kész. A rádióslövész helye még kevesebb alkatrész, csak egy sámli, punktum. A bombatér nyitható, egész pofás, de ahogy mondtam, minden él le van kerekítve, így nem olyan látványos. Az üvegalkatrészek... hát, az tragédia. Elég tiszták ugyan, de a vastagságuk... Ráadásul a szélüknél szép vékonyak, de ahogy haladsz befelé, úgy vastagodnak. Az orrkúp meg... nem illeszkedik a törzshöz (minimum 1 mm-es hézagok), ráadásul a bordák nem kifelé domborodnak, hanem befelé. Úgy néz ki mint a kötözött sonka, amikor a háló bevág a húsba majd a hús kibuggyan a háló közül. Legalább a formája jó. A legjobb lenne újrahúzni az összes üvegalkatrészt, de én ezt nem tettem meg, inkább ezeket használtam.
Összefoglalva: orosz részeg tervezők az 5 éves terv keretében gyorsan megtervezték, majd még részegebb munkások a tervek alapján megcsinálták a "mérnökelvtárs urak" elképzelését több kevesebb sikerrel de "a piacra biztos jó lesz" felkiáltással!
Összerakás
Az illeszkedések borzalmasak. Szinte nem volt olyan alkatrész,ami jól illeszkedett volna. Mindenhol lépcsők, puklik, hézagok, csavarodások. Ráadásul úgy érzem, hogy a tervezők túl sok időt szántak olyan alkatrészek megjelenítéséhez, ami később nem látszik, de ahhoz, hogy ezt lásd (a tervezők szerint), ahhoz darabolni kellett az alkatrészeket, ami hatványozta azt, hogy nem fog jól illeszkedni. Erre jó példa a hajtóművek gondolája. Van a beömlő, majd egy két darabból álló gyűrű, majd a két daraból álló futóműgondola, majd jön a fúvócső. Ennek összeségében egy jellegzetes formájú alkatrésznek, egyenletes ívűnek kellene lennie, de a rossz illeszkedések miatt egy girbe-gurba lépcsős alkatrész lesz belőle, így a viszonylag jó részletek eltűnnek a csiszolás során. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a szárnyra is fel kell ragasztani, ahol megint egy lágy ívben kellene illszkednie a gondolának a szárnyba történő beragasztása során (csak 1 mm-es hézag, ez semmi).
A szárny a törzshöz szintén esetlegesen illeszkedik, majd a két törzsrész szintén rosszul illeszkedik. Csiszolás,csiszolás hátán. Majd jönnek az üvegalkatrészek! A rádiós-lövész ablaka rendkívül pontosan illeszkedik (csak 0,5 mm-es hézag), de az orrkúp az tragikus. Hogy ne csiszoljak bele az üvegbe, ragasztószalaggal letakartam, amit nem szabad csiszolni, majd jöhetett a tömítés, csiszolás. Ja, és amennyiben a navigátor-bombázó ajtaját is ki akarod nyitni, akkor azt sem árt szépen becsiszolni a törzsbe. Ezt egy külön alkatrészként tervezték meg. (De miért? Simán egybeönthették volna a törzzsel is.). Így ez is jól "illeszkedik".
Szóval az illeszkedések nem jók, és akkor finom voltam. Szerencsére az Eduard rézmaratása kifejezetten ehhez a maketthez lett tervezve, de azért itt is van egy két elborult ötlet. A kedvencem az, hogy kb. 20 db 0,5 mm átmérőjű rézkorongot ragaszuk fel az orrkúp belső(!) falára, minden egyes ablak sarkába! De vannak hasznos dolgok is, mint például a lövész helyére, vagy a navigátor kabinjába, vagy a pilótafülkébe építendő alkatrészek. Különösen kellett az orrfutóakna alkatrész, ez szépen is illeszkedik. Kapunk még rézmaratásból aknaajtókat, bombatér ajtókat, navigátorfülke-tetőt, a futóművekre valamint a bombatérbe is alkatrészeket. Összeségében hasznos és ajánlott a rézmaratás beszerzése (ha még gyártják egyáltalán)!
Mielőtt elkezdtem összerakni, egy kicsit feltúrtam a netet. Az első találatom a szolnoki múzeumban található Il-28-ról készített képek voltak. Nagyon hasznosak, tekintve azt, hogy kevés egyébb jó anyagot találtam hozzá! Ez a kevés egyike volt egy pár festési séma (szovjet, vietnámi, lengyel, NDK, valamint néhány afrikai, például ugandai). Itt láttam meg egy NDK-festést, ami terepszínű volt. Az Italeri csak fémszínüekhez ajánlott festést, de a rengeteg csiszolás miatt, nomeg amiatt, hogy a makett felülete enyhén érdes volt, ezért mindenképpen terepszínűt akartam készíteni. Ezeknél a netes festéseknél megadták a színek kódját is, így én ilyenre festettem. Mivel az Italeri NDK-s felségjeleket is adott, ezért ezeket felhasználtam. A matricák jó minőségűek.
Feltettem a rádióantennát is horgászzsinórból. Ez is egy olyan részlet, amit nem szabad kihagyni, rendkívüli módon feldobja a repülőnket.
Az építés végén meg egyszer belémrúgott a piszok, ugyanis a főfutószárak beragasztásakor kiderült, hogy túl hosszú a szár, így legalább 0,5 cm-t ki kell vágni, mert csak így érhető el a madár jellegzetes, enyhén fenékre ült állása.
Kezdőknek nem ajánlom, vagy ha mégis elkezdik, akkor ne keseredjenek el, a hiba nem az önök készülékében van!
|
| 100_0121 |
|
| 100_0122 |
|
| 100_0123 |
|
| 100_0126 |
|
| 100_0127 |
|
| 100_0136 |
|
| 100_0138 |
|
| 100_0139 |
|
| 100_0141 |
|
| 100_0142 |
|
| 100_0144 |
|
| 100_0146 |
|
| 100_0147 |
|
| 100_0148 |
|
| 100_0132 |
|
| 100_0133 |
|
| 100_0134 |
2009.07.14.
Utolsó módosítás: 2009.09.09.
Utolsó módosítás: 2009.09.09.