Pintér György - Múzeumi krimik
Amit az Öböl-háborúban az iraki T-72-eseknek az A-10 "Warthog” jelentett, azt jelenthette a Kurszki tankcsatában a német "Tigrisek" számára az Il-2 "Sturmovik". A sikeres csatarepülôgépet még a háború alatt több változatban továbbfejlesztették, mely változatok kicsúcsosodása az Il-10. A típust a Magyar Demokratikus Légierô is rendszeresítette "Párduc" néven.
A típus sorozatgyártása 1994. októberében kezdôdött, és a háború utolsó hónapjaiban Németország légterében harcba is vetették.
Törzse fémépítésű, a pilótafülke és a motor páncélozott. Az Il-2-höz képest kisebb méretű és jobban áramvonalazott gépet egy nagyobb teljesítményű motor hajtotta, amivel 558 km/órás sebességet ért el. Összesen 6166 db-ot gyártottak belôle a Szovjetunióban és Csehszlovákiában.(3)
1948. július 2-án megkötött szovjet-magyar katonai egyezmény alapján 1949. szeptemberében érkezett Magyarországra az elsô 52 db gép. Ebbôl 12 db-ot vittek Kecskemétre a 41. Vegyes Repülôezred 3. százada részére (Z-101-tôl Z-112-ig besorolva). Ezekkel a gépekkel hajtották végre az elsô átképzéseket. 1950. január 9-én Szilágyitelepen átvett 22 db gépbôl 12 db-ot kapott a Szolnoki Honvéd Kilián György Repülô Hajózó Tiszti Iskola (Z-113-tól Z-125-ig besorolva). 1950. március 6.-án a 41. Vegyes Repülôezredhez került további 9 db a központi keretbôl (Z-141 és Z-143-tól Z-150-ig) A gépek használt állapotúak voltak, néhány terepszínű, de többségében sötét hadizöld színűek világoskék alsó festéssel.( 1 )
1950. Március 20-án a budaörsi Honvéd Vasvári Pál Repülô Szakkiképzô Iskola kapja a Z-142-es sérült (foto), valamint 5 db üzemképes harcigépet (Z-135-tôl Z-139-ig) Jellemzô a kor hidegháborús hangulatára, hogy ezeket a - iskolai célokra átadott - repülôgépeket is hadrafogható állapotban kellett tartani, fegyverzetüket, a sérült gép kivételével nem szerelték ki. (grafika)
1951. november 1-én megalakult a 28. Csatarepülô Hadosztály, melynek feltöltéséhez szükséges gépmennyiség csak 1953-ban érkezett meg. A hadosztály három ezreddel rendelkezett, melyek Tapolcán (23. ezr.), Székesfehérvár-Tácon (30. ezr.) és Börgöndön (59. ezr.) települtek.
A típusra, - noha már két hónapja Magyarországon állomásozott - már nem került fel a Demokratikus Légierô körben lévô háromszög felségjele, hanem az 1949. november 15-én rendszeresített nemzetiszínű gyűrűbe foglalt vöröscsillag felségjelet kapta meg. Az rendeletet már 1950. január 5-én módosították, miszerint a repülôgépek szárnyaira fölülre ne kerüljön felségjel. Jellemzô még, hogy a gépek egyéb azonosító jeleire nem adott egyértelmű utasítást, ezért az azonosító számok elhelyezkedése, mérete, sôt színe is alegységenként változott. Egyes gépek egyáltalán nem rendelkeztek azonosító jellel. A körcsillagos felségjelet 1951. június 16-án bevezetett új - csillagos felségjel váltotta fel.(2)
A típusselejtté vált gépeket 1956. áprilisától augusztusig Székesfehérvár-sóstóra vonták össze, ahol a még meglévô kb. 154 db gépet összedarabolták. Múzeumi célokra meghagyott 6 db gép az 1956-os forradalmi események során semmisült meg. Jelenleg e nagy múltú, híres típusból egyetlen darab sincs Magyarországon.
Gibás Andor nyomán Rosza Pál