Egy "Desert Storm"-os makettet szerettem volna építeni, így az Academy jól sikerült AH-64D makettje sajnos nem jöhetett szóba. Nekem az "A" témában kellett keresgélnem. Elsőre szintén az Academy AH-64A tűnt a legjobb választásnak. Mellette szólt, hogy egy régi és már nem gyártott Eduard (72198) maratásom is volt hozzá. Be is szereztem a makettet. A kabintetőt nézegetve feltűnt, hogy mintha kicsit szűkebb lenne a teteje a kelleténél. Van egy Verlinden könyvem PDF formátumban, amiben található egy rajz a pontos dimenziókkal láb és hüvelyk mértékegységekkel. Ezeket átváltva rájöttem, hogy nem csak ott van baj, hanem a farokrész is kisebbre lett formázva, mint kellene. 2-3 milliméter hiányzik több helyen belőle. De maga a törzs is "elegánsabb" ezek miatt és nem annyira robusztus, mint az igazi. A legnagyobb baj mégis a felületek steril kidolgozása, az Apache tele van szegecsekkel, ezért tovább keresgéltem. Sokan a Hasegawa vagy a HobbyBoss makettjére tették a voksukat a neten, de azért ezekkel is vannak bajok. A Hasegawa-nak sok alkatrésze elnagyolt, mert az sem mai makett, ráadásul szerintem az Academy ezt vette alapnak annak idején. A HobbyBoss nem rossz, de a negatív szegecsei nekem nem tetszenek, ráadásul sok alkatrész hiányzik ebből az "újabb" makettből is. Itt a Csereberén pont volt egy eladó makett párezer forintért a Zvezda kiadásában, ami eredetileg a '87-es Italeri átvétele. Ezt végül az Academy sok alkatrészével és maratásaival javítottam fel. Az orosz makett alkatrészeiről annyit, hogy egy puha szürke műanyagból készültek, így könnyű őket csiszolni, alakítgatni és faragni, ami kell a közel 40 éves makett építéséhez. A koreai alkatrészek ridegebbek. (Az Italeri-re fogok hivatkozni az építés során.) A gépágyú védőkeretével kezdtem az építést, mert tudtam, hogy időigényes lesz. Az Academy B11 alkatrésze lett az alap. A maratásokat csak sablonnak használtam, mivel lapos kialakításuk miatt használhatatlanok voltak. Ezért inkább húzott szálakat hajtogattam napról napra formára és így építettem meg a őket. Három napom ment rá mert minden darab beragasztása után megvártam amíg a ragasztó teljesen megköt. De az is kiderült, hogy elég pontatlan az Eduard ragasztási utasítása a bekötési pontokkal kapcsolatban. A fényképekkel összehasonlítva ezeket azért sikerült javítanom és módosítottam néhány hiányzó merevítést, valamint a kábelvágót is pótoltam. Szimultán azért a kabinnak is nekiláttam. A pilóta bal válla feletti műszertábla az olasz makettben ki lett dolgozva. De a maratás is tartalmazza ezt. Én mégis a B29-es műanyag alkatrészt használtam fel ide a testessége miatt. Levágtam róla a lelógó első részét, mert azt nem láttam a fotókon. A festése után "Clear" ragasztóval próbáltam a helyére tenni. Nem sikerült mert nem illeszkedett tökéletesen. Kétszer próbálkoztam, de nem lett jó. Végül sűrű fekete festéket használtam ragasztónak. A kollektív karok hiányoznak mindkét makettből, pedig az ülések bal oldali páncéljai nem véletlenül szélesebbek ~2 mm-rel. Ezeket pótoltam maradék alkatrészekből, bár szinte semmi sem látszódik belőlük. De legalább ott vannak. Az ülések hevederjeit kicsit hiányoltam a maratásról. Valami imitációt kapunk mindkét makettnél, de mégis jó lett volna ha... Ok, a kabint amúgy is csak zárt tetővel lehet beépíteni és mivel elég sötét a festése, nem sok minden fog látszódni végül. Revell 9-el festettem mindent. Az ülések párnái sötétszürkék. A hevederjeik viszont szintén feketék. Az oldalpanelekhez az Academy matricái azért jól jöttek. Alájuk egy random maradék fotómaratást vágtam méretre. A két hajózót elválasztó "üveg" is csak ebben a makettben lett megvalósítva. Az oldalaira felragasztottam a két páncéllapot maradék rézlemezből formázva. A jobb oldali ajtókon pótoltam a kilincseket de csak kívülről. Belülről ezek sem látszódnának. Az A1 alkatrész elejéből ~3 millimétert levágtam és csak ezután ragasztottam a helyére, mert így került a főrotor tengelye pontosan a törzs tetején található kör alakú kivágás közepére. Ennek belsejének oldalait "Zinc Chromate Yellow"-al színeztem. Csak az A31-es alkatrész elejénél és végénél kellett tömítenem, minden más alkatrészt egyszerű csiszolással szintbe tudtam hozni. Az A50 infrakivető alkatrészén és az A10 törzsfél függőlegesének tetejének oldalán kellett ezen kívül még beszívódásnyomokat eltűntetnem. Az Eduard a külső megjelenésre is adott alkatrészeket. De ezekből sem használható minden. Például a fellépők/kapaszkodók. (Ezek is laposak. ) Itt szintén az Academy alkatrészeit használtam. De volt sok rács, kábelvágó, szerelőfedél, plusz páncél, meg egyebek amik viszont jól jöttek. Az ablaktörlőknél csak az elsőt pótoltam a maratásból. A kabin felső részére öntött lecsiszolására és cseréjére már nem vállalkoztam. Felragasztottam még két kis pitotot a szárnyak sarkaira és a hajtóművek tetején látható két háromszög formájú alkatrészt is pótoltam maradék alkatrészekből. A főfutók szárai az Academy makettben sikerültek pontosabbra és szebbre (B18/19), így ezeket választottam. A hajtóművek a koreai makettben kisebbek mint kellene, az olasz alkatrészek kiömlőinek alsó és felső részéről meg hiányzik a rácsos minta. Itt nem tudtam a kettőt ötvözni a méretkülönbségek miatt. Maradt az Italeri gyártmány. A pilonokat szintén az olasz makettből használtam fel a szárnyak alá. Sokkal pontosabb az alakjuk, hiába szebbek az Academy alkatrészei. Ráadásul a függesztményeket is több szögben lehet rájuk ragasztani, úgy mint az eredeti gépnél. Ezzel éltem is a póttanknál. A vízszintes vezérsík pozicíonálásához az Academy apró aktuátorát ragasztottam be, mert ez viszont hiányzott az Italeri-ből. Az orr részen az Italeri A28 és B26/27 alkatrészeit használtam. Nekem szebbnek tűntek az Academy öntvényeinél. Az A28 alkatrész alsó/hátsó része viszont kis csiszolást és alakítgatást is igényel, máskülönben ferde lesz. Az A38 alkatrészt nem találtam a fotókon, ezért nem is ragasztottam be. A mellette lévő C35 keresőfényszórót viszont igen. Pótoltam még a farok jobb alsó részén látható szálantennát amit vékony damilból oldottam meg. A makettek hibája még a farokrotor kialakítása. Eredetileg a párok nem egy síkban vannak. De ezt nem nehéz javítani. Ezt is a koreai makettből építettem meg, mert az Italeri makett alkatrészének lapátjai sajnos ellentétesek a forgásiránnyal. Az egyik pár lapátot levágtam. Fektetett X-nél szemből nézve a bal alsót és a jobb felsőt kellett eltávolítanom. Húzott szálból elkészítettem az új tengelyt, maradék alkatrészből pedig megvolt a rotoragy "imitáció" is. Ezután visszaragasztottam a levágott lapátokat kicsit beljebb és pár mozgatórudazatot is pótoltam. Maga az agy acél színt kapott, a lapátok feketék. A főrotoragy színe megegyezik a gép színével. Sajnos pár alkatrésze hiányzik mindkét makettből, de az Academy B5-ös alkatrészét megfordítva tökéletesen fel tudtam használni. Csakúgy mint a lapátokat. Először azt hittem hogy a kilépőjük hibás és ~1 mm-el el vannak csúszva az öntvények, de fotókat nézegetve megállapítottam hogy ezek ilyenek. Szerencse, hogy erre időben rájöttem és nem álltam neki tömítgetni és szintbe csiszolni őket. A lógásukat is megvalósítottam. Nem igazán hajlanak hanem inkább csak egyenesen lógnak lefelé. A színük ezeknek is fekete. A rotoragyon pótoltam még a két vízszintes V alakú alkatrészt is, szintén maradék műanyagokból. A felső részükön látható csövek kidolgozása már meghaladta volna a tudásomat, ezért eltekintettem tőlük. Maratásból azért jók lettek volna. A rotor tetején a kereszt formájú alkatrész nem központos volt, így egy kicsit oldalirányba eltolva ragasztottam fel. A fülke alatti 2x3-as rácsok kapcsán későn vettem észre hogy nem jó helyen vannak, ezért végül elöl maradtak az eredetivel ellentétben. A helikopter festéséhez a "helo drab" (FS. 34031) festékét használtam. (Az "AK 11872" gyártmányát. ) Ez egy sötét szürkészöld szín ami ugyan idővel elkezd fakulni de akkoriban még meglehetősen sötétek voltak. A gyártók ajánlásait követve sokan "olive drab"-re festik a makettjüket, pedig az már túl világos szerintem! Nem véletlenül nevezték el "Black Death"-nek az Apache-ot (is) azok akik valaha szembenéztek vele a háborúk folyamán. A pilóta, de főleg az operátor oldalüvegjeinek az alakja nem pontosan követi a valóságot. Nagyon határozatlan a keretük kidolgozása az átlátszó alkatrészen. Örültem annak is hogy a viszonylagos formájukat meg tudtam valósítani, nemhogy a világos szigetelésüket felfessem. Az alsó frontüveg aljánál amúgy is kellett egy kis tömítőanyaggal végül szobrászkodnom. Csak ezután tudtam az ablaktörlőt felragasztani. A matricázáshoz a MisterCraft AH-64A "Peten" makett matricáit használtam, ami tartalmazott egy majdnem "Desert Storm"-ost. Ezt egy makettezőtől kaptam itt a Csereberén és sikerült maradék matricákból összeollóznom a hiányzó dolgokat is hozzá. Sajnos a MisterCraft matricáknak elég gyenge a minősége és néhány darab szét is esett, de azért sikerült összeraknom őket. Sok fotóm volt a Verlinden könyvnek köszönhetően. Ez található a Hasegawa makettjében!És végül át tudtam számozni 70435-re. (A helikopter a XVIII. légideszant hadtest, 1-130. ezred, Észak-Karolinai gárda "Panthers" kötelékébe tartozott.) Egy fényes lakkréteg után Tamiya Panel Line-nal befuttattam a makettet, majd egy kis szárazecsetelés következett. Végül (selyem)matt lakkot kapott. Fegyverzetként egy számomra érdekes variációt választottam, mert tetszenek az aszimetrikusan felhelyezett függesztmények a gépeken. Ebben szintén egy makettező segített ki egy UH-60 Blackhawk makett póttank alkatrészeivel. A helikopterről csak olyan fotót találtam amikor "tankvadász" 16 darab Hellfire-el. De ez nem akadályozott meg abban hogy egy másik helikopter (a 24291) felszerelését használjam. A jobb külsőn kettő Hellfire egymás alatt kívül a négyes tartón, a jobb belsőn egy 230 gallonos "CEFS" póttartály, a bal belsőn M261 és a bal külsőn a négyes tartón szintén két darab AGM-114 felhelyezve egymás alatt a külsejükön. Amúgy sem versenyműnek készült a makett. A Hellfire rakéták festéséhez egy nagyon sötétszürke (vagy fekete) színt javaslok és nem a gyártók által néha ajánlott olívazöldet. Kis érdekesség: A '90-es években a 230 gallonos "CEFS" tartályokból csak egyet volt képes hordozni az Apache, mert többtartályos konfigurációban az üzemanyagtápláló szelepek hibája néha lángkimaradást okozott a hajtóművekben. A modernebb "D" és "E" változatok már jó ideje a 122 gallonos "RCEFS" tartályokat használják. Ezekből akár négyet is hordozhatnak probléma nélkül.

1786150638775

1781825035992

1781825035995

1782441758825

1783048717970

1784413561024

1784413561028

1783018285409

1783206169220

1783206169215

1783474157316

1783474157319

1783708912214

1781824974272

1781824974277

1783048531652

1783706712817

1783706712899

1784873691110

1785869094326

1786125235757

1786125261638

1786125261633

1786125235762

1786150638769

2026.08.08.

Értékeld a cikket! ?

A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció

Szólj hozzá! ?

Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció