Irány az Űr!

Mercury-Atlas MA6

1:50, MODELIK No.Nr 30/10

Pintér György - Múzeumi krimik A makett karácsonyi ajándék. Választhattam mit szeretnék, és mivel összerakatlan készletekkel rogyásig van a szekrényem, gondoltam elkalandozok a papír világában néhány munkaóra erejéig.
Szomorú apropója is volt ennek a témaválasztásnak, azon felül, hogy rajongok az űrhajózásért.
John Glenn halála késztetett, hogy emlékként megépítsem ezt a típust mivel, ha nem is a makett eredetijével, de egy ilyen szerkezettel kerülte meg háromszor a földet 1962. február 20-án.
A Lengyel Modelik cég füzete, aminek beltartalma látható a fotókon. A karácsonyi szünetet kihasználva, nyomban neki is ugrottam az építésnek. Gondoltam néhány nap és büszkén tornyosul majd az asztalomon! Nem teljesen így volt, annál kicsit pepecselősebb munka. Ha valaki azt gondolja, hogy papír makettet összeragasztgatni marha könnyű feladat, visszagondolva az iskolai technikaórákra ill azokból kiindulva, az életlen ollók és technokol gőzös foglalkozások emlékéből, az sajnos csalódni fog. Amennyiben nem akarunk egy összetaknyolt, ragasztótól csillogó papírgyötrelmet nézegetni az asztalunkon, vagy a vitrinünkben, akkor igencsak oda kell figyelni minden apróságra. A gyakorlottabb szakembereknek ez tuti zsigerből megy, de nekem nem ez a fő profilom, így komoly odafigyelést kívánt a munka. Még így is becsúszott néhány apró hiba.
Műanyag készleteknél hajlunk arra, hogy eltérjünk az összeállítási rajztól, de itt nem nagyon akartam saját utakon járni, és miután megfejtettem mit hogyan kell, lépésről lépésre kezdtem felépíteni az űrkutatás eme vívmányát.
Megrendeltem az ehhez a készlethez kínált lézervágott alkatrészeket. Ezek tartalmazzák a rakétatest és a különböző alkatrészek belső merevítéseit plusz az állványt. Nem kellett volna! A törzsbe és az űrhajóba való részek egytől egyik kicsik, de gyanítom, hogy a füzetben lévő alkatrészek, amiket fel kellene kasírozni a megfelelő vastagságú karton lapokra, se jó méretűek. Ha valaki megépíti ezt a készletet feltétlen mérje le az átmérőket. Könnyen lehet, hogy újat kell vágni a gyáriak helyett. Számomra ez volt a legnagyobb hiba, amit tapasztaltam a készlettel kapcsolatban. A nehézséget nem a rakétatest összeállítása okozta, hanem az azon lévő különböző rendszerek burkolatai, kormány hajtóművek, és az a néhány hajlított cső legyártása jelentette. A könyök idomok összeragasztása egy agyrém volt nekem, akárcsak a milliméternyi apró alkatrészek kivágása is.
Ettől függetlenül az építés gyorsan halad, leszámítva azt az egy napot vagy kettőt míg a törzsre felragasztjuk a különböző merevítő csíkokat…elég unalmas és idegőrlő munka, amennyiben nem akarjuk a ragasztóban áztatni a munkánkat. Az építés folyamán többször megfordult a fejemben, hogy aki tervezte a makettet, az összeépítette e valaha is. A mentőrakéta rácstartó szerkezete az előírt módon képtelenség megcsinálni. Nekem nem sikerült, hajtogatás helyette szét kellett vágnom, és külön egymáshoz ragasztani. Ugyanezen részen, a mentőrakéta sem lett olyan , mint amit én elképzeltem. Itt követtem el a legnagyobb hibát, ami folyamatosan szúrja a szemem, hogy a fúvókákat rosszul ragasztottam be, és az illesztésük kívülre került.
Miután végeztem ezzel a résszel, megfelelő színű akrill festékkel lefestettem a fehéren maradt széleket. A rakétatest oldalára felkerültek a megadott vastagságú fehérre festett drótok! Hozzá ragasztottam az űrkapszulát a rakétaesthez, majd, mint a karácsonyfadíszt felhelyeztem a mentőrakétát a torony tetejére.
Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy némi papíros gyakorlattal vagy odafigyeléssel nagyon szép makettet lehet építeni, és a technikához képest viszonylag részletes végeredményt kapunk.
Szépen mutat majd a következő korszakot jelentő Gemini Titan mellett. Még néhány típus, és teljes lesz a” Rocket Garden”!