Jakovlev Jak-6
1:72, Mister Craft (?)
No.D-29 (?)
Pintér György - Múzeumi krimik
A harcoló seregeknek nem ártott egy megbízható összekötő-futárgép. Bár a Nagy Honvédő Háború kezdetén elrekviráltak minden erre alkalmasnak gondolt Po-2-t és R-5-öst, ezek alapvetően nem erre készültek. Szükség volt egy kétmotoros könnyű szállító-bombázó repülőgépre.
A feladatot a Jakovlev-iroda kapta. Legyen strapabíró, könnyen és olcsón gyártható, egyszerű szerkezetű, ne kívánjon semmi extrát. (Szóval egy "légi Trabant" kellett, ha akkor ismerték volna ezt a másik legendát.) Így jött létre a Jak-2 és 4 után a 6-os.
Hogy mennyire fontos volt lehetőleg "tegnapelőtti" határidővel, jól mutatja, hogy egyszerre három repülőgépgyár is nekiállt a gyártásának. Az olcsóságot erősítette, hogy az egész szinte tetőtől talpig fa felhasználásával készült, nyír- és fenyőfa feldolgozott anyagaiból. Csak az készült fémből, amit nem lehetett fából elkészíteni. Hajtóműként a meggyilkolhatatlan M-11 F változatát építették be egyenként 140 LE teljesítménnyel.
Kétféle változat készült: Volt egy kimondottan szállító változat, ami féltonnányi rakományt vihetett a partizánoknak. De ha úgy alakult, másfajta szeretetcsomagokat is cipelhetett, 500 kilónyi bombát a belső bombarekeszekben, mondjuk két 250 kilós kiszerelésben. A szárnyakra tíz 82 mm-es rakétát lehetett elhelyezni az ellenség szórakoztatására. Legnagyobb hátránya a viszonylag kis sebessége volt, ami még hátszélben sem érte el a 300 km/ó-t. Valójában 230-ra volt képes. A fegyverzete egy darab hátrafelé tüzelő, 7,62-es, később 12,7-es géppuska 500 lőszerrel. A gépek egy részét szerelők és alkatrészek szállítására a repülőgépgyárak használták.
A típust három légierő használta, feltéve, hogy a francia Normandia-Nyeman egységet külön számoljuk. Ők és a mongolok a szállító változatot használták, A Szovjet Légierő mindkét fajtát. Összesen 386 darab épült ebből a Jak-6-ból. Létezett egy Jak-6M, ami alapja lett a későbbi – soha meg nem épült – Jak-8-nak.
A makettet zacsiban kaptam. Hogy melyik cég terméke, azt csak valószínűsíteni tudom. Számomra ismeretlen logó van az egyoldalas, roppan egyszerű rajzon. Maguk az alkatrészek erős retro-érzést keltettek bennem. Megfolyások, némi elcsúszások, de igazából nem gond egyik sem egy KP-n, ZTS-Plastykon, VEB Plasicarton edződött makettépítőnek.
Az alkatrészválaszték lehetővé teszi kerekes és sítalpas változat megépítését is. A 3 darab átlátszó alkatrész közül az egyik a komplett fülketető. Itt a kimaszkolást követően érdemes feketével/szürkével átfújni és csak utána nekiállni a végső színezésnek. Hogy aztán a téli, vagy a nyári festés lesz-e, az majd kiderül.
A pilótafülke kissé spártaira sikerült. Nem bírálom, mert nagyjából nincs is mit. A két, a semmiben lógó ülés igazán nem nevezhető berendezésnek, még ha kaptam hozzá kétfőnyi, korai KP makettekhez kapott figurákhoz hasonló alakokat. Sem padlózat, sem botkormányok, pedálok, pláne műszerfal. Az sincs. Meglátom, lehet, hogy javítok a dolgon.
Ha a megfolyásokat eltakarítom, egész formásak a meglévő alkatrészek. Az illeszkedésük a közepesnél jobb. Szépen tempósan lehet haladni. A szárnyak egy cetroplánhoz rögzülnek, ami a törzs alsó felületének nagyjából harmadát adja, így megfelelő alátámasztás a szép, nagyfesztávú szárnyaknak, A futóaknákkal nem kell vacakolni, mert a Jak-6 fix futós volt.
A festés kopott téli. Azaz először lefújtam egy zöld-barna tereppel, aztán ennek száradása után jött a visszamosható fehér. A jelzések a francia Normandia-Nyeman repülőezred szállító századára utalnak. A francia kokárda egy egyiptomiból lett kialakítva. Lévén, hogy szállító, nincs rajta fegyverzet.
Végül "beüvegeztem" a két oldalsó ablaknyílást is. Bár elég nagy nyílásról volt szó, megpróbálkoztam a megszokott, faragasztós trükkel. Bejött! a nyílást teljesen kitöltötte a víztisztaságúra száradt ragasztó.
Ha igaz, ez a 200. cikkem.
A feladatot a Jakovlev-iroda kapta. Legyen strapabíró, könnyen és olcsón gyártható, egyszerű szerkezetű, ne kívánjon semmi extrát. (Szóval egy "légi Trabant" kellett, ha akkor ismerték volna ezt a másik legendát.) Így jött létre a Jak-2 és 4 után a 6-os.
Hogy mennyire fontos volt lehetőleg "tegnapelőtti" határidővel, jól mutatja, hogy egyszerre három repülőgépgyár is nekiállt a gyártásának. Az olcsóságot erősítette, hogy az egész szinte tetőtől talpig fa felhasználásával készült, nyír- és fenyőfa feldolgozott anyagaiból. Csak az készült fémből, amit nem lehetett fából elkészíteni. Hajtóműként a meggyilkolhatatlan M-11 F változatát építették be egyenként 140 LE teljesítménnyel.
Kétféle változat készült: Volt egy kimondottan szállító változat, ami féltonnányi rakományt vihetett a partizánoknak. De ha úgy alakult, másfajta szeretetcsomagokat is cipelhetett, 500 kilónyi bombát a belső bombarekeszekben, mondjuk két 250 kilós kiszerelésben. A szárnyakra tíz 82 mm-es rakétát lehetett elhelyezni az ellenség szórakoztatására. Legnagyobb hátránya a viszonylag kis sebessége volt, ami még hátszélben sem érte el a 300 km/ó-t. Valójában 230-ra volt képes. A fegyverzete egy darab hátrafelé tüzelő, 7,62-es, később 12,7-es géppuska 500 lőszerrel. A gépek egy részét szerelők és alkatrészek szállítására a repülőgépgyárak használták.
A típust három légierő használta, feltéve, hogy a francia Normandia-Nyeman egységet külön számoljuk. Ők és a mongolok a szállító változatot használták, A Szovjet Légierő mindkét fajtát. Összesen 386 darab épült ebből a Jak-6-ból. Létezett egy Jak-6M, ami alapja lett a későbbi – soha meg nem épült – Jak-8-nak.
Alkatrészek
A makettet zacsiban kaptam. Hogy melyik cég terméke, azt csak valószínűsíteni tudom. Számomra ismeretlen logó van az egyoldalas, roppan egyszerű rajzon. Maguk az alkatrészek erős retro-érzést keltettek bennem. Megfolyások, némi elcsúszások, de igazából nem gond egyik sem egy KP-n, ZTS-Plastykon, VEB Plasicarton edződött makettépítőnek.
Az alkatrészválaszték lehetővé teszi kerekes és sítalpas változat megépítését is. A 3 darab átlátszó alkatrész közül az egyik a komplett fülketető. Itt a kimaszkolást követően érdemes feketével/szürkével átfújni és csak utána nekiállni a végső színezésnek. Hogy aztán a téli, vagy a nyári festés lesz-e, az majd kiderül.
A pilótafülke kissé spártaira sikerült. Nem bírálom, mert nagyjából nincs is mit. A két, a semmiben lógó ülés igazán nem nevezhető berendezésnek, még ha kaptam hozzá kétfőnyi, korai KP makettekhez kapott figurákhoz hasonló alakokat. Sem padlózat, sem botkormányok, pedálok, pláne műszerfal. Az sincs. Meglátom, lehet, hogy javítok a dolgon.
Ha a megfolyásokat eltakarítom, egész formásak a meglévő alkatrészek. Az illeszkedésük a közepesnél jobb. Szépen tempósan lehet haladni. A szárnyak egy cetroplánhoz rögzülnek, ami a törzs alsó felületének nagyjából harmadát adja, így megfelelő alátámasztás a szép, nagyfesztávú szárnyaknak, A futóaknákkal nem kell vacakolni, mert a Jak-6 fix futós volt.
Matricázva
A festés kopott téli. Azaz először lefújtam egy zöld-barna tereppel, aztán ennek száradása után jött a visszamosható fehér. A jelzések a francia Normandia-Nyeman repülőezred szállító századára utalnak. A francia kokárda egy egyiptomiból lett kialakítva. Lévén, hogy szállító, nincs rajta fegyverzet.
Végül "beüvegeztem" a két oldalsó ablaknyílást is. Bár elég nagy nyílásról volt szó, megpróbálkoztam a megszokott, faragasztós trükkel. Bejött! a nyílást teljesen kitöltötte a víztisztaságúra száradt ragasztó.
Ha igaz, ez a 200. cikkem.
Beüvegezve
|
|
Matricázva
|
|
|
Alkatrészek
|
|
|
|
|
|
Átlátszó alkatrészek
|
|
|
Összeállítási útmutató
|
|
|
Színek
|
|
|
Épül, épülget
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Koptatva, oldalablakok nélkül
|
|
|
Beüvegezve
|
|
|
Beüvegezve
|
2026.01.09.
Utolsó módosítás: 2026.01.10.
Utolsó módosítás: 2026.01.10.