Type 89 Yi-Go
1:72, IBG
No.72039 (2018)
Pintér György - Múzeumi krimik
Cikksorozatom második részében egy, talán még a Ha-Go-nál is kevésbé ismert páncélost, a Type 89 Yi-Go közepes harckocsit szeretném bemutatni.
Az 1929-ben szolgálatba állított páncélos az első, szériában gyártott japán harckocsi volt. Tervezése és szolgálatba állítása idején mind fegyverzete, mind védettsége megfelelőnek bizonyult, modern és erős páncélosnak számított -bár a technika gyors fejlődésével hamar eljárt felette az idő. Tömege 12 tonna körül alakult, páncélzata maximum 17 mm volt, fegyverzetét egy Type 90 típusú 57 mm-es löveg és 2 db 6,5 mm-es géppuska alkotta, ezekből az egyiket a homlokpáncélba, a másikat a torony hátsó falába építették be. Személyzetét 4 fő alkotta: a parancsnok és a töltő-lövész a toronyban, a vezető és a segédvezető-géppuskás a harckocsi elülső részében foglalt helyet. Alapvetően két fő változatban gyártották, a "Ko" (azaz "A") változatból 279 db, 1935-től pedig a módosított, már dízelmotoros "Otsu" (azaz "B") változatból 126 db került a csapatokhoz [1] (ez utóbbit kívülről a legkönnyebben onnan lehet felismerni, hogy a "Ko" változattal szemben itt már a menetirány szerinti bal oldalra került át a géppuska, és jobb oldalon ült a vezető).
Az új páncélosok 1932-ben, Shanghai első ostrománál debütáltak, onnantól számos hadjáratban segítették a Felkelő Nap Birodalmának terjeszkedését: harcoltak Mandzsúriában, Kínában, Burmában, a Fülöp-szigeteken, és Holland Indiában (de az új-guineai dzsungelben is rozsdásodik egy-két példány belőle). Érdekesség, hogy pár ottmaradt darabot még 1945-ben az indokínai gyarmataikra visszatérő franciák is alkalmaztak egy ad-hoc páncélos alakulatban a kibontakozó első Indokínai háborúban.
1/72-ben a típust egészen 2016-ig egyetlen gyártó sem dolgozta fel fröccsöntött változatban, így nem túlzás kijelenteni, hogy az IBG hatalmas űrt töltött be a megjelentetésével. A cég "egy rókáról sok bőrt" filozófiájának megfelelően nem is álltak meg egy készletnél: összesen 5 különféle változatban is kiadták ezt a sokak által gyakorlatilag nem is ismert páncélost. Ezzel gyakorlatilag sikerült szinte teljesen lefedniük az összes valaha volt variánst - merthogy a gyártás során a japánok számos változtatást eszközöltek a típuson (változott a torony formája, a parancsnoki búvónyílás kivitele, vagy a test kialakítása is). Például az itt bemutatásra kerülő 72039 készlet egy ún. "átmeneti" változatot mutat be: már dízelmotor van benne, de még a jobb oldalon van a géppuskaállás és a bal oldalon a vezetőállás, mint a "hagyományos" Ko változatnál.
Maga a makett kb. 160(!) fröccsöntött és 5 darab fotómaratott alkatrészből áll, köszönhetően az elképesztő részletességnek, és a lánctalp fél-szemenkénti kivitelének (de tapasztalatom szerint a mellékelt lánctalp-darabokból nem kell mind, kb. 5-6 darab megmarad majd - vagy én csináltam valamit rosszul?) A részletek gyönyörűek, a felületek telis-tele vannak szegecsekkel - akárcsak az eredetin -, de minden egyéb apró részlet (például az üzemanyagtartályok töltőnyílásai, a lemezosztások, vagy a nagyméretű hűtőrácsok, stb.) is a helyén van. A készlet bontására jellemző, hogy például csak a torony 9 alkatrészből áll össze - ha a légvédelmi géppuskát nem tesszük fel… Az igazán sziszifuszi munka a futómű összeállítása a "milliónyi" apró futógörgővel - de ha ezzel készen vagyunk, a többi már gyerekjáték. Egyedüli hibapont a szegényes "matricaválaszték": ehhez a készlethez mindössze egy variációt kínál a gyártó, viszont a matricalapon más kocsik jelzései is megtalálhatóak, mert az összes Yi-Go készlethez ugyanazt a lapot mellékeli a gyártó.
(A készlet tartalmaz még két figurát is - ezekről már írtam a korábbi Ha-Go cikkemben, így velük már nem fárasztom újra a tisztelt olvasókat.)
A fenti dicshimnusz nem volt túlzás: a makett összeállításával nem volt semmi problémám, az illeszkedések passzosak, az építés a sok (sok-sok apró, nagyon apró!!!) alkatrész ellenére könnyű és gyors, tulajdonképpen sétagalopp. Csak a saját bénaságomnak köszönhetem, hogy a torony hátsó páncéllemezét a géppuska gömbcsuklójával kénytelen voltam újragyártani, miután az eredeti alkatrész egy óvatlan pillanatban földkörüli pályára állt… Az útmutatót követve 1-2 óra alatt össze is dobhatjuk kis páncélosunkat, bár a munkát megkönnyítendő, az árokáthidaló-képességet növelő farokcsúszó-talpat, a sáncszerszámokat, vagy a kipufogót a védőrácsaival érdemes csak a kamó felfestése után felerősíteni.
A festéssel sem variáltam sokat, követtem a gyártó javaslatát és az 1937-es Shanghai-i harcokban vitézkedett egyik példányt készítettem el - igazán nemes kihívás ilyen kis méretarányban a foltokat elválasztó fekete kontúrvonalak felfestése! A színekhez az útmutatóban javasolt Vallejo Model Color festékeket használtam, a fekete kontúrozást egy nagyon vékony 5/0-s ecsettel követtem el. A matricázás itt sem tartott órákig, mindössze három kocsiszámot kellett felapplikálni és már eshettem is neki a weathering-nek, ami a szokásos Tamiya panelineres befolyatás-visszamosásból, pigmentes sarazás-porozásból és némi szárazecsetelésből állt.
Összességében ez egy nagyon jó készlet, mindenkinek ajánlom, akit egy kicsit is érdekelnek az egzotikus csörömpösök az "egy igaz méretarányban".
[1] Akira Takizawa internetes oldala, a www3.plala.or.jp/takihome/yi-go.htm szerint. A Wikipédia (Zaloga könyve alapján) teljesen más számokat ad meg…
A Type 89 Yi-Go közepes harckocsi
Az 1929-ben szolgálatba állított páncélos az első, szériában gyártott japán harckocsi volt. Tervezése és szolgálatba állítása idején mind fegyverzete, mind védettsége megfelelőnek bizonyult, modern és erős páncélosnak számított -bár a technika gyors fejlődésével hamar eljárt felette az idő. Tömege 12 tonna körül alakult, páncélzata maximum 17 mm volt, fegyverzetét egy Type 90 típusú 57 mm-es löveg és 2 db 6,5 mm-es géppuska alkotta, ezekből az egyiket a homlokpáncélba, a másikat a torony hátsó falába építették be. Személyzetét 4 fő alkotta: a parancsnok és a töltő-lövész a toronyban, a vezető és a segédvezető-géppuskás a harckocsi elülső részében foglalt helyet. Alapvetően két fő változatban gyártották, a "Ko" (azaz "A") változatból 279 db, 1935-től pedig a módosított, már dízelmotoros "Otsu" (azaz "B") változatból 126 db került a csapatokhoz [1] (ez utóbbit kívülről a legkönnyebben onnan lehet felismerni, hogy a "Ko" változattal szemben itt már a menetirány szerinti bal oldalra került át a géppuska, és jobb oldalon ült a vezető).
Az új páncélosok 1932-ben, Shanghai első ostrománál debütáltak, onnantól számos hadjáratban segítették a Felkelő Nap Birodalmának terjeszkedését: harcoltak Mandzsúriában, Kínában, Burmában, a Fülöp-szigeteken, és Holland Indiában (de az új-guineai dzsungelben is rozsdásodik egy-két példány belőle). Érdekesség, hogy pár ottmaradt darabot még 1945-ben az indokínai gyarmataikra visszatérő franciák is alkalmaztak egy ad-hoc páncélos alakulatban a kibontakozó első Indokínai háborúban.
A makett
1/72-ben a típust egészen 2016-ig egyetlen gyártó sem dolgozta fel fröccsöntött változatban, így nem túlzás kijelenteni, hogy az IBG hatalmas űrt töltött be a megjelentetésével. A cég "egy rókáról sok bőrt" filozófiájának megfelelően nem is álltak meg egy készletnél: összesen 5 különféle változatban is kiadták ezt a sokak által gyakorlatilag nem is ismert páncélost. Ezzel gyakorlatilag sikerült szinte teljesen lefedniük az összes valaha volt variánst - merthogy a gyártás során a japánok számos változtatást eszközöltek a típuson (változott a torony formája, a parancsnoki búvónyílás kivitele, vagy a test kialakítása is). Például az itt bemutatásra kerülő 72039 készlet egy ún. "átmeneti" változatot mutat be: már dízelmotor van benne, de még a jobb oldalon van a géppuskaállás és a bal oldalon a vezetőállás, mint a "hagyományos" Ko változatnál.
Maga a makett kb. 160(!) fröccsöntött és 5 darab fotómaratott alkatrészből áll, köszönhetően az elképesztő részletességnek, és a lánctalp fél-szemenkénti kivitelének (de tapasztalatom szerint a mellékelt lánctalp-darabokból nem kell mind, kb. 5-6 darab megmarad majd - vagy én csináltam valamit rosszul?) A részletek gyönyörűek, a felületek telis-tele vannak szegecsekkel - akárcsak az eredetin -, de minden egyéb apró részlet (például az üzemanyagtartályok töltőnyílásai, a lemezosztások, vagy a nagyméretű hűtőrácsok, stb.) is a helyén van. A készlet bontására jellemző, hogy például csak a torony 9 alkatrészből áll össze - ha a légvédelmi géppuskát nem tesszük fel… Az igazán sziszifuszi munka a futómű összeállítása a "milliónyi" apró futógörgővel - de ha ezzel készen vagyunk, a többi már gyerekjáték. Egyedüli hibapont a szegényes "matricaválaszték": ehhez a készlethez mindössze egy variációt kínál a gyártó, viszont a matricalapon más kocsik jelzései is megtalálhatóak, mert az összes Yi-Go készlethez ugyanazt a lapot mellékeli a gyártó.
(A készlet tartalmaz még két figurát is - ezekről már írtam a korábbi Ha-Go cikkemben, így velük már nem fárasztom újra a tisztelt olvasókat.)
A fenti dicshimnusz nem volt túlzás: a makett összeállításával nem volt semmi problémám, az illeszkedések passzosak, az építés a sok (sok-sok apró, nagyon apró!!!) alkatrész ellenére könnyű és gyors, tulajdonképpen sétagalopp. Csak a saját bénaságomnak köszönhetem, hogy a torony hátsó páncéllemezét a géppuska gömbcsuklójával kénytelen voltam újragyártani, miután az eredeti alkatrész egy óvatlan pillanatban földkörüli pályára állt… Az útmutatót követve 1-2 óra alatt össze is dobhatjuk kis páncélosunkat, bár a munkát megkönnyítendő, az árokáthidaló-képességet növelő farokcsúszó-talpat, a sáncszerszámokat, vagy a kipufogót a védőrácsaival érdemes csak a kamó felfestése után felerősíteni.
A festéssel sem variáltam sokat, követtem a gyártó javaslatát és az 1937-es Shanghai-i harcokban vitézkedett egyik példányt készítettem el - igazán nemes kihívás ilyen kis méretarányban a foltokat elválasztó fekete kontúrvonalak felfestése! A színekhez az útmutatóban javasolt Vallejo Model Color festékeket használtam, a fekete kontúrozást egy nagyon vékony 5/0-s ecsettel követtem el. A matricázás itt sem tartott órákig, mindössze három kocsiszámot kellett felapplikálni és már eshettem is neki a weathering-nek, ami a szokásos Tamiya panelineres befolyatás-visszamosásból, pigmentes sarazás-porozásból és némi szárazecsetelésből állt.
Összességében ez egy nagyon jó készlet, mindenkinek ajánlom, akit egy kicsit is érdekelnek az egzotikus csörömpösök az "egy igaz méretarányban".
[1] Akira Takizawa internetes oldala, a www3.plala.or.jp/takihome/yi-go.htm szerint. A Wikipédia (Zaloga könyve alapján) teljesen más számokat ad meg…
|
|
Type 89 Yi-Go
|
|
|
Type 89 Yi-Go IBG
|
|
|
Type 89 Yi-Go IBG
|
|
|
Type 89 Yi-Go IBG
|
|
|
Type 89 Yi-Go IBG
|
|
|
Type 89 Yi-Go IBG
|
|
|
Type 89 Yi-Go IBG
|
|
|
Type 89 Yi-Go IBG
|
|
|
Type 89 Yi-Go IBG & Esci/Erl figura
|
|
|
Type 89 Yi-Go IBG & Esci/Ertl figura
|
|
|
Type 89 Yi-Go IBG & Esci/Ertl figura
|
|
|
A makett eredetije archív felvételen
|
2025.01.26.
Utolsó módosítás: 2025.01.27.
Utolsó módosítás: 2025.01.27.