Pintér György - Múzeumi krimik
Amikor ezt a makettet megláttam az egyik bolt netboltjában, azonnal beleszerettem és éreztem, hogy ő is hasonlóképpen érez irántam ezért, kiváltottam őt a rabszolgaságból. Bár első találkozásunk nem volt a lehető legjobb, mert hiányzott két öntőkeret, de a bolt azonnal küldött új öntőkereteket, amik a postánál eltüntek, de újból küldött a bolt és végül ezek megérkeztek.
A makett a Dragon 6183 M4A3E8 készlete, amely kidolozása nagyon szép, javitani valóm nem nagyon volt, azok is csak saját hibából adódtak. Sajnos a motordeklin található kapaszkodókat nem adták maratásból, az rá van öntve, és még csak át sincs törve, de eltávolítása és új készítése nem okozhat problémát!(én ezt nem cseréltem le, mondván a sok hó alatt ugy sem fog látszódni). A periszkópokat, a lámpákat, és a parancsnoki kupola prizmáit is átlátszó alkatrészként kapjuk. A HVSS futómű gyönyörű, a mozgathatóvá épithetőséghez kapunk hozzá rézhengereket és rugókat, mely a későbbi pozícionálást is lehetővé teszik. A futógörgők gumifelületeit külön kis gyűrűként kapjuk! A maratott lapon rajta vannak az elsősárvédők, és a futólemez darabjai is. Bár én még a lámpavédő vasakat is maratásból adnám, nálam ezek alapból eltörve érkeztek meg. A T66-os szemenkénti lánctalp gyönyörű, de a belsőfelén nem ússzuk meg a kilökőtüskéket.
A készletről röviden ennyit.
Sajnos a tank történetéről nem tudok szinte semmit sem, egy honlapot találtam ami foglalkozott vele, de sajnos eltünt és azóta nem találok róla semmit. A gyártó szerint a tank már volt Bastognenál, és végig harcolta a háborút, sőt még Koreában is megfordult, de ehhez a készlethez csak a II.vh-s matricákat adja.
Az építést a toronnyal kezdtem, minden problémamentesen illeszkedett, majd a futóművel folytattam. Amikor ezekkel elkészültem, félretettem őket pihenni, és a testtel kezdtem el foglalkozni. Miután felragasztottam mindent a helyére, tettem még rá plusz málhát. A tankot lezárva készitettem el. A festést a Revell 66osával végeztem, úgy, hogy ahol hó lesz a tankon ott egyenletesre festettem a felületet, ami kilátszik (pl. a tank oldala), ott ugy festettem, hogy szálkás legyen a felület, ezzel próbáltam a festékek elrétegződését mintázni, ahogyan a fagyás-olvadás hatására felrepednek. Már a koszolás után tettem rá néhány lövedéknyomokat is, bár ezek nem igazán láttszódnak, de én azért tudom, hogy ott vannak :) A futólemezeket kicsit megtépáztam, igyekeztem nem túlzásba vinni. Mivel a célom az volt, hogy egy olyan Shermant építsek, ami valahogyan(ekkor még nem tudtam hogyan) megsérült és ezáltal elhagyatottá vált, jó rozsdásra készitem és koszosra. A futóműveket lefestettem és felhelyeztem a tankra.
Úgy voltam vele, hogy nem megszokott maketthez, nem megszokott összerakás dukál, a sorrendnek így kellett volna történnie, de ht ezt keverjétek ahogy tudjátok, mindenféle logikát nélkülözve!
Elkezdtem pastellkrétaporok különböző keverékéből készitett rozsdával rongálni a szépségem, amikor eljutottam oda, hogy el kellene dönteni, hogy mi lesz az a sérülés, amiért elhagyták a tankot. Kimaradt néhány hét, hónap, amikor jaffa adta meg az ötletet (amit ezúton is köszönök neki), hogy végülis az elszakadt lánctalp lesz a meoldás nyitja. Egyelőre itt tartok, később jön a folytatás.