Pintér György - Múzeumi krimik
Régóta az egyik kedvenc második világháborús repülőm volt a Junkers Ju-87-es zuhanóbombázó, annak ellenére, hogy a háború gyorsabban lépett át ezen a típuson, mint azt 1935-ben, a nullszéria (V-1) első repülésekor remélték.
A Sturzkampfgeschwader 2 "Immelmann" zuhanóbombázó ezredet 1939 májusában állították fel Németországban és Ju-87B-2 repülőkkel töltötték fel. Ezeken a repülőkön repültek a pilóták egészen 1942 júniusáig, amikoris Ju-87D-re váltották a gépeket. Ez a repülőezred részt vett a lengyelországi, a francia, az észak-afrikai, a görög harcokban és a keleti fronton egészen 1944 márciusáig harcoltak.
Előkészületek
Beszereztem a makettet a Hasegawa-tól, az Aires műgyanta szettjét, melyben a kabintér és a Jumo 211-es motor található meg, az Osprey "Junkers Ju 87 Stukageschwader of North Africa and The Mediterranean" című könyvet, valamint az Eduard kabinmaszk szettjét...
Építés
Először az Aires Jumo 211 motorblokkot raktam össze csak sajnos a motortartó konzolokat és a tűzfalat is feltettem. Itt követtem el az első, de sajnos nem az utolsó hibát... :( Amikor lebombáztam a konzolokat és a tűzfalat, akkor már látszódott, hogy azok nem kerülnek vissza a makettre.
Jött a kabinbelső... Alapvetően a Hasegawa kabintere elég jó, de azért ha már meg volt az AIRES, akkor kerüljön bele az. Az összeszereléskor ismét belefutottam egy problémába, na de így jár az emberfia, aki járatlan területre téved (repülőt nem raktam össze évek óta). A végeredmény az lett, hogy félig az AIRESt, félig a gyári Hasegawa kabinteret vettem és építettem össze.
Végre eljött a pillanat, elkezdhettem magát a gépet. A Hasegawa ennél a makettnél is hozta a kimagasló színvonalat, az elemek szépen illeszthetőek, tömíteni csak a szárnytöveknél kellett, de ott is csak minimálisan. Maga az összeszerelés nem okozott nagy problémát, a festés már annál inkább.
A Stukák alsó festése egyszínű világos kék RLM65 volt, míg a felső festés egy elég érdekes mintázatú RLM70 és RLM71 fekete-zöld és sötét zöld szinekből állt. Előárnyékolás feketével alul és felül a panelvonalak mentén. Szerencse, hogy a Hasegawa egy külön lapot mellékelt a felső oldal mintájának lefestéséhez. Először telibe fújtam RLM70-nel (fekete-zöld) majd a minták felhelyezése után jöhetett az RLM71 sötét zöld. Ahhoz, hogy az előárnyékolásból valami meg is maradjon a szineket körkörös mözdulatokkal és igen kevés festék felhordásával vittem fel. Célszerű a panelek közepén elindulni, ott kaphat több festéket és a panelvonalak mentén "fel lehet gyorsítani" a mozdulatokat... A motorburkolat és a függőleges vezérsík a németek által alkalmazott sárga festést kapta.
A géphez 3 matricaszettet mellékeltek, az Stg.2, az Stg.77 és az Stg.5 ezredekhez, ebből a T6+CK jelűt választottam (A T6 volt az Stg.2 jele)..
A németek által használt azonosítokról a http://www.rlm.at/archiv_e.htm lapon található leírás.
A matricák felrakása után jött egy réteg matt lakk.
A panelvonalakat kihúztam 0,1mm fekete tollal úgy, hogy kb 5-8 cm-et húztam ki, majd visszatöröltem a felesleget. Tapasztalataim szerint erre kb 20 sec idő van, utána már nem nagyon lehet letörölni.
A Stukák egy aránylag vékony csíkban kormoztak, az első verziómnál túlságosan hangsúlyos lett, túlfújtam. Ki kellett javítani, de a javítás sem lett tökéletes, lehetett javítani megint, míg a végső állapotig elértem. A kormolást barna és fekete keverékéből készítettem el, majd kis feketével ráködöltem.
A kabin teteje 4 részből áll és a maszkoláshoz kb. 30 kis részt kellett kimaszkolni, fél napig mást sem csináltam, mint ragasztgattam az Eduard maszkolóját... A végén már jojózott a szemem. Maszkolás után festés és matt lakk.
A kabin rögzítése után már csak a rádiós kábel rögzítése marad.
Összegzés
Nagy kedvvel és lelkesedéssel álltam neki a Ju-87 összerakásának, építés közben ugyan vétettem hibákat, de köszönhetően többeknek innen, remélem sikerült kijavítani...