Pintér György - Múzeumi krimik
Mindig is vonzottak a 2. világháborús járművek - főként a magyar vonatkozásúak -, ezért egyszer hirtelen elhatározásból nekiálltam egy 1:25-ös méretarányú Zrínyi rohamlöveg elkészítésének papírból. Miután elkészült ez a jármű, kerestem egy masszív ellenpéldát a szovjet oldalról, hogy látni lehessen, mivel is kellett szembenézniük derék honvédeinknek a világháború alatt.
A választás a KV-2 es nehézharckocsira esett, ami szerintem simán lehetne a sztálini kommunizmus szimbóluma is, egy hatalmas rusnya acélmonstrum, ami hihetetlen pusztító erővel elsöpör mindent az útjából. A dolog érdekessége az, hogy a makett készítése közben teljesen átértékelődött a véleményem erről a harckocsiról és a szovjet harckocsigyártásról olyannyira, hogy a KV-2 már a kedvenc járműveim közé tartozik.
Aki scratch-build járművet készít, annak szerintem a legfontosabb dolog, hogy minél több rajzi dokumentációt tudjon szerezni a céltárgyról. Ez a Zrínyinél nagyon sok nehézségbe ütközött, de a szovjet járművekről hihetetlenül sok információ fellelhető a világhálón, így ez nem okozott különösebb problémát. Szinte minden egyes porcikájáról sikerült jó minőségű fotót, illetve rajzot szereznem. Ezután a jól bevált AutoCad-ben megrajzoltam méretarányosan minden egyes alkatrészt, kinyomtattam sima géppapírra, majd megfelelő vastagságú kartonokra ragasztva, sorban készültek el az alkatrészek. A különböző forgástesteket (lövegcső, futógörgők stb) CNC esztergagépen készítettem el műanyagból. A lánckerekek fogainak a kimarása CNC marógépen készült. A legnagyobb és legmonotonabb munka a 168 darab láncszem műgyantából való kiöntése és sorjázása volt. Ehhez OXAM S2-es formagumit, és Biresin B26-os gyantát használtam.
A jármű elkészülte után a következő nagy problémát a festés okozta. Találtam egy nagyon jó kis téli álcafestésű járműről képet, de mivel ez volt a második harcjármű makettem, nem túl sok tapasztalattal rendelkeztem festés terén, így kb. 2 hónapot pihent a kész, festés nélküli tank, amikor bekövetkezett egy igen kedvező fordulat. Ez pedig a hévízi Makett Workshop volt. Pár óra leforgása alatt évek tapasztalatát gyűjthette össze az ember a magyar makettező társadalom krémjétől. Itt lestem el a technikát Forintos Kálmántól miként is lehet temperával, és pasztelkrétával élethű hatásokat elérni a harcjárműveken. Alig vártam, hogy hazaérjek, és a kipróbáljam a worshop-on látottakat. Jónéhányszor újra kellett festesttem szegény járművet, mire ezt az eredményt kaptam, de szerintem megérte a fáradozást.