Leclerc T3

1:35, Heller

Pintér György - Múzeumi krimik Mindig nézegettem a katonai parádék videóit, és a Francia dísszemlén első amit kerestem, az a Leclerc harckocsi volt. Figyeltem az érdekes kialakítását, futurisztikus formavilágát. Eldöntöttem építek egyet. Túl sok választási lehetőségem nem volt, mert ha jól tudom kettő gyártó kínálatában szerepel ebben a méretarányban. /Heller, Tamiya/.
Választásom a Heller készletére esett. Elég hamar sikerült egyet beszerezzek, méghozzá egész jó áron.

A dobozt kibontva szép látvány fogadott. A külön fóliázott öntőkeretek mellett, egy kis fémlapon több apróságot kapunk, amivel élethűbbé tehetjük tankunkat. /Hűtőrács, egyéb kisebb fém járólapokat, illetve a torony hátuljára málházható lőszer rögzítő öveit, és póttankok rögzítő hevederjeit/.
Az építésnél az első kisebb probléma, az alváz és a lengőkarok összeragasztásánál jelentkezett. Az összeállítási útmutató fordítva jelöli az első feszítőgörgőkhöz tartozó lengőkar pozicionálását. Építésnél erre külön odafigyelni! Az alváz a lengőkarokkal ezen a kis bibin kívül, könnyen összeállítható. Ezután a gyártó a lánctalpak összeállítását ajánlja. /Szerintem ez ráér a végén/. Én az alváz és a felső fél összeragasztásával folytattam. Háááát. Az illesztésekkel volt baj bőven. Itt kellett tömíteni és csiszolni egy keveset. Miután ez megvolt, felragasztottam a gyárilag adott kis fém feljavítókat. Ezután minden apró alkatrészt rögzítettem az alvázon. A hk. elején a lámpák mellett lévő vonószemeket, ha az útmutató szerint ragasztjuk fel, akkor távol leszünk a valóságtól. Nem abban a helyzetben kell felragasztani. Az eredeti hk.-ról készült fotók alapján ezek fordítva voltak, sőt, vagy egyáltalán nem voltak rajta. Egyébként a doboztetőn van a helyes pozíció. A tank elején lévő alsó két vonószem tartóját levágtam, és kifúrtam 0,8-as fúróval, majd visszaragasztottam. /Szerintem ezeket csak szükség esetén rögzítették a harckocsikon, mert majdnem minden fotón hiányzik/. A páncéltest felső részén levő emelő füleket kicseréltem drótból készültre. Következett a torony összeragasztása. Ez sem ment egészen zökkenőmentesen. Ragasztás után nem volt meg a torony kellő merevsége. Óvatosan kell kezelni, mert elég sérülékeny marad. A legnagyobb hiba, az irányzó munkahelyének a kivitelezése. Ugyanis a torony tetején lévő henger alatt, /ami szerintem egy lézeres távolság, és célmegjelölő lehet/ ill. a búvónyílás kis ablakai mellett teljesen belátni. A mellékelt alkatrész nem takarja el teljesen a hézagot. Igaz ez csak akkor látszik, ha pont oldalról és egy kicsit lejjebbről nézzük harckocsinkat. Tejfölös pohárból kivágott kis lappal orvosolható a hiba. Amit még javítani kell, az a ködvetők. Abszolút kidolgozatlan terület. MATRICÁVAL!!!!! lehet imitálni a nemlétező ködvető csövek végeit.
Én itt kifúrtam 1mm-es fúróval, és egy LAV-25-ös készletből maradt ködgránátvető csöveket ragasztottam bele. A torony hátulján lévő lőszertartókon imitálták a furatokat, kis bemélyedésekkel. Ezeket is kifurtam 1mm-es fúróval. A lövegcsövet két hosszanti félből kapjuk. Illeszkedése annyira nem vészes, de ezt is kell csiszolni rendesen. Miután ezekkel megvoltam, és minden apróságot felragasztottam, jöhetett a festés. Egy szürke alapozás után a még látszódó kisebb csiszolási hibákat kijavítottam. Alapszínnek Humbrol 78-at, /egy kis feketével sötétítve/, a barna foltozáshoz revell 381-et, a fekete foltokhoz Tamiya XF-1-et választottam. Az alap zöld szín felfújása után, Pritt gyurmaragasztóval maszkoltam a foltok helyét, majd felfújtam a terepmintákat. Száradás után átfújtam fényes lakkal. Teljes száradás után pedig matricáztam,/ egész jól kezelhető matricát kapunk, 4 járműhöz/, majd egy újabb fényes lakkréteg következett. Amikor megszáradt, jött az átmosás, nagyon híg feketével. Ezt óvatosan csináltam, mert nekem eddig kissé oldotta a hígító a lakkot. Miután ez is teljesen megszáradt, jöhetett a vízfolyások, rozsdafolyások, kosz megjelenítése. A legvégén selyemmatt lakkal átfújtam az egész tankot.Itt jöhetett a lánctalp felhelyezése. Előtte átfestettem gun-metallal, a gumi részeket Tamiya XF-1-el.A kopásokat ezüsttel szárazecseteltem. Egy kis rozsda került rá, és kész is volt. Eléggé festhetetlen, ragaszthatatlan valamiből készült. Meggyűlt a bajom mire sikerült felragasztani. Több helyen is lepattogott a festék mire a helyére szerencsétlenkedtem a lánctalpat. Miután részben késznek nyílvánítottam /90%-os/, eldöntöttem, hogy készítek rá álcahálót. Gézlapot lefestettem a kívánt színre, és lefújtam matt lakkal. Erre szórtam a boltokban kapható őrőlt petrezselymet. Majd újabb matt lakk következett. Száradás előtt felhelyeztem a tank külsejére, és hagytam teljesen megszáradni.

Mindent összevetve, nem olyan rossz készlet, bár van feljavítási lehetőség bőven.

Ja és még valami. A csúszásgátlós részeket lehet javítani, mert elég szolid a megjelenése. Bár szerintem nem olyan rossz. Több alternatívát láttam már erre. Az egyik a tömítőpasztás, a másik viszont egy érdekes megoldás. Vászon alapú csiszolópapír darabokat kell ragasztani a felületre. Ki kell választani a méretarányhoz és a mintázathoz legmegfelelőbb szemcseméretűt. Minden tankosnak kötelező darab! :) Már ha tetszik. :))