Lavocskin-Gorbunov-Gudkov LaGG-3 type 35
1:72, Dakoplast
No.12002
Pintér György - Múzeumi krimik
Vannak sztárok és vannak elfelejtett háttérmunkások. Na valami ilyen szerepe lett a szovjet repülőgépek közül a LaGG-3-nak. A Lavocskin-Gorbunov-Gudkov kezdésként I-301-es típusjel alatt indult a maga útjára. Ennek értelme az "I" az orosz isztribityel, azaz vadász, a 301 pedig a Himkiben működő GAZ-301-es gyárat jelentette. A törzs alapvetően impregnált falemezekből úgynevezett "delta-fá"-ból (ami nyír és fenyő furnír és fenol-gyanta keveréke) készült. Ennek szakítószilárdsága közelítette a dúralumíniumét. A szárny szintén fából készült. Versenytársaihoz, a Jak-3-hoz és a MiG-3-hoz képest lényegesen nehezebb volt.
Az amúgy szemre szép vadászgép valami olyan szerepet töltött be a fürge Jak-ok mellett, mint az angoloknál a Hurricane a Spitek mellett.
1940 végén került a csapatokhoz, ahol nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Lomha volt és csöppet sem pilótabarát. 1941 februárjáig - írd és mondd - 2228 hibát kellet javítani a konstrukción. A 35. széria már könnyített vázzal készült. De a könnyítések valójában nem sokat javítottak a gép jellemzőin.
Bár voltak jó műszaki megoldásai, de a végeredmény mégsem az a várt sebesség és fordulékonyság volt, ami szükséges volt a német repülőgépek elleni sikeres harchoz. Amiben erős volt, az a fegyverzet és az állóképesség. Az impregnált faszerkezet jól bírta a lövéseket és nem gyulladt ki olyan könnyen. Sőt voltak szovjet ászok, akik LaGG-3-mal értek el ötnél több légigyőzelmet.
A szovjeten kívül a finn légierő használta a három zsákmányul esett példányt. Itt Eino Koskinen finn pilóta 1944. február 16-án lelőtt egy szovjet LaGG-3-at. Egy Mandzsúriába, a japánokhoz szökött pilóta vitt magával egy LaGG-3-at a japánoknak.
A beépített fegyverzeten, a 12,7 vagy 20 mm-es géppuskán kívül 2 póttartályt, esetleg 2 darab 50 kilós bombát, vagy 6 RS-82-es rakétát cipelhetett.
A típus különféle alváltozataiból összesen 6528 darab készült.
Persze lehet kritizálni a a Lavocskin iroda e gyártmányát, de ennek továbbgondolásából jött létre a La-5/5FN, a La-7 és a La-9 is.
A makett, amit bemutatok, nem tegnap készült és két másik változattal ücsörög itt a polcomon.
No, ennek a repülőgépnek az 1/72 méretarányú makettkészletét adta ki - már nem tegnap - a DAKO. Maga a típus eléggé felkapott, így több cég is elkészítette a LaGG-3 különféle alváltozatait. A Dakoplast sem sajnálta az energiát, így a mai témánkon túl elkészítette az utolsó, a type 66-os variációt is. Ismeretlen szovjet gyártó is kiadta a Nagy Honvédő Háború repülőgépei elnevezésű szériában, de van makettkészlet a beszédes nevű "Red Star" ősszovjet gyártótól is. Dolgozott rajta a Toko, az Encore, a Roden és az ICM is. Ez utóbbi 1:48-as méretű.
A készlet 41 szürke és 6 átlátszó (jó masszív) alkatrészt tartalmaz. Az összeállítási útmutató hét lépésre bontja a munkamenetet. A matricalapon két géphez, egy szovjethez és egy finnhez adnak jelzéssort. A szovjethez egy 15 győzelmet jelölő csillagmennyiséget is kapunk. Speciálisan a finn LaGG-3-hoz külön matricasort ad ki a KORA. Sőt, a KV Models maszkolókészletet is árul.
Maga az építés gyakorlatilag egy egydélutános menet. Nem kíván bonyolult mesterségbeli tudást, ezzel szemben egy szép arányos makett kerülhet a polcra.
Az amúgy szemre szép vadászgép valami olyan szerepet töltött be a fürge Jak-ok mellett, mint az angoloknál a Hurricane a Spitek mellett.
1940 végén került a csapatokhoz, ahol nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Lomha volt és csöppet sem pilótabarát. 1941 februárjáig - írd és mondd - 2228 hibát kellet javítani a konstrukción. A 35. széria már könnyített vázzal készült. De a könnyítések valójában nem sokat javítottak a gép jellemzőin.
Bár voltak jó műszaki megoldásai, de a végeredmény mégsem az a várt sebesség és fordulékonyság volt, ami szükséges volt a német repülőgépek elleni sikeres harchoz. Amiben erős volt, az a fegyverzet és az állóképesség. Az impregnált faszerkezet jól bírta a lövéseket és nem gyulladt ki olyan könnyen. Sőt voltak szovjet ászok, akik LaGG-3-mal értek el ötnél több légigyőzelmet.
A szovjeten kívül a finn légierő használta a három zsákmányul esett példányt. Itt Eino Koskinen finn pilóta 1944. február 16-án lelőtt egy szovjet LaGG-3-at. Egy Mandzsúriába, a japánokhoz szökött pilóta vitt magával egy LaGG-3-at a japánoknak.
A beépített fegyverzeten, a 12,7 vagy 20 mm-es géppuskán kívül 2 póttartályt, esetleg 2 darab 50 kilós bombát, vagy 6 RS-82-es rakétát cipelhetett.
A típus különféle alváltozataiból összesen 6528 darab készült.
Persze lehet kritizálni a a Lavocskin iroda e gyártmányát, de ennek továbbgondolásából jött létre a La-5/5FN, a La-7 és a La-9 is.
A makett, amit bemutatok, nem tegnap készült és két másik változattal ücsörög itt a polcomon.
No, ennek a repülőgépnek az 1/72 méretarányú makettkészletét adta ki - már nem tegnap - a DAKO. Maga a típus eléggé felkapott, így több cég is elkészítette a LaGG-3 különféle alváltozatait. A Dakoplast sem sajnálta az energiát, így a mai témánkon túl elkészítette az utolsó, a type 66-os variációt is. Ismeretlen szovjet gyártó is kiadta a Nagy Honvédő Háború repülőgépei elnevezésű szériában, de van makettkészlet a beszédes nevű "Red Star" ősszovjet gyártótól is. Dolgozott rajta a Toko, az Encore, a Roden és az ICM is. Ez utóbbi 1:48-as méretű.
A készlet 41 szürke és 6 átlátszó (jó masszív) alkatrészt tartalmaz. Az összeállítási útmutató hét lépésre bontja a munkamenetet. A matricalapon két géphez, egy szovjethez és egy finnhez adnak jelzéssort. A szovjethez egy 15 győzelmet jelölő csillagmennyiséget is kapunk. Speciálisan a finn LaGG-3-hoz külön matricasort ad ki a KORA. Sőt, a KV Models maszkolókészletet is árul.
Maga az építés gyakorlatilag egy egydélutános menet. Nem kíván bonyolult mesterségbeli tudást, ezzel szemben egy szép arányos makett kerülhet a polcra.
|
|
Dobozfedélrajz
|
|
|
Az összeállítási útmutató
|
|
|
|
|
|
A festési útmutató
|
|
|
A szürke alkatrészeket tartalmazó öntőkeretek
|
|
|
A matricaív és az átlátszó alkatrészek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024.10.23.