Még tavasszal vetődött fel Macában a gondolat, hogy a zentai versenyre csoportosan kellene kilátogatni. Többek megkérdezése után látható volt, hogy van létjogosultsága. Ekkor felvállalta az egész leszervezését. Tárgyalt a szerbiai klubbal, intézte a különbuszt, szervezte a kiutazókat. Rövid időn belül el is fogyott minden hely.
2010.09.04-e,szombat
Indulás
Hajnalban, negyed négy környékén családom, valamint Ernő és Keri társaságában elsőkként érkeztünk Hévízgyörkre Macáékhoz. A párás, ködös, hűvös időben kortyolgattuk az élénkítőnek kapott, jó meleg kávét. Időközben kezdtek megérkezni a többiek is. Don és párja, Bechler Józsi és családja, majd legvégül befutott a különbusz. Gyors bepakolás, és indulás Gyöngyösre a következő gyülekező helyére.
Itt már várt minket a gyöngyösi különítmény:Gumikacsa, Blackthunder és párja. Majd néhány perc múlva előbb a miskolci csapat (Matton és párja, Mészáros Zsolti, Gálik Gabi és párja, Báthory Gabi, Kató Laci a párjával, Kupai Sanyi), és szinte velük egy időben az apci egység is Serfőző Robi és Szuh Ákos személyében. Mivel a Tesco parkolóban volt a találka, néhányan még bementek feltölteni a sörkészletet. Emiatt némi késéssel indultunk tovább Gödöllőre, felvenni az ott gyülekezőket.
A müvház előtt már népes csapat várt minket (Gabi, Szati, Misike, Gizi, Freemen, Szapi és párja, Jabel, MCS, Pepe, Zsombor a szüleivel). Gyors bepakolás, a már korábban felszálltak közül néhányan kicsit megmozgatni tagjaikat leözönlöttek a buszról. Mikor végre mindenki elfoglalta helyét, továbbhaladhattunk, most már a határ felé. Az út jó hangulatban telt. Maca, mint Tyúkanyó, időnként körbejárt, kezében tálcával, melyről hol almás, hol meggyes vagy éppen meggyes-túrós rétest kínálgatott. Igény esetén a soha ki nem fogyó termoszból kávét szolgált fel. Röszkéig kétszer álltunk meg, hogy akinek kell, dolgát végezhesse. A határnál felvettünk egy potyautast, Rossu Zoli személyében, majd némi várakozás után sikeresen átértünk a vámon,és indulhattunk tovább.
Zenta
A verseny helyszíne a város központjában található. A busz szűkösen, de be tudott állni éppen a bejárat elé. Deján nagy örömmel fogadott minket, röviden vázolta a programot. Cuccozás közben megérkezett Egresi Andris, Karácsony Gabi és párja kíséretében, majd nem sokkal utánuk a kiskunfélegyházi és martfűi brigád is. Miután mindenki kipakolt, nevezett, elhelyezte a munkáit az asztalokon,kezdődhetett a városnézés. De előtte még egy problémát kellett megoldanunk, ugyanis a valutának kiváltott Eurót nem fogadták el az üzletekben, így igen komoly forgalma lett a helyi pénzváltóknak, amiből szinte minden 3. kapualjban lehetett találni egyet. Miután már volt végre dinárunk, lehetett vásárolgatni. Néhányan első körben a helyi sörözőt vették célba. Én a család nőtagjaival sétára indultam a városban, Gerit Keri és Ernő gondjaira bízva egy sörkert teraszán hagyva.
A város házai érdekes kettősséget mutattak. Némelyik szépen renovált, de sok éppen csak állt a helyén. Ami meglepetést okozott, az üzletek nevei mindenhol két nyelven, szerbül és magyarul voltak feltüntetve. A helyiek is ezeken a nyelveken beszéltek egymással, így nem volt probléma megértetni magunkat, ha vásárolni támadt kedvünk. A Városháza homlokzatán is megtalálható volt a magyar lobogó. A Tűzoltóság patinás épülete mindenkit megragadott. Mint azt tábla is jelzi, az épület 1904-ben épült,és vélhetően nemrég lett a homlokzata felújítva. Szemfüles makettezők belülről is megtekinthették az épületeket. Mi ezt kihagytuk, helyette lesétáltunk a nem messze lévő Tisza partjára. Menetközben a Városháza előtti téren vágtunk át, melynek közepén egy bokros park van kialakítva, szökőkúttal.
A parton, már fent, az út szélén szobrok, emlékművek jelzik, hogy itt folyó található. A Tisza itt elég mélyen hömpölygött, de a vízhez levezető lépcsőknél található mércéken, valamint a közeli híd lábánál látni lehetett, hogy igen komoly áradás szokott lenni Zentánál is. Egy helyi horgászt elfigyelve láttuk, van hal a vízben, ezeket ki is lehet fogni. Innen visszasétáltunk a verseny helyszínéhez, majd onnan tovább, egy kollégium étkezőjébe, ahol is Dejánék megvendégeltek minket egy babos ebéddel. Jóllakottan indultunk vissza a parkhoz, menetközben levezetésnek fagyit is vettünk. Időközben a többiek is kezdtek visszaszállingózni (kivéve Gabit, aki a tiszai hídnál fotózta a helyi áruszállító járműveket), ez köszönhető annak, hogy elfáradtak, valamint itt a téren található egy teraszos söröző.
Ide, velünk egyetemben szépen össze is gyűlt a társaság jó része. Megbeszéltük,ki merre járt, mit látott, mit kér a pincértől, tehát egy kötetlen beszélgetős délutánt rendeztünk. Megnéztük Keri vásárolt új makettjét. Innen, szinte páholyból nézhettük meg a helyi hagyományőrzők "Zentai csatát" bemutató előadását. A Városházán időközben egymást érték az esküvők, a tér a menyasszonyi konvoj tülkölésétől volt hangos. Délután megérkezett „A Magó” is, és csatlakozott a társasághoz. Uzsonnára pizzáztunk egyet, és nem sokkal később visszamentünk a versenyre, mivel kezdődött az eredményhirdetés. Ennek lezajlása után mindenki elpakolta a munkáit, a kapott díjakat,és vártuk, hogy megérkezzen a busz este hétkor. Gyors becuccolást és egy csoportképet követően elindultunk hazafelé.
Hazafelé
Az út jóval csendesebben telt, mint kifelé. A korai ébresztő, a buszozás, a zentai séták kivették az energiát a társaságból. A határon némi fennakadás volt, mivel több busz is várakozott, de végül átjutottunk Magyarországra. Sorban, ahogy felvettük, le is tettük Gödöllőn és Gyöngyösön az onnan indulókat. Éjjel két óra környékén mi is megérkeztünk Hévízgyörkre, ahol átültünk a saját autóba, majd onnan tovább Csepelre.
Összességében, nagyon jól éreztük magunkat. Ez a közös buszos megoldás véleményem szerint hatalmas ötlet volt Macától, és remélem lesz még hasonlóban részünk. Köszönjük Dejánnak és a zentai klubnak a szívélyes vendéglátást! Köszönjük a helyi lakosoknak, hogy elviseltek minket! Köszönjük a két buszsofőrnek, hogy balesetmentesen szállítottak oda-vissza minket!
Végül, de nem utolsósorban köszönjük az összes résztvevőnek, hogy jelenlétével emelte az utazás színvonalát, hangulatát!