Talbot-Lago
1:24, Smer
Pintér György - Múzeumi krimik
A lakóhelyem közelében lévő makettüzletbe belépve az eladó egy számomra teljesen érdektelen makettet mutatott meg. Ez a makett egy Smer autókészlet volt. A dobozt megfordítva azonban két olyan készletet hirdettek, hogy azonnal szívdobogást kaptam. Az egyik az Alfa Rómeó "Alfetta" a másik pedig a Talbot-Lago volt. Azonnal rendeltem mindkét készletből és kb. egy hónap múlva át is vehettem. Otthon kibontva egy régi makett újrakiadását üdvözölhettem. Az alkatrészek az öntőkeretfán vannak, gyakran nagy mennyiségü sorjával, néhol szép nagy beszívódásokkal. Mivel önmagában a Lagoról nem tudtam szinte semmit, elkezdtem a neten kutakodni. Meglepő módon,még müködő versenyautót is lehetne venni, és olyan is van,amivel a tulajdonos manapság is versenyez. Sikerült rengeteg fényképet is letölteni, de a legnagyobb segítség egy restaurált jármű volt,amiről egy rendkívül részletes és érdekes fényképsorozatot készített a restaurálást végző cég. Főleg innen lestem el a részleteket, megpróbáltam ehhez a géphez igazodni az építés során. Az adatgyűjtés során megtudtam hogy a motor egy 4,5 literes 6 hengeres szívómotor 285 lóerővel. A kocsi kasztnija aluminiumból készült,a versenysúlya 1,120 kg volt. Természetesen hátsókerék hajtású, a hajtást a pilótaülés mellett lévő kardán vitte hátra. A váltó a pilóta két lába között volt, és meglepő módon (gondolom nem volt hely) a hajtást a váltóház oldalán vezették ki,ezért megy a kardán az ülés mellett. Mivel a váltó a lábak között volt,ezért a pilóta egy egészen furcsa pozícióban vezette az autót. Óriási terpeszben úgy,hogy a jobb lábát még át is kellett vetnie a kardánt rejtő védőlemezen. Mivel ha jól láttam,bólygóműves váltója volt,ezért szinte nem is váltottak a versenyek alatt, hanem a motor nyomatékát használták csak. Videón lehet látni,hogy szinte hanyagul balra dőlve a bal kézzel a kasztninak támaszkodva vezették az autót. Mivel a motor elöl van, ami a legtöbb súlyt jelenti az autón,ezért hogy ne legyen túl könnyű a feneke, a pilóta elé és mögé is tettek tartályokat. Elébe az olajtartályt (ne feledjük,hogy ekkoriban azért bőven ették a motorok az olajat), háta mögé meg az üzemanyagot. Ütközés esetén szerintem semmi esélye nem volt a pilótának, mivel biztonsági öv nem volt. Ha kiesett az autóból,akkor azért halt meg, ha nem esett ki, akkor a motor súlya, de ha véletlenül ezeket is túlélte,akkor a kirepedő olaj- vagy üzemanyagtartály tartalma garantáltan kigyulladt,mivel a kocsi baloldalán vezették el a kipufogót mindenféle védelem nélkül. Természetesen a kornak megfelelően virsli gumik és dobfékek voltak az autón.
Az alkatrészeket átnézve végülis elégedett voltam. Nem egy új készlet, de ahhoz képest,amit adnak,az meglepően pontos. Az első kerékfelfüggesztést szinte változtatás nélkül használtam fel. Az első kerek teteje kifelé dől beépítés után, pont úgy mint az igazinál. Sajnos a motor és fülke környéke már nem ilyen részletes, szükség van a feljavításra. Föbb vonalakban a részletek megvannak,de az kevés. Folyamatosan illesztettem az alkatrészeket,hogy lássam,hol kell kiegészíteni a makettet. Mivel csővázra épült az eredeti gép is, így húzott szálból elkészítettem a fülke belső bordázatát,meg a motortérbe is elhelyeztem párat. Maradék alkatrészekből beragasztottam még a szögvasból készült létra alvázat is.
Ezt követően, mivel a váltó teljesen hiányzik, fényképek segítségével elkészítettem azt. A fő alkatrész egy 1:48-as Apache rotorfej darabja lett, ezt aluminiumlemezből szabott házzal borítottam be. A pilóta előtt lévő olajtartályt szintén aluminiumlemezből hajtottam, és pillanatragasztóval ragasztottam be. A tartályból kinyúló vezetékeket rézdrótból készítettem,így még festeni sem kellett. Bár ebből nem sok látszik.
Beragasztottanm a hátsó felfüggesztést, ami egy laprúgó,és meglepően jól néz ki. Szerencsére a rajta lévő óriási beszívódás belülre kerül, ezért nem látható. Ezt követően ragasztottam össze a kaszni két oldalát, amit egy picit tömiteni kellett. Az orr-rész külön alkatrész. A rajta lévő hűtőrács tömör kivitelű, ezen változtani kellett. Első körben ezt kivágtam. Utána rézből készült rácsot hajtogattam a nyílásba, és beragasztottam. Persze borzalmasan nézett ki,ezért Neoflexxel körbekentem úgy,hogy a nyílás formája megmaradjon és száradás után lecsíszoltam. Ez olyan harmadik csiszolás után lett elfogadható.
A készlet tartalmazott egy hűtőt is,ezért azt beragasztottam,majd az első felfüggesztést is, és lehet ragasztani az orrrészt fel a kasztnira.
Közben természetesen a motort is javítgattam. A blokk két oldalára két-két szerelőnyilást ragasztottam tejfölöspohárból, közben a maradék alkatrészeket is feltúrtam. Olyan alkatrészeket kerestem,amik hasonlítanak a fényképeken lévőkre. Így lett az 1:72 ISU 152 tartályaiból olajszűrő/tartály, egy hosszú rúdból kormányrúd, egy csillagmotor elejéből vízpumpa, az említett Apache-rotor szenzorjából gyújtáselosztó. A porlasztóknál lévő alkatrész szintén csak nagyjából jó (csak a formája). Ezért 1:48 Stinger rakéta fejével és testével újrakészítettem azokat, majd rézdróttal még részleteztem fotók alapján.A tűzfalra szintén maradék alkatrészeket tettem fel, ezek korábban szintén Stingerek voltak. A gyújtáskábelek valamilyen gumirozott madzagból készültek el, és pillanatragasztóval ragasztottam fel.
Jöttek a kerekek!! Önmagukban egészen jók, és szerencsére nem öntötték bele a küllőket. Netes barangolás közben találtam fejavító készletet (teljes kerékcsere), de nekem még azon is túl vastagnak tűntek a küllők. Nincs mese,házilag kellett elkészíteni!! Először is tanulmányoztam a kerék felépítést, és utána azt ,hogy hogyan lehetséges azt elkészíteni. A küllők húzottszálból készültek el. Itt törekedtem arra,hogy a szál egyenletes legyen, és legalább annyi legyen belőle ,hogy egy kerékre az összes küllöre elég legyen. Egy másik keréken,ha egy picit nem olyan az átmérője a szálnak,nem olyan feltűnő. Ezt követően egy kisérleti ragasztást végeztem,hogy milyen hosszú legyen a küllö. Miután ez megvolt,kiszámoltam mennyi kell, és azt a mennyiséget levágtam. Ezután jöhetett a küllőzés. Revell tubusos ragasztóval ragasztottam. A valóságban 3 sorban helyezkednek el a küllök,én ezt ilyen piciben nem tudtam megcsinálni, ezért csaltam és csak két sort raktam fel. Először a belső részre (18 db), majd a külső részre (28). Mivel a hátsó kerék a nagyobb kerék,ezért ide még plusz 8 küllőt tettem (azt hiszem). Azt,hogy hova kell a végeket ragasztani,még előtte bejelöltem a felnin. Egy-egy kerék olyan félóra alatt készült el (persze az első tovább tartott,mivel itt kísérleteztem ki a módszert).
A műszerfal elég egyszerű, itt is javítani kell. Elöszőr lecsiszoltam, majd a matricán lévő órákat feragasztottam. Ezután vékony csíkot vágtam tejfelespohár anyagból, majd a végüket összeragasztottam úgy,hogy a karika akkora átmérőjü legyen,mint az óra. Ezt a karikát lakkal próbáltam ragasztani (többé-kevésbé sikerült, de sajnos az egyik óránál engedett a ragasztás és a lakk is, ezt még javítanom kell majd). A kerekeknél,mielőtt felraktam volna, a dobfékekhez ragasztottam egy fékcsőcsatlakozó imitálást és erre ragasztottam a fékcsövet, ezután mehetett fel.
A festés több lépésben történt meg, hiszen volt olyan alkatrész,amit muszáj volt készre festeni azért,hogy be lehessen építeni. Igyekeztem a fotókon látható szinezést követni. A kerekeket, a müszerfalat a Model Master Chrom Silverjével festettem meg, a motortestet acél színnel, a karburátort ezüsttel, a hengerfejet égetett acél színnel. A kasztni belseje ezüst vagy aluminium. Vettem igazi "bugyikék" festéket,hogy olyan legyen,mint a doboztetőn, de végül inkább a Tamiya kékjét használtam. Ez a szín hasonlít arra a felújított autóra,amiről a részletek nagy részét lelestem. Elkészítettem a motorháztetőt leszorító bilincseket is. Igazából még nincs teljesen kész, fotók alapján még ezt-azt megcsinálok még,és utána késznek nyilvánítom.
Igazság szerint tartottam a készletől a kora miatt, de kellemesen csalódtam. Amennyiben valaki nem akarja a motort kidolgozni,akkor elég csak a fülkével és a kerekekkel foglalkozni. Amit adnak egyebet,az elég pontos. Már csak az Alfát kellene megcsinálni!! Az egyébként ennél a készletnél jóval többet ad, csak a kerekekkel kell megbírkózni!
Az alkatrészeket átnézve végülis elégedett voltam. Nem egy új készlet, de ahhoz képest,amit adnak,az meglepően pontos. Az első kerékfelfüggesztést szinte változtatás nélkül használtam fel. Az első kerek teteje kifelé dől beépítés után, pont úgy mint az igazinál. Sajnos a motor és fülke környéke már nem ilyen részletes, szükség van a feljavításra. Föbb vonalakban a részletek megvannak,de az kevés. Folyamatosan illesztettem az alkatrészeket,hogy lássam,hol kell kiegészíteni a makettet. Mivel csővázra épült az eredeti gép is, így húzott szálból elkészítettem a fülke belső bordázatát,meg a motortérbe is elhelyeztem párat. Maradék alkatrészekből beragasztottam még a szögvasból készült létra alvázat is.
Ezt követően, mivel a váltó teljesen hiányzik, fényképek segítségével elkészítettem azt. A fő alkatrész egy 1:48-as Apache rotorfej darabja lett, ezt aluminiumlemezből szabott házzal borítottam be. A pilóta előtt lévő olajtartályt szintén aluminiumlemezből hajtottam, és pillanatragasztóval ragasztottam be. A tartályból kinyúló vezetékeket rézdrótból készítettem,így még festeni sem kellett. Bár ebből nem sok látszik.
Beragasztottanm a hátsó felfüggesztést, ami egy laprúgó,és meglepően jól néz ki. Szerencsére a rajta lévő óriási beszívódás belülre kerül, ezért nem látható. Ezt követően ragasztottam össze a kaszni két oldalát, amit egy picit tömiteni kellett. Az orr-rész külön alkatrész. A rajta lévő hűtőrács tömör kivitelű, ezen változtani kellett. Első körben ezt kivágtam. Utána rézből készült rácsot hajtogattam a nyílásba, és beragasztottam. Persze borzalmasan nézett ki,ezért Neoflexxel körbekentem úgy,hogy a nyílás formája megmaradjon és száradás után lecsíszoltam. Ez olyan harmadik csiszolás után lett elfogadható.
A készlet tartalmazott egy hűtőt is,ezért azt beragasztottam,majd az első felfüggesztést is, és lehet ragasztani az orrrészt fel a kasztnira.
Közben természetesen a motort is javítgattam. A blokk két oldalára két-két szerelőnyilást ragasztottam tejfölöspohárból, közben a maradék alkatrészeket is feltúrtam. Olyan alkatrészeket kerestem,amik hasonlítanak a fényképeken lévőkre. Így lett az 1:72 ISU 152 tartályaiból olajszűrő/tartály, egy hosszú rúdból kormányrúd, egy csillagmotor elejéből vízpumpa, az említett Apache-rotor szenzorjából gyújtáselosztó. A porlasztóknál lévő alkatrész szintén csak nagyjából jó (csak a formája). Ezért 1:48 Stinger rakéta fejével és testével újrakészítettem azokat, majd rézdróttal még részleteztem fotók alapján.A tűzfalra szintén maradék alkatrészeket tettem fel, ezek korábban szintén Stingerek voltak. A gyújtáskábelek valamilyen gumirozott madzagból készültek el, és pillanatragasztóval ragasztottam fel.
Jöttek a kerekek!! Önmagukban egészen jók, és szerencsére nem öntötték bele a küllőket. Netes barangolás közben találtam fejavító készletet (teljes kerékcsere), de nekem még azon is túl vastagnak tűntek a küllők. Nincs mese,házilag kellett elkészíteni!! Először is tanulmányoztam a kerék felépítést, és utána azt ,hogy hogyan lehetséges azt elkészíteni. A küllők húzottszálból készültek el. Itt törekedtem arra,hogy a szál egyenletes legyen, és legalább annyi legyen belőle ,hogy egy kerékre az összes küllöre elég legyen. Egy másik keréken,ha egy picit nem olyan az átmérője a szálnak,nem olyan feltűnő. Ezt követően egy kisérleti ragasztást végeztem,hogy milyen hosszú legyen a küllö. Miután ez megvolt,kiszámoltam mennyi kell, és azt a mennyiséget levágtam. Ezután jöhetett a küllőzés. Revell tubusos ragasztóval ragasztottam. A valóságban 3 sorban helyezkednek el a küllök,én ezt ilyen piciben nem tudtam megcsinálni, ezért csaltam és csak két sort raktam fel. Először a belső részre (18 db), majd a külső részre (28). Mivel a hátsó kerék a nagyobb kerék,ezért ide még plusz 8 küllőt tettem (azt hiszem). Azt,hogy hova kell a végeket ragasztani,még előtte bejelöltem a felnin. Egy-egy kerék olyan félóra alatt készült el (persze az első tovább tartott,mivel itt kísérleteztem ki a módszert).
A műszerfal elég egyszerű, itt is javítani kell. Elöszőr lecsiszoltam, majd a matricán lévő órákat feragasztottam. Ezután vékony csíkot vágtam tejfelespohár anyagból, majd a végüket összeragasztottam úgy,hogy a karika akkora átmérőjü legyen,mint az óra. Ezt a karikát lakkal próbáltam ragasztani (többé-kevésbé sikerült, de sajnos az egyik óránál engedett a ragasztás és a lakk is, ezt még javítanom kell majd). A kerekeknél,mielőtt felraktam volna, a dobfékekhez ragasztottam egy fékcsőcsatlakozó imitálást és erre ragasztottam a fékcsövet, ezután mehetett fel.
A festés több lépésben történt meg, hiszen volt olyan alkatrész,amit muszáj volt készre festeni azért,hogy be lehessen építeni. Igyekeztem a fotókon látható szinezést követni. A kerekeket, a müszerfalat a Model Master Chrom Silverjével festettem meg, a motortestet acél színnel, a karburátort ezüsttel, a hengerfejet égetett acél színnel. A kasztni belseje ezüst vagy aluminium. Vettem igazi "bugyikék" festéket,hogy olyan legyen,mint a doboztetőn, de végül inkább a Tamiya kékjét használtam. Ez a szín hasonlít arra a felújított autóra,amiről a részletek nagy részét lelestem. Elkészítettem a motorháztetőt leszorító bilincseket is. Igazából még nincs teljesen kész, fotók alapján még ezt-azt megcsinálok még,és utána késznek nyilvánítom.
Igazság szerint tartottam a készletől a kora miatt, de kellemesen csalódtam. Amennyiben valaki nem akarja a motort kidolgozni,akkor elég csak a fülkével és a kerekekkel foglalkozni. Amit adnak egyebet,az elég pontos. Már csak az Alfát kellene megcsinálni!! Az egyébként ennél a készletnél jóval többet ad, csak a kerekekkel kell megbírkózni!
|
|
100_1420
|
|
|
100_1418
|
|
|
000_0042
|
|
|
000_0046
|
|
|
000_0047
|
|
|
000_0044
|
|
|
000_0048
|
|
|
100_1414
|
|
|
100_1415
|
|
|
100_1421
|
|
|
100_1424
|
|
|
100_1425
|
|
|
100_1428
|
|
|
100_1429
|
|
|
100_1430
|
|
|
100_1433
|
|
|
100_1437
|
|
|
100_1439
|
|
|
100_1440
|
2010.07.04.
Utolsó módosítás: 2010.07.12.
Utolsó módosítás: 2010.07.12.