Lockheed Martin F-35B Lightning II

Lockheed Martin F-35B Lightning II

1:48, Kitty Hawk
Nem sokkal az után, hogy készen lettem a Revell F-35B makettjével, az Interneten való böngészéseim során feltűnt, hogy immáron létezik egy sokkal szebb, sokkal részletesebb és sokkal élethűbb makett is, fent említett típusú vadászgépről, mely ráadásul immáron nem a kísérleti gépet, hanem a rendszerbe állított verziót mintázza.

Mivel nekem ez a kedvenc vadászgépem, szinte rögtön lecsaptam az első darabok egyikére. Fura egyébként ez a makett készlet. Kitty Hawk, hmm.. Ez valójában az USA egyik repülőgép anyahajójának a neve, nem pedig egy ismert makett gyártóé, ám úgylátszik csak mostanáig. Láttam a neten a fényképeket a fém öntőformáról és annyi kiderült, hogy nyilvánvalóan valahol Kínában készítik. De végülis azt gondolom mindegy is ki készíti és milyen néven, ha egyszer ez a jelenleg legjobb, legrészletesebb F-35B makett a piacon.

Mikor megérkezett, reményekkel teli láttam neki a doboz kibontásának, hogy végre élőben is megtekinthessem, megtapogathassam a műanyag elemeket. Kicsit tartottam attól, hogy kínai, meg hogy tulajdonképpen egy „nevenincs” cég készíti, de mikor a kezembe vettem a darabokat, végső soron úgy találtam nem olyan vészes. Viszont jónéhány műanyag alkatrész, elég sok öntési nyomot, hibát tartalmazott. Sajnos voltak igen rondák és igen nehezen eltűntethetőek is köztük. Ennek ellenére mégis örültem neki és mégis nekiálltam, mert ugye ez a piacon fellelhető egyetlen, még gyártásban lévő ilyen méretű és típusú, szép és részletes makett készlet.

Mindenekelőtt el kell mondjam, az eddig általam készített makettek közül – hegyekben még azért nem állnak a munkáim -, ezt volt a legnehezebb elkészíteni. Amíg nem végeztem vele az F-22 vezetett etéren komoly orrhosszal, azonban ehhez képest az is eltörpül. Az, hogy a panelek közti tömítés, a szárnyak törőrészei, meg még számtalan dolog világosabb szürke színű, mint a gép alap színe, rettentően megnehezítette a munkát. Gyakorlatilag a makett elkészítésének több mint háromnegyed részét a különböző maszkolási és festési munkák tették ki.

Az összerakás egyszerű volt és majdnem mindenhol stimmeltek a méretek is, azonban a törzs két részének összeillesztésekor annak elejével más volt a helyzet. Borzasztóan nehezen tudtam összeilleszteni, mert sehogy sem stimmelt. Végül le kellett faragnom a függőleges emelkedésre szolgáló fő lapátkerekek alsó rácsozatának elejéből és végéből, úgy sikerült valahogy összehoznom a dolgot. A vezérsíkokkal is problémák voltak. Ott ugyanis rengeteget kellett tömíteni ennél a makettnél is. Igazából nem is azt nem értem, hogy miért nem lehetett ezt pontosabban elkészíteni, sokkal inkább azt nem értem, miért kellett minden vezérsíkot két részből összerakni? Érdekes egyébként, hogy a legtöbb repülő makett esetében szintén két részből áll a vezérsík, vagy vezérsíkok, azokat sem igazán értem, hogy miért, bár a többség esetében két félből kell összeragasztani, ami viszont nagyságrendekkel jobb eset. Eredetileg úgy szerettem volna elkészíteni a gépet, hogy zárt a pilótafülke teteje, azonban megdöbbenve tapasztaltam, hogy a kabintető valójában egyáltalán nem passzol a helyére, ami ha nyitva készíti el az ember, akkor fel sem tűnik, lezártan azonban igen. Azután ott van az a dolog, hogy a bombatér kialakítása is nem kicsit furcsa. Van két kis „nyúlvány”, amire fel lehet helyezni valamit, de hogy micsodát, arról fogalmam sincsen, mivel a makett készlet semmilyen oda való bombát, robotrepülőgépet, vagy bármi mást sem tartalmaz. A bombatér nyitott ajtajaira viszont van két AIM-120 rakéta, melyek sajnos korántsem olyan részletesek és pontosak, mint maga a repülő makett.

Már készen voltam a gépemmel és hiányosságai ellenére viszonylag eléggé tetszett, amikor felfedeztem eme oldalon, hogy időközben Cucubácsi is készített egyet, melyhez képest az enyém, egy gyenge, halovány és silány utánzat csupán. Ráadásul a Neten is észrevettem, hogy megjelentek különböző jobbnál jobb kiegészítő szettek az F-35B Kitty Hawk makett készletekhez, melyek jócskán dobtak a kész makett külsején és valósághűségén. Na akkor határoztam el, hogy bármennyire is nehéz, készítek még egyet. Úgyhogy rendeltem egy másik ugyanolyan szettet, plusz beszereztem annyi kiegészítőt, amennyit csak lehetett. Mire minden megérkezett, csak az másfél hónapot tett ki. Ezekután viszont gondos előkészületeket tettem, mert nem akartam úgy elkapkodni a dolgot, mint az első makett esetében, amikoris már a kész eredményt szerettem volna mielőbb látni és kicsit talán megalkuvó voltam emiatt. Beszereztem a Neten annyi fényképet eme vadászgép típusról amennyit csak lehetett, hogy minél jobban hasonlítson a végeredmény az eredeti gépre. Bevallom, csak akkor konstatáltam, hogy a VMFAT-501-es lajstromjelű gép egy valóban létező gép. Ettől kezdve arról próbáltam minél több fényképet letölteni, majd a végén Cucubácsi makettjéről is töltöttem le itt fellelhető képeket, hogy elleshessek néhány dolgot. Ezt követően hosszú tanulmányozás következett és bizony rájöttem, hogy Cucubácsi makettje sem teljesen tökéletes, legalábbis ami az eredeti VMFAT-501 lajstromjelű géphez való hasonlóságot illeti. Mind a festésben, mind a matricázottságban vannak eltérések a valódi géphez képest. Mivel a kezdetek kezdetétől biztos voltam benne, hogy az én makettem sosem lesz olyan gyönyörű, mint Cucubácsié, ezért arra próbáltam törekedni, hogy legalább azt elmondhassam, hogy a külseje hűebb a valódihoz. Bevallom, a legjobban a cockpit kialakításától és festésétől tartottam, illetve azt gondoltam, ezúttal az lesz a legnehezebb. A cockpit is egy általam külön megvásárolt kiegészítő szett volt, ahogy én elnézem, ugyanaz a típus lehet, mint Cucubácsié, azonban Cucubácsi makettjén ott is találtam eltéréseket a valóditól és én megpróbáltam ezeket az eltéréseket is elkerülni. A kis műszerek és a körülöttük lévő rész festését, színezését, jelzéseit is megpróbáltam hűen követni, amennyire csak lehetett és amennyire csak bírta a nagyítóm és a szinte hajszál vékony kis ecsetem. A félelmeim ellenére is elég jól, flottul ment a dolog. Egyetlen akadályba ütköztem, hogy a műanyag makett alkatrészekhez készült Revell ragasztó egyáltalán nem akarta megragasztani a gyantából készült kiegészítő készlet alkatrészeit. Így azután pillanatragasztót kellett használnom, ami nem volt egyszerű és szintén tartottam tőle, azonban a végeredmény számomra is megdöbbentően jóra sikeredett. Később azt is meg kellett állapítsam, hogy korántsem ez volt a legnehezebb a gép elkészítése során számomra. Mielőtt nekikezdtem a többinek kértem a fórumon pár tanácsot Cucubácsitól az elkészítésről, melyeket igyekeztem megfogadni, azonban sajnos nekem nem mind úgy sikerült ahogyan ő megírta.

A panelezések itt-ott szükséges újra karcolásával rettentően megszenvedtem. A „karcoló szerszám” kifejezetten jó volt, azonban mindig akadályokba ütközött a használata. Vonalzó mellett szerettem volna meghúzni a paneleket, hogy szép egyenes, tiszta vonalakat kapjak, azonban egy ívelt felületen egy egyenes vonalzó mellett szép egyenes vonalakat kaparni nem volt sétagalopp. Folyton félrecsúszott, vagy nem úgy sikerült, ahogyan szerettem volna és ezek miatt rengeteget kellett visszatömítenem a saját hibáimat. Azután ott voltak azok a részek, melyek nem egyenes vonalakból álltak, hanem pl. ellipszisek, vagy körök voltak. Ezekkel totálisan nem tudtam mit kezdeni. Nem is vesződtem velük, inkább úgy hagytam ahogyan voltak, mert tudtam, ha nekifogok, csak rosszabb lehet. A lényeg, hogy sokat vesződtem vele, de végülis a legtöbb részletet úgy ahogy sikerült elkészítenem.

A következő dolog, ami átkozottul megnehezítette az elkészítést a kis fémmaratások voltak, azokon belül is leginkább a hajtómű hátsó fúvókája, illetve szintén az első makett esetében is már említett középső, alsó rácsozat. Viszont a második makett esetében még annyival nehezebb is volt utóbbi, hogy a rácsozat rácsait is, lényegében ki kellett vágnom a helyéből, hogy a fémmaratásból álló, kiegészítő szettből elkészített pontosabb rácsozatot tehessem a helyére. Hangsúlyoznom kell, hogy több órát kínlódtam, mire egyáltalán el tudtam készíteni a rácsozatot. Egyszerűen borzalmas volt. Nem stimmeltek a helyükre a kis rács lemezkék és ráadásul még akkor derült ki, hogy az ahhoz használt pillanatragasztó is rossz választásnak bizonyult. (Láttatok már olyan pillanatragasztót, ami egy idő után elengedett? Én eddig még nem, de úgylátszik ismereteim etéren is hiányosak voltak.) Végül készen lett és nagy kínszenvedések árán betettem a helyére is, ám a törzs két felének nem egyszerű összeillesztésekor, sajnos jobban meg lett nyomva, mint azt bírta és kiesett a helyéről. Ráadásul össze-vissza hajlott, a festék is lejött róla, így egyszerűen javíthatatlannak könyveltem el. Nem kertelek, ekkor már a vérnyomásom az egekben lehetett. Valahogy visszaragasztottam a helyére az eredeti rácsozatot, mely még megvolt hála Istennek. Sajnos a fent leírtak okán, a makett ezen része nem lett túl gyönyörű, de ahhoz képest, hogy mit össze kellett javítgatnom, talán nem olyan nagyon vészes. Sajnos a fémmaratásokkal nem voltam túl szerencsés, vagy az is lehet, hogy csak én vagyok balfék hozzájuk. A hátsó fúvókával is sokat szenvedtem, mire készen lett, de az legalább nem esett szét. Ugyanakkor nem akart a helyére menni sehogyan sem, egyszerűen nem stimmeltek a méretei, nem fért rá a kis peremre, amire rá kellett volna húznom és szintén ragasztóval rögzítenem. Végül úgy döntöttem, hogy lesz ami lesz, levágom az illesztőperemet és úgy ragasztottam rá a fémmaratást pillanatragasztóval.

Ami könnyen ment, az a vezetékezés volt, pedig attól is tartottam, de utólag visszagondolva kár volt. Viszonylag egyszerű volt, csak megfelelő anyagokat kellett hozzá találnom. Vásároltam hozzá makett boltban kifejezetten vezetékezéshez való kis drótokat is – szerintem valami forrasztó ón szerűségből készülhettek, ha tippelnem kell -, de rengeteg saját anyagból is dolgoztam, zömmel a számítógépemhez már rég nem használt eszközökből, főleg különböző ventilátorok kis drótjaiból álló vékony vezetékek személyében. Szóval az viszonylag egyszerű volt és jól ment, azonban iszonyatosan sok időt vett igénybe. Csak a vezetékezéssel több, mint két hetem ment el úgy, hogy közben folyamatosan dolgoztam rajta, igaz, hétközben csak munka után, azonban minden nap.

Mindezek után jött a maszkolás és a festés. Ez is jól haladt, csak éppen még hosszabb ideig tartott. Több mint egy hónap volt. Igaz, közben sokat kellett kísérleteznem is, mivel Cucubácsi ez ügyben adott tanácsai sajnos nekem nem váltak be. A Gunze festékek – mint az F-22 esetében - sajnos nekem továbbra is csomósodtak, amikor összekevertem a Supermetallic (SM) –kal, teljesen mindegy milyen higítót használtam, vagy hogyan kevertem. Így azután két választásom maradt. Vagy elkészítem úgy, hogy nem lesz fémes jellege a festésnek, vagy valami más megoldáshoz folyamodok. Végül az utóbbi mellett döntöttem, bár így utólag a megfelelő információk birtokában már azt mondom kár volt. A más megoldás abból állt, hogy nem SM-al kevertem össze a szürke alapszínt, hanem szintén egy Gunze fém színnel. Az eredmény sajnos nagyon nem lett ugyanolyan, azonban valamennyire így is fémes jellegű lett. Viszont egyértelműen több kellett belőle, mint a SM-ból, vagyis a keverési arány erőteljesen megváltozott. A panelezéshez megintcsak grafit ceruzát használtam, amit azután lakkal rögzítettem. Végülis egészen jó lett.

Mivel a készlethez adott fegyverekkel sem voltam megelégedve az előző makett esetében, ezért előre gondolkodva még az összeszerelés kezdete előtt vásároltam egy Tamyia NATO fegyverzet készletet is kiegészítő gyanánt. Az AIM-120 rakéták innen valóak és JDAM bombákat is készítettem belőle. A rakéták tökéletesnek bizonyultak, mind méreteikben, mind külsejükben simán fel tudtam illeszteni őket a helyükre, azonban a bombák, mint később kiderült, nem fértek bele a bomba térbe. Ez már csak azért is érdekes, mert a bombák és a repülő makettek méretarányai stimmeltek és elvileg a GBU-31 BLU-109-nek el kellett volna férnie a bombatérben, legalábbis az F35B vadászgépek Neten fellelhető minden leírása erre mutatott. Azonban a makett esetében mégsem fért el, igaz, csak fél-egy milliméter híja volt. Valószínűleg a két makett készlet közül valamelyik mégsem egyezett teljesen a méretekkel és ez a másik rovására ment. (Gyanítom, hogy a bombatér méretezésével lehet a gond.) Így némi gondolkodás következett, hogy mi tévő legyek és végül az az ötletem támadt, hogy a Revell F-35B maketthez kapott és ott fel nem használt, két darab GBU-32 MK-83/BLU-110 bombát fogom behelyezni a Kitty Hawk F-35B makett bombaterébe. Ezek pont megfelelőek voltak méretben, viszont a festésükkel és matricázottságukkal nem kevés gond volt, mert az nagyon eltért a valóságtól. Ezért azon javítanom kellett. Leszedtem róla a régi matricákat és festést, majd újra kezdtem mindent. Viszonylag egészen tűrhető lett azt gondolom, bár kétségtelen, hogy a Tamyia készletben fellelhető két bomba részletességével és valósághű külsejével nem érnek fel, ez talán a fényképeken is jól látszik.

A Kitty Hawk készlet matricái valami fantasztikusak. Nem vicc. Mikor az ember beleérinti a vízbe, máris leszedhető és ragasztható. Nem kell félórákig áztatgatni és ráadásul mindezek tetejében igen szépen simul a felületre. Ezt muszáj volt megírnom, mert ennyire jó matricaszettel még sosem találkoztam eddig egyetlen makett készlet esetében sem. Szóval a matricázás simán és zökkenőmentesen ment. Némi matricalágyítót használtam ugyan, de ennyi.

Az előző makett hibáiból okulva a keréktér dupla záró ajtajait ezúttal a valóságnak megfelelőre készítettem el. Ugyanis észrevettem a fotókon, hogy a kerekek kinyitása után a dupla ajtók közül az elöl lévők visszazáródnak és csak a hátsók, melyek közvetlenül a nyitott kerekek mellett helyezkednek el, maradnak nyitva. Ahogy elnézem, itt Cucubácsi is tévedésbe eshetett. A kerekeket illetően, én azokat is egy külön készletből készítettem el, méghozzá fém készletből. Sajnos nem voltak olyan jó minőségűek, mint azt vártam, de a műanyagból készültekhez képest így is sokkal jobban bírják a makett súlyát ez kétségtelen. Kis korrigálás, sorjázgatás azért muszáj volt rajtuk. A kabintetőt ezúttal nyitva készítettem el én is, mivel tudtam, hogy a méretek nem stimmelnek és ha zárva készíteném, akkor ez erőteljesen látszana, mint ahogyan az előző makett esetében is. A kabintetőhöz is megvásároltam ugyanazt a kiegészítő készletet, amit Cucubácsi is, illetőleg megtoldottam némi vezetékezéssel jómagam is. Megpróbáltam a valósághoz hűen eljárni ez esetben is, azonban ahogyan azt előre sejtettem is, nem sikerült olyan szépre, mint pl. Cucubácsié lett. Ettől függetlenül azért talán nem lett rossz. A kiegészítő készletet illetően, ez szintén gyantából készült, ahogyan a cockpit szett többi része is, ezért megintcsak pillanatragasztót kellett használjak. Jól megragadt, viszont egyes elemei egyszerűen borzalmasak voltak. A kabintetőt emelő két kis kar iszonyat apróra sikeredett. Ráadásul mindkettőt két külön részből kellett volna összeillesztenem, ami az igen apró találkozási felületek miatt sehogyan sem sikerült, egyszerűen a pillanatragasztó sem akarta megfogni. Hogy ezt is miért kellett így elkészíteni és ráadásul miért két külön részből, az számomra rejtély. Végül hagytam a fenébe és egy másik, fém szettből készítettem el a két kis emelő kart.

A gép baloldalán lévő nyitott ajtócskához való szett összerakása sem volt sétagalopp, de a többi fémmaratásokhoz képest viszonylag simának mondható. Ennek legalább az összeállítandó részei passzoltak a helyükre, viszont egyetlen gond volt vele, hogy az ajtó mögül kiemelkedő teleszkópos létra kialakítása nem volt élethű. Ugyanis pont ellenkezőleg voltak rajta kialakítva a mászásra szolgáló fokok, mint az a valóságban van. A készletben lévő darabokon a pilótának jobb lábbal kellene kezdenie a mászást, mely az ötödik lépés után szintén a jobb lábbal végződne a tetején lévő szélesebb fokon, onnan viszont emiatt csak fordítva tudna bemászni a pilóta a fülkébe. Így vagy lépést kellene váltania a legutolsó, szélesebb fokra lépve, vagy a fülkébe lépve kellene megfordulnia. Ezt szerintem egyszerű logikával is ki lehetett volna „sakkozni”, ha a készítők csak minimálisan odafigyelnek erre, meg sem kellett volna nézniük hogy van ez a valóságban. Mindezen okokból a teleszkópos létrát lényegében fordítva kellett összeraknom. Ezáltal kiküszöböltem a dolgot. Így ugyanis jó lett és nem is látszik rajta, hogy fordított. Az ajtó nyílását a műanyag makettből megpróbáltam először simán szikével kivágni, azonban ez egyáltalán nem akart sikerülni. Így aztán egy kis trükkhöz folyamodtam. Láng fölött megmelegítettem a szikét és lényegében szépen kiolvasztottam a kis ajtó nyílását. Lassan ment, de végül egészen jól sikerült. Némi sorjázás kellett még, azután máris készen állt a folytatásra.

Az alapzatot (aszfaltot), amin a gép áll én csiszolópapírból készítettem el. Nem volt nehéz, csak meg kellett vásárolnom és felragasztanom a műanyag alapra. Igazából kicsit világosabbat és némileg finomabbat szerettem volna, de sajnos épp nem volt, így be kellett érnem ezzel.

Nos, röviden ennyi a két F-35B elkészítésének története, melyek immáron íróasztalaim díszeivé váltak. Még azon gondolkozom, hogy egy F-35A Kitty Hawk makett készletet is rendelek majd esetleg, de ez még erőteljesen a jövő zenéje szerintem, különösen, ha a hosszadalmas elkészítésre gondolok.
F-35B-1

Doboz.
F-35B-1
F-35B-1-1

A készlet csomagolása.
F-35B-1-1
F-35B-1-2

Használati útmutató.
F-35B-1-2
F-35B-1-3

Első változat kezdeti maszkolás.
F-35B-1-3
F-35B-1-4

Első változat alapozva és további maszkolással.
F-35B-1-4
F-35B-1-5

Első változat matricázás előtt.
F-35B-1-5
F-35B-1-6

Első változat matricázás után.
F-35B-1-6
F-35B-1-7

Első változat vezérsíkok.
F-35B-1-7
F-35B-1v

Első változat felülről.
F-35B-1v
F-35B-5

Első változat oldalról.
F-35B-5
F-35B-13

Első változat alulról.
F-35B-13
F-35B-11

Első változat pilótafülke.
F-35B-11
F-35B-14

Első változat első kerék.
F-35B-14
F-35B-17

Első változat jobb kerék.
F-35B-17
f-35B-v

Második változat kész pilótafülkével.
f-35B-v
f-35B-2

Második változat motor vezetékezés.
f-35B-2
f-35B-3

Második változat bombatér vezetékezés, maszkolás előtt.
f-35B-3
f-35B-4

Második változat fölülről maszkolás és festés előtt.
f-35B-4
f-35B-5v

Második változat, durva öntési csonkok.
f-35B-5v
f-35b-1b

Második változat készen.
f-35b-1b
f-35B-8

Második változat felülről.
f-35B-8
f-35b-4b

Második változat hátulról.
f-35b-4b
f-35b-6

Második változat létra.
f-35b-6
f-35b-7

Második változat bal hátsó vezérsík.
f-35b-7
f-35b-12

Második változat jobb hátsó vezérsík.
f-35b-12
f-35b-9

Második változat oldalsó lajstromjelzés.
f-35b-9
f-35b-16

Második változat jobb oldala.
f-35b-16
f-35b-26

Második változat első kerék.
f-35b-26
f-35b-27

Második változat bombatér.
f-35b-27
f-35b-29

Második változat bal kerék.
f-35b-29
f-35b-33

Második változat alulról.
f-35b-33
f-35b-22

Második változat balról.
f-35b-22
f-35b-20

Második változat felső nézet hátulról.
f-35b-20
f-35b-13b

Második változat pilótafülke.
f-35b-13b
f-35b-14b

Második változat pilótafülke jobbról.
f-35b-14b
f-35b-5b

Második változat pilótafülke balról.
f-35b-5b
f-35b-36

Második változat fentről elölről.
f-35b-36
f-35b-17b

Második változathoz készült bombák.
f-35b-17b
f-35b-18

Második változathoz készült bombák felülről.
f-35b-18
f-35b-19

Második változat jobbról felülről.
f-35b-19
f-35b-38

A két változat búra alatt egymás mellett.
f-35b-38
2014.02.16.
_DEL_Alfio, Budapest
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
piratvitorla
2014.02.19. 09:10:27
Szia!

A Kitty Hawk hordozó ha jól tudom a hasonló nevű helyről kapta a nevét, ahol a Wright fivérek végrehajtották első repülésüket...
Szép lett a makett, gratula
Zoli
alexkidd
2014.02.19. 18:53:57
Szia!

Nagyszerűen sikerült!
Csak gratulálni tudok hozzá! ;)

Sanyi
myROB
2014.02.19. 21:58:11
Hello!

Jól sikerültek a gépek. Én is tervezek építeni F-35-öst csak 1:72-ben. Nekem a 2. géped színe jobban tetszik, bár lehet, hogy csak a fényviszonyok miatt tűnik másnak. Leírnád, hogy melyik Gunze festékeket használtad milyen arányban?

Robi
badboy
2014.02.20. 07:52:43
Szia!

nem vagyok oda ezekért a hipermodern masinákért, de a makett nagyon igényes lett. Gratulálok!
medor
2014.02.20. 18:05:43
Szia!
Nagyon jól sikerültek a gépek,gratulálok!
Nézegettem az utolsó fotót,hogy mi lehet az a négyzet egy körrel a közepén
mindkét gép tetején.Aztán rájöttem,hogy a műanyag porvédő közepe. :D
OFF:Az F-22 is jó lett,bár látom kiosztottak...
Egy kis munka még ráfért volna ebben igazuk van,de az összkép nekem tetszik.

Laci
myROB
2014.02.21. 20:59:49
Alfio
Köszönöm a minden részletre kiterjedő választ :)
totoo85
2014.03.04. 18:04:55
Neken nagyon tetszik! Nem rég vettem én is egy Italeri 72 est, nagyon szép a felülete és viszonylag szépen illeszkedik.. am még életemben nem láttam ilyen szép kiömlőt mint ami jár hozzá,szerintem megéri a 3500at.
ltom74
2014.04.21. 08:02:06
Szia

Szerintem tok jo lett tetszik. Gratula!
Szvsz azert csomosodik mert a super metalic festekeket csak a mr.color festekkekkel (eszter alapu?) lehet keverni, ezeknek "C"-vel kezdodik a kodjuk pl C305. Ezekhez mr color higito kell. Amit Te hasznaltal azok az Aqua sorozat "H" koddal azt nemlehet keverni a "C" es "CM"-el, ezert csomosodott

udv: ltom74
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció