MÁVAG Héja II.
1:72, Special Hobby
Pintér György - Múzeumi krimik
A készletre kb. 2 évvel ezelőtt tettem rá a kezemet, azóta is csak nézegetem, még nem álltam neki. A doboz két szépen fröccsöntött műanyagkeretet tartlmaz, kevés sorjával, vetemedés és beszívódás nélkül, kétujjnyi széles fotómaratás jut a kabinba, amitől remélhetőleg szép és részletes lesz. A műszerfalat műanyagfólián kapjuk. A kis zacskóban gyönyörű (pontos, sorja-, buborék- és törésmentes) műgyanta öntvényt kapunk, amiből a fegyverek és a motor, egyszóval a gép orra részletesen elkészíthető. Meglévő rajzokkal felületesen összehasonlítva pontos. Nagyon jó minőségű készlet, minden Magyar Légierő-rajongónak ajánlom!!!
2008. október 26.
Kb. 2 hete elkezdtem (1-es kép). A fülke szép lesz, kár, hogy semmi nem látszik majd belőle a szűk kabinban (2-es kép). Az építés 2 hetet állt, mert be kelett szerznem Z63-tól egy rádlizót és egy pilka fűrészt. Ez utóbbival a kormány felületek lettek kifűrészelve a későbbi kitérített állapot megjelenítéséhez (3-as kép).
A makettről egyébként a panelvonalak részben, a szegecsek teljes egészében hiányoznak, pedig az eredetin a szegecsekből volt bőven.
A csűrők kitérítésénél kezdődtek a gondok. (4-es kép és nagy hiba). A szárnyak sajnos nem szimmetrikusak. A csűrőket, még a félszárnyak alsó és felső részeinek ragasztása előtt kivágtam, ami a bal oldalon nem is okozott gondot, a szárnyak alsó és felső része szépen, pontosan fedésben volt. De a jobb oldalon csúnyán elméretezték a csűrőket. remélem beragsztva nem lesz feltűnő.
2009. január 2.
A horror filmbe illő építésen túl vagyok. Sok csiszolás, még több tömítés, akár 2-3 rétegben, hogy ne essen ki a tömítőpaszta. A felület folymatos javítgatása és újra rádlizás (amivel egy idő után puszta trehányságból már nem is foglalkoztam, lesz ami lesz alapon). Végül hosszas szenvedések után nekiálltam a festésnek. Először a kabintetőt (maszkolás után) belső zöldre fújtam, ezzel megspóroltam a keret belülről történő festését és a 2x-es maszkolást (kívül-belül). Ezután a törzs sárga csíkja és a szárnyvégek aljának sárgája került fel. Száradás után kimaszkoltam. Utána jött színenként a magyar trikolor a farokra, itt is az egészet kimaszkoltam.
A gép alja TAMIYA XF-66 világosszürke, az alap sárga szín a gépen XF-60 panzer sárga. Utólag kijelenthetem, hoyg 1:72-es repülőgép festésre mind a kettő gyakorlatilag alkalmatlan (5-ös kép). Jobb híján mégis ezekkel folytattam a munkát. A felület érezehően szemcsés, kissé sprőd lett, ezért a száradás után átmentem rajta tiszta új 1000-es polírpapírral. Mind a szürke, mind a sárga alapszínhez új polírpapírt használtam, nehogy a lecsiszolt pigmenteket beledörgöljem az eltérő színű festett felületbe. Ezek után a zöld foltokat már természetesen nem TAMIYA sötét zölddel csináltam, hanem a következő projektem (A-1 E Skyraider) GUNZE H-309-es zöldjével. Ezzel még a 0.2-es dűznivel is megszenvedtem, mert denaturált szesszel hígítva hamar a tűre száradt és szinte eltömte a dűznit, ezért eléggé nyögve nyelősen ment a festés. (Lehet, hogy egy kis Retarder segített volna a problémán, de sajna nem vettem és a beszerzése is lehetetlennek tűnt utólag.) Mivel a zöld kicsit "szórt" és a nagyobb foltok környékén is apró zöld pöttyök keletkeztek, ezért a zöld foltok közötti részen újra átmentem az XF-60-assal, ettől kicsit elfogadhatóbb lett, de sajnos ezúttal a sárga festék köpködte enyhén össze a zöld foltjaimat, végül megint elővettem a H-309-est és kijavítottam a zöld foltokat. Ezek után már elegem lett a javítgatásból.
A még hátrlévő apróságokat (kerekek, kipufogó, stb.) ecsettel festettem.
Felragsztottam a még fel nem helyzett alkatrészeket, a futószárakat kénytelen voltam injekciós tűvel megstiftelni, mivel saját fröcssöntött illesztési csap még ezeknek sem (!!!) jutott.
Ezután az egész kapott egy réteg fényes lakkot a matricázás alapjaként (6-9 kép).
Még aznap este megtudtam a fórumban, hogy az egész gép elvan szabva, ugyanis a csűrők kitérítésénél nem figyeltem oda arra, hogy azok csak asszimetrikusan téríthetőek ki, így ugyanis fizikai lehetetlenség repülni a géppel. A koncepcióm ekkor megváltozott, a gép egy kiskompozíción fog megjelenni 1-2 szrelő figurával, címe : Az elszakadt csűrőkábel lesz. :-D
2009. február 9.
A matricák mese szépek, pontosak (mondjuk túl sok hibalehetőséget nem is hordoznak magukban), véknyak, kis Gunze lágyító hatására könnyedén belecuppantak az összes panelvonalba. A zárő selyem fényű lakkréteg után semmiféle becsillogás nem mutatkozott. A matricázás után a panelvonalakat Model Master Rubber festék 1:4 arányú oldatával befuttattam, a felesleget pár perc után lakkbenzines ecsettel letöröltem. Néhol, ügyelve, hogy ne essk túlzásba, a logikusnak tűnő helyeken lepattogzódásokat festettem Model master Aluminiummal. A kipufogók és a géppuskák füstjét/kormozódását Tamiya NATO Black és fekete pasztellpor használatával jelenítettem meg. Már csak a kiskompozícióm alapja és a figurák vannak hátra.
2009. március 22.
Örök hála Snowmannek, aki kisegített 1 figurával! A szolnoki verseny előtt elkészült az alap és összeállt a mű. A címe végül "Kormányhiba" lett. A versneyen felnőt-hobbi kategóriában jó lett egy bronzra, amivel felülmúlta mnden előzetes elvárásomat.
2008. október 26.
Kb. 2 hete elkezdtem (1-es kép). A fülke szép lesz, kár, hogy semmi nem látszik majd belőle a szűk kabinban (2-es kép). Az építés 2 hetet állt, mert be kelett szerznem Z63-tól egy rádlizót és egy pilka fűrészt. Ez utóbbival a kormány felületek lettek kifűrészelve a későbbi kitérített állapot megjelenítéséhez (3-as kép).
A makettről egyébként a panelvonalak részben, a szegecsek teljes egészében hiányoznak, pedig az eredetin a szegecsekből volt bőven.
A csűrők kitérítésénél kezdődtek a gondok. (4-es kép és nagy hiba). A szárnyak sajnos nem szimmetrikusak. A csűrőket, még a félszárnyak alsó és felső részeinek ragasztása előtt kivágtam, ami a bal oldalon nem is okozott gondot, a szárnyak alsó és felső része szépen, pontosan fedésben volt. De a jobb oldalon csúnyán elméretezték a csűrőket. remélem beragsztva nem lesz feltűnő.
2009. január 2.
A horror filmbe illő építésen túl vagyok. Sok csiszolás, még több tömítés, akár 2-3 rétegben, hogy ne essen ki a tömítőpaszta. A felület folymatos javítgatása és újra rádlizás (amivel egy idő után puszta trehányságból már nem is foglalkoztam, lesz ami lesz alapon). Végül hosszas szenvedések után nekiálltam a festésnek. Először a kabintetőt (maszkolás után) belső zöldre fújtam, ezzel megspóroltam a keret belülről történő festését és a 2x-es maszkolást (kívül-belül). Ezután a törzs sárga csíkja és a szárnyvégek aljának sárgája került fel. Száradás után kimaszkoltam. Utána jött színenként a magyar trikolor a farokra, itt is az egészet kimaszkoltam.
A gép alja TAMIYA XF-66 világosszürke, az alap sárga szín a gépen XF-60 panzer sárga. Utólag kijelenthetem, hoyg 1:72-es repülőgép festésre mind a kettő gyakorlatilag alkalmatlan (5-ös kép). Jobb híján mégis ezekkel folytattam a munkát. A felület érezehően szemcsés, kissé sprőd lett, ezért a száradás után átmentem rajta tiszta új 1000-es polírpapírral. Mind a szürke, mind a sárga alapszínhez új polírpapírt használtam, nehogy a lecsiszolt pigmenteket beledörgöljem az eltérő színű festett felületbe. Ezek után a zöld foltokat már természetesen nem TAMIYA sötét zölddel csináltam, hanem a következő projektem (A-1 E Skyraider) GUNZE H-309-es zöldjével. Ezzel még a 0.2-es dűznivel is megszenvedtem, mert denaturált szesszel hígítva hamar a tűre száradt és szinte eltömte a dűznit, ezért eléggé nyögve nyelősen ment a festés. (Lehet, hogy egy kis Retarder segített volna a problémán, de sajna nem vettem és a beszerzése is lehetetlennek tűnt utólag.) Mivel a zöld kicsit "szórt" és a nagyobb foltok környékén is apró zöld pöttyök keletkeztek, ezért a zöld foltok közötti részen újra átmentem az XF-60-assal, ettől kicsit elfogadhatóbb lett, de sajnos ezúttal a sárga festék köpködte enyhén össze a zöld foltjaimat, végül megint elővettem a H-309-est és kijavítottam a zöld foltokat. Ezek után már elegem lett a javítgatásból.
A még hátrlévő apróságokat (kerekek, kipufogó, stb.) ecsettel festettem.
Felragsztottam a még fel nem helyzett alkatrészeket, a futószárakat kénytelen voltam injekciós tűvel megstiftelni, mivel saját fröcssöntött illesztési csap még ezeknek sem (!!!) jutott.
Ezután az egész kapott egy réteg fényes lakkot a matricázás alapjaként (6-9 kép).
Még aznap este megtudtam a fórumban, hogy az egész gép elvan szabva, ugyanis a csűrők kitérítésénél nem figyeltem oda arra, hogy azok csak asszimetrikusan téríthetőek ki, így ugyanis fizikai lehetetlenség repülni a géppel. A koncepcióm ekkor megváltozott, a gép egy kiskompozíción fog megjelenni 1-2 szrelő figurával, címe : Az elszakadt csűrőkábel lesz. :-D
2009. február 9.
A matricák mese szépek, pontosak (mondjuk túl sok hibalehetőséget nem is hordoznak magukban), véknyak, kis Gunze lágyító hatására könnyedén belecuppantak az összes panelvonalba. A zárő selyem fényű lakkréteg után semmiféle becsillogás nem mutatkozott. A matricázás után a panelvonalakat Model Master Rubber festék 1:4 arányú oldatával befuttattam, a felesleget pár perc után lakkbenzines ecsettel letöröltem. Néhol, ügyelve, hogy ne essk túlzásba, a logikusnak tűnő helyeken lepattogzódásokat festettem Model master Aluminiummal. A kipufogók és a géppuskák füstjét/kormozódását Tamiya NATO Black és fekete pasztellpor használatával jelenítettem meg. Már csak a kiskompozícióm alapja és a figurák vannak hátra.
2009. március 22.
Örök hála Snowmannek, aki kisegített 1 figurával! A szolnoki verseny előtt elkészült az alap és összeállt a mű. A címe végül "Kormányhiba" lett. A versneyen felnőt-hobbi kategóriában jó lett egy bronzra, amivel felülmúlta mnden előzetes elvárásomat.
|
|
dobozfedel
|
|
|
A doboz teljes tartalma
|
|
|
Apróságok
|
|
|
Apróságok 2
|
|
|
A törzs
|
|
|
Szárny alulról
|
|
|
Szárny felülről
|
|
|
A maratás
|
|
|
1
|
|
|
2
|
|
|
3
|
|
|
4
|
|
|
nagy hiba
|
|
|
5
|
|
|
6
|
|
|
7
|
|
|
8
|
|
|
9
|
|
|
10
|
|
|
11
|
|
|
12
|
|
|
13
|
|
|
14
|
|
|
DSCF2736
|
|
|
DSCF2740
|
|
|
DSCF2742
|
|
|
DSCF2743
|
2008.02.19.
Utolsó módosítás: 2009.03.28.
Utolsó módosítás: 2009.03.28.